A koppenhágai Deadline Games sztorija elég érdekes, ugyanis a kezdetekben tévéműsorok gyártásával foglalkoztak, mígnem 1996-ban a kreatív igazgató, Simon Jon Andreasen úgy döntött, megvalósítja régi álmát, és videojátékot készít. Összeszedett egy csapatot, nekiláttak a melónak, és amikor rájöttek, hogy ez nekik sokkal jobban tetszik, eladták a televíziós divíziót és egyesültek egy svéd vállalattal, játékok hazai kiadására, terjesztésére. 2001-ben érezték magukat elég erősnek egy saját cím legyártására, ez lett a Total Overdose — és innentől kezdődött el a Deadline Games furcsa sztorija...
Igen, furcsa, mert bármennyire is tehetségesek a srácok, valahogy soha nem volt szerencséjük. Az említett GTA/Max Payne utánérzés-TPS például olyan volt, mint egy tipikus B-mozi: meg lehet nézni, jól is szórakozhat rajta az ember, de nem hagy benne mély nyomokat. Persze az akciófanatikusoknak tetszett, a kritika sem gyalázta meg annyira, de távol állt a zajos sikertől — arra mindenesetre jó volt, hogy felhívja a világ figyelmét a csapatra. Az ebből a címből továbbgondolt/átformált, PSP-re kiadott Chili Con Carnage is ugyanezt az utat járta be: jó kis csimm-bumm, sok humorral, sokak által jó étvággyal elfogyasztva. De...
Mindeközben a srácok elkezdtek összerakni egy másik játékot, amely bevallom, nekem sokkal ígéretesebbnek tűnt, még ha olyan sok eredetiséget ez sem tükrözött; ez volt, illetve lett volna a Faith and a .45, amely azonban sajnos elhalálozott, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kutyát sem érdekelte, azaz egy kiadó nem jelentkezett be érte, még a srácokat korábban támogató, játékaikat külhonban kiadó Eidos is hátat fordított nekik. Márpedig ebbe sok pénzt öltek, talán túl sokat is...
Az emlegetett Eidos azért nem volt olyan szívtelen, egész pontosan főrészvényesük nem: a Warnerről van szó, amely a dán lányokat-fiúkat kérte fel a Watchmen képregényből mozi adaptáció elkészítésével, és ők ennek maradéktalanul eleget is tettek. A The End is Nigh újból a „korrekt” jelzővel illethető, egy jó kis bunyós cím, arról pedig nem a Deadline tehet, hogy az alig pár órás szórakozást nyújtó, csak letölthető formában megjelent cuccért a kiadó pofátlan pénzeket kér...
Sajnos úgy tűnik, ez a „középvonal” végül csődhöz vezet, hiszen a cég igazgatótanácsa közleményt adott ki, amelyben értesítenek mindenkit, hogy nem képesek eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeiknek, magyarul és röviden: csődhelyzetben vannak.
Ennél többet egyelőre nem tudunk, így például az is kérdés, hogy a Watchmen többi epizódjával mi lesz. Oké, oda lehet adni más csapatnak is a melót, de az ugye idő, pénz és így tovább. Nagy kár lenne a Deadline Games többi szellemi tulajdonáért is, hiszen szerintem lenne azért potenciál még a Total Overdose-univerzumban is, és továbbra is meggyőződésem, hogy a Faith is megérne egy misét. Remélem, hogy valami pénzes, döntésképes entitás is hasonlóképpen gondolkodik, és megmenti a srácokat, mert tényleg tehetséges bandáról van szó, csak egy erős kézre lenne szükségük, aki a helyes irányba tereli őket és jó gazda módjára bánik velük és értékeikkel, termékeikkel...
Igen, furcsa, mert bármennyire is tehetségesek a srácok, valahogy soha nem volt szerencséjük. Az említett GTA/Max Payne utánérzés-TPS például olyan volt, mint egy tipikus B-mozi: meg lehet nézni, jól is szórakozhat rajta az ember, de nem hagy benne mély nyomokat. Persze az akciófanatikusoknak tetszett, a kritika sem gyalázta meg annyira, de távol állt a zajos sikertől — arra mindenesetre jó volt, hogy felhívja a világ figyelmét a csapatra. Az ebből a címből továbbgondolt/átformált, PSP-re kiadott Chili Con Carnage is ugyanezt az utat járta be: jó kis csimm-bumm, sok humorral, sokak által jó étvággyal elfogyasztva. De...
Mindeközben a srácok elkezdtek összerakni egy másik játékot, amely bevallom, nekem sokkal ígéretesebbnek tűnt, még ha olyan sok eredetiséget ez sem tükrözött; ez volt, illetve lett volna a Faith and a .45, amely azonban sajnos elhalálozott, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kutyát sem érdekelte, azaz egy kiadó nem jelentkezett be érte, még a srácokat korábban támogató, játékaikat külhonban kiadó Eidos is hátat fordított nekik. Márpedig ebbe sok pénzt öltek, talán túl sokat is...
Az emlegetett Eidos azért nem volt olyan szívtelen, egész pontosan főrészvényesük nem: a Warnerről van szó, amely a dán lányokat-fiúkat kérte fel a Watchmen képregényből mozi adaptáció elkészítésével, és ők ennek maradéktalanul eleget is tettek. A The End is Nigh újból a „korrekt” jelzővel illethető, egy jó kis bunyós cím, arról pedig nem a Deadline tehet, hogy az alig pár órás szórakozást nyújtó, csak letölthető formában megjelent cuccért a kiadó pofátlan pénzeket kér...
Sajnos úgy tűnik, ez a „középvonal” végül csődhöz vezet, hiszen a cég igazgatótanácsa közleményt adott ki, amelyben értesítenek mindenkit, hogy nem képesek eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeiknek, magyarul és röviden: csődhelyzetben vannak.
Ennél többet egyelőre nem tudunk, így például az is kérdés, hogy a Watchmen többi epizódjával mi lesz. Oké, oda lehet adni más csapatnak is a melót, de az ugye idő, pénz és így tovább. Nagy kár lenne a Deadline Games többi szellemi tulajdonáért is, hiszen szerintem lenne azért potenciál még a Total Overdose-univerzumban is, és továbbra is meggyőződésem, hogy a Faith is megérne egy misét. Remélem, hogy valami pénzes, döntésképes entitás is hasonlóképpen gondolkodik, és megmenti a srácokat, mert tényleg tehetséges bandáról van szó, csak egy erős kézre lenne szükségük, aki a helyes irányba tereli őket és jó gazda módjára bánik velük és értékeikkel, termékeikkel...
viszont kár volt a watchmen böl gamet csinálniuk. Az nem a bunyórol szól.