2020 tavasza elképesztően erős időszaknak tűnik a játékipar szempontjából, hiszen olyan nevek jelennek majd meg a következő pár hónapban, mint a Resident Evil 3 remake, a Doom Eternal vagy épp a Half-Life: Alyx. Azonban akad egy olyan cím, ami még ebből a brutális felhozatalból is könnyűszerrel kiemelkedik, ez pedig nem más, mint a Cyberpunk 2077, a Witcher-széria mögött is álló CD Projekt RED legújabb alkotása.
Hogy mindenki alaposan felkészülhessen az év egyik legfontosabb megjelenésre, a következő hetekben sorra vesszük a cyberpunk legnépszerűbb jövőképeit és legfontosabb képviselőit a játékiparban, megismerkedve a sci-fi mai napig egyik legnépszerűbb alzsánerével. És mégis mi lehetne stílusosabb kezdés, mint a Cyberpunk 2077 atyja, a Cyberpunk 2020, melynek a nyomasztó jövőképe a mi jelenünk? Napszemüveget és bőrkabátot elő hát, ideje elmerülni az Utca mocskában.
Ez is sci-fi, csak izgalmas
A cyberpunkról már írtunk részletesebben egy korábbi cikkünkben, de röviden összefoglalva a műfaj maga a ’80-as években tett szert hatalmas népszerűségre, William Gibson Neurománc című regényének hála. Az akkoriban divatos, távoli jövőre fókuszáló sci-fi művek helyett a cyberpunk alig pár évtizedet ugrott előre az időben, főszereplőinek pedig sokszor lecsúszott, a társadalom peremére szorult arcokat tett meg magasztos hősök és rettenthetetlen, az űr mélyét járó felfedezők helyett.
Pontosan ezt a kényelmetlenül közeli és kényelmetlenül reális jövőképet ragadta meg Mike Pondsmith papíralapú szerepjátéka, a Cyberpunk is. Már az 1988-as első kiadás is pozitív fogadtatásra talált, azonban igazán nagyot az 1990-es második kiadás, a Cyberpunk 2020 robbantott, ami kicsit kiegyengetett történelemmel (az alap verzióban még külön szerepelt az NDK és az NSZK), feljavított és egyszerűsített harcrendszerrel és átdolgozott hackeléssel lopta be magát a játékosok szívébe.
És bár egyértelműen a 2020 a Cyberpunk legismertebb és legnépszerűbb kiadása, ez nem jelenti azt, hogy itt megállt volna az élet a széria háza táján. 1993-ban érkezett egy spinoff kötet Cybergeneration címmel, mely a szuperhősöket vegyítette a közeljövő saját mocskukban fulladozó városaival. 2005-ben pedig befutott a harmadik verzió Cyberpunk v3.0 avagy Cyberpunk 203X címen, mely nem igazán lopta be magát a rajongók szívébe: sokaknak nem jött be a drasztikusan átalakított háttér és stílus (a könyv például hagyományos illusztrációk helyett akciófigurák fényképeit használta).
A legfrissebb kiadás pont tavaly, egész pontosan 2019. augusztus 1-én jelent meg. A Cyberpunk Red néven futó kötet lényegében egyfajta áthidaló kapocsként szolgál az asztali szerepjátékok és a Cyberpunk 2077 idősíkja között, azaz a CD Projekt RED alkotásának az előzménye.
Lent az utcán nincsen kegyelem
A Cyberpunk hátterét és világát tekintve igen bátran merít a zsáner toposzaiból és bevett formuláiból. A játék maga a közeljövőben játszódik (az első kiadás 2013-ban, a második 2020-ban, az újabb kiadások pedig később), mikor az emberek java túlzsúfolt nagyvárosokban él, a hatalom a korrupt kormányok helyett a cégek kezében van (bár a Negyedik Cégháborút elég alaposan megsínylették a multik is), a netre már közvetlen az agyunkkal is csatlakozhatunk, az emberélet értéke pedig rohamos tempóban közelít a nullához, vagy már el is érte azt.
A szerepjátékban megfigyelhetők a cyberpunk legnépszerűbb témái is. Előkerül itt a társadalmi osztályok közötti hatalmas egyenlőtlenség, az ember és a gép kapcsolata vagy épp harca egymással, valamint természetesen a perifériára szorult tömegek tehetetlen dühe és a rendszer elleni folyamatos (és stílusos) lázadás sem maradhat ki a szórásból.
A Cyberpunk alap helyszíne a Los Angeles és San Francisco között félúton található Night City (a Cyberpunk 2077 is itt játszódik majd), azonban maga a háttérvilág egyáltalán nem Amerika központú, sőt, épp ellenkezőleg. A játékban az USA és a Szovjetunió másodrendű államokként vannak feltüntetve, a fő gazdasági erő szerepét pedig az Európai Gazdasági Közösség kapta meg, ami agresszív védővámokkal és közös fizetőeszközzel (Euródollár, a játék legértékesebb valutája) tesz is róla, hogy a világ élén maradjon.
