A Digital Homicide nevű indie-játékfejlesztő még 2016-ban nyújtott be keresetet Jim Sterling játékújságíró és youtuber ellen, amiért az alperes "támadta, gúnyolta és rontotta a cég hitelét" annak Slaughtering Grounds című videojátékáról szóló videokritikájában. A Digital Homicide 10 millió dolláros kártérítést követelt, ez a per elnyújtása esetén akár 15 millióra is emelkedhetett volna.

Persze a feltételes mód nem véletlen: a bíróság hivatalosan is ejtette az ügyet, a fejlesztőcsapat vádjai ugyanis nem állják meg a helyüket, beleütköznek a vélemény- és szólásszabadságot biztosító alkotmányos jogba. Sterling diadalként ünnepli a bírósági döntést, de egyben figyelmeztet is: szerinte aggasztó, hogy ez az ügy egyáltalán mozgásba lendülhetett, és bár jó tudni, hogy nem született a kritikusokat ellehetetlenítő, precedens értékű ítélet, azért nem árt óvatosnak lenni, nehogy a jövőben több, esetleg nagyobb befolyással bíró fejlesztő vagy kiadó döntsön a nekik nem tetsztő kritikák miatti perelés mellett.

Jim Sterling

Sőt még akkor sem teljesen vesztes az adott cég, ha a Digital Homicide sorsára jutva elutasítják a keresetét. Ettől függetlenül ugyanis az alperesnek még ügyvédet kell fogadnia, ami nem olcsó mulatság. A költségeket pedig még fokozza, hogy a digitális jog ingoványos terület, kevesen értenek hozzá, akik pedig igen, azok megkérik a munka árát. Sterling is egy vagyont fizetett Bradley Hartman ügyvédnek mindössze azért, hogy az megfogalmazza a bíróságnak elküldött védelmi iratokat.

A sztori háttere egyébként elég nevetséges. Sterling még 2014-ben mutatta be a Slaughtering Grounds című zombis FPS-t, amit "az év talán legrosszabb játéka"-ként emlegetett. A programot fejlesztő Digital Homicide ezt követően egy videóban kritizálta az újságírót, amire Sterling egy válaszvideóval reagált -- ebben már a fejlesztőket is hülyéknek nevezte. A Digital Homicide ezt követően két éven át zaklatta Sterlinget, majd be is perelte, ennek eredménye lett ez a bírósági döntés. Az eset előzményeiről itt írtunk.