Külön érdekesség, hogy a Cyberpunkban nem csak a Föld, hanem a világűr is fontos szerephez jut. Az afrikai országok gazdasága nagyban épít arra, hogy bérbe adják Egyenlítő menti területeiket a fejlettebb államoknak, az Európai Űrügynökség (ESA) pedig egy holdbázis kiépítése után már a Marsra vezet expedíciót az új-szovjetekkel közösen. Az űrutazásnak azonban nem csak békés aspektusai vannak: az ESA a holdi tömegkilövőjét használva például sziklát dobott Colorado Springs és Washington városára is, így biztosítva, hogy senkinek ne legyen kedve Európával szórakozni.
Így borult lángba a világ
A Cyberpunk történelme a ’90-es években kezdődik, az első jelentősebb eseménye pedig a tőzsdepiac 1994-es összeomlása. Az anyagilag ekkor már amúgy is gyengélkedő USA számára gyakorlatilag ez a kegyelemdöfés: a gazdaság rövid úton összeomlik, maga az ország pedig káoszba süllyed. Hogy megakadályozza az anarchia elszabadulását, a kormány statáriumot vezet be, a drákói szigor pedig olyan jól működik, hogy a később újjáalkotott Egyesített Polgári Büntető Törvénykönyvet is a katonai törvényszékek ítéleteire alapozzák.
Amíg Amerika a lázongó polgárait igyekszik lenyugtatni, addig a világ többi része sem pihen. Az ESA felépíti a Kilimandzsáró tömegkilövőjét, 1999-ben pedig már a Holdon is kolóniát létesít egy újabb tömegkilövő társaságában, a Közel-Kelet pedig gyakorlatilag megsemmisül, mikor Irán, Irak, Líbia, Csád és az Arab Emirátusok atomcsapást mértek egymásra egy helyi konfliktus keretein belül. A terület a mai napig radioaktív sivatag. Az évtized elején a Szovjetunió is szétforgácsolódik, helyette pedig megszületik az Új-Szovjetunió, immár keményvonalas kommunisták nélkül.
A 2000-es évek sem alakulnak sokkal jobban: először százezrek életét követelő járvány söpör végig Amerikán és Európán, aztán pedig egy különös vírus pusztítja el a kanadai és új-szovjet búza nagyját. Sor kerül továbbá az első és a második cégháborúra is, melynek keretein belül a cégek zsoldosokkal támadják a másikat vitatott erőforrásokért. De hagyományos háborúból sincs hiány: 2008-ban az USA és Európa egymásnak ugrik, miután az előbbi megtámad egy új-szovjet fegyverplatformot, a konfliktus pedig akkor ér véget, mikor az ESA holdbázisa sziklát dob Colorado Springs városára.
Innentől kezdve pedig már nincs megállás a lejtőn. Kitör a Harmadik Cégháború, mely javarészt a virtuális térben zajlik, ezt pedig 2022-ben követi a Negyedik Cégháború, ahol a világ két legnagyobb biztonsági vállalata, az amerikai Militech és a japán Arasaka ugrik egymás torkának. Az elhúzódó konliktust egyre durvább és durvább csapásváltások jellemzik, azonban a két fél nem tud dűlőre jutni, és a háborút végül Night City pusztulása állítja le. 2023. augusztus 20-án kisebb nukleáris bomba robban ugyanis a város központjába, körülbelül félmillió emberrel végezve, erre pedig az USA kormánya végre közbelép, és leállítja a két vállalatot.
A Negyedik Cégháború pedig, bár véget ért, örökre megváltoztatta a világot. Az infrastruktúra nagyja romokban, a nagyobb városok közül nem egy szétbombázva és szétlőve, az USA maga pedig kétfelé szakadt: a Mississippitől keletre maradt a régi rend, a folyótól nyugatra azonban elvadult, törvények nélküli táj terül el, pont úgy, mint régen, a vadnyugat korában. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, a cégháború alatt az űrállomások személyzete is fellázadt és függetlenedett a Földtől, városok tucatjainak lebombázásával fejezve ki szándékuk komolyságát.
De az emberiség végül kilábalt ebből a válságból is. A városok újjáépítése ha lassan is, de megkezdődött, a cégháborúkban becsődölt vállalatok helyén egyből felbukkant a multik következő hulláma, mely bár kisebb, de ugyanolyan hataloméhes cégekből áll. Night City újjáépítésének is nekiláttak 2030 és 2035 között, így a város szép lassan újra azzá a sűrűn lakott betondzsungellé vállhatott, ami régen volt. És hogy hogyan folytatódik innen a történelem? Ezt már alighanem a Cyberpunk 2077-ből fogjuk megtudni.
