A legkorábbi, már a 4X (explore, expand, exploit, exterminate, azaz felfedezés, terjeszkedés, kiaknázás és elpusztítás) jeleit mutató játék, bármily meglepő, 1982-ban született meg, ez volt az Armada Conquest az Avalon Hilltől, ám az igazi ősnek mégis az 1983-as SSG-klasszkus, a Reach for the Stars: The Conquest of the Galaxy tekinthető. Némi szünet után jött két igencsak befolyásos cím, a VGA Planets és a Spaceward Ho! 1990-ben, és őket követte 1991-ben hősünk, az Armada 2525, megelőzve olyan címeket, mint a Sid Meier's Civilization vagy az emlegetett Master of Orion.
Az Armada 2525 írója, tervezője, fejlesztője és grafikusa egy személyben egy lelkes fiatalember, R.T. Smith (ismertebb nevén Bob Smith) volt, aki pályafutása csúcsát a Creative Assembly csapatában érte el, hiszen nem csupán a Total War-széria egyik alkotója volt, a Medieval II: TW projektigazgatója és főtervezőjét tisztelhetjük személyében. Ezért is volt meglepő, hogy sikerei zenitjén otthagyta a céget, és új csapatot hozott létre Ntronium Games néven -- indoklása viszont már érthető: vissza akar térni a gyökerekhez, olyan hadijátékokat írni, amely egy meghatározott rajongói körnek szól, azoknak, akik ezen műfaj megszállottjai. Mi lehetne jobb bemutatkozás ezen cél eléréséhez, mint a legendás Armada folytatása, az Armada 2526?
A játék tehát egy klasszikus űropera lesz, amelyben épp egy tucatnyi közül kiválasztott fajunkat képviselve először hajthatunk végre csillagközi űrutazást, fedezhetjük fel a galaxist, találkozhatunk új fajokkal, diplomáciai egyezségeket köthetünk, kolonizálhatunk, kereskedhetünk, kutathatunk, kikisérletezhetünk új technológiákat, és ha kell, harcba vezethetjük félelmetes flottánkat – a cél természetesen az, hogy népünk legyen a világegyetem ura. Miután elég komplex játékról van szó, természetesen itt is nagy szerepet kapnak tanácsadóink, akik sok feladatot levesznek a vállunkról. Az Armada 2526 azonban egy valamiben különbözik „kollégáitól”: igyekszik a mai kor rohanó emberéhez igazodni, azaz olyan játékmenetet biztosítani, ami gyorsan lezavarható etapokban teljesíthető, miközben semmit nem veszít stratégiai mélységből és összetettségéből.
Ahogy az szokás, kapunk egy körökre osztott stratégiai csillagtérképet, amelyben körökre osztottan manőverezhetjük flottáinkat, menedzselhetjük kolóniáinkat, azaz nyugodtan, senkitől nem zavartatva tervezhetjük meg lépéseinket, hogy aztán az „End Turn” gombra bökve végrehajtathassuk azokat. A műfaj másik alapja és egyben nagy vonzereje is jelen lesz, az epikus csaták, amelyben oldalanként több száz jármű vehet részt, valós idejű, 3D-s, látványos körítésben. Azonban nem kell attól félnünk, hogy mindez kaotikus klikkelgetéshez vezet (láttunk már ilyet sajnos néhány versenyző esetében): bármikor rátenyerelhetünk a „szünet” gombra, hogy nyugodtan kiadhassuk a parancsokat, hiszen a csaták kimenetelében a taktika és a megfelelő manőverezés játssza a főszerepet. Különösen izgalmasnak ígérkezik a bolygók megtámadása, ahol egyszerre három fronton zajlik a küzdelem: űrhajó űrhajó ellen odafent, földi egységek odalent, no és persze a „kettő között” (elhárító egységek). Ráadásul még egy elem színesíti ezt: ha a támadó nem tudja adott idő alatt végrehajtani a hódítást, lezárul a kör, újabb forduló következik, ám ugye ekkor lehetősége van mindkét félnek erősítést hívni és bevetni azt a szent cél érdekében...
A békésebbek számára természetesen ott lesz az arany középút, a diplomácia, melyben szövetségeket, kereskedelmi és meg nem támadási szerződéseket köthetünk, és áruba bocsáthatjuk technológiáinkat, kolóniáinkat, hajóinkat és a birtokunkba jutott információkat; fenyegethetünk, ultimátumokat adhatunk, kérhetünk és ajánlkozhatunk, alkudozhatunk, növelhetjük vagy épp lerombolhatjuk hírnevünket. Miután modern játékról van szó, nem meglepő módon partnerünk animált fizimiskáját láthatjuk mindezek közben, amelyről leolvashatjuk reakcióit, érzéseit.
A kutatások megszállottjai is jól ellesznek, hiszen rengeteg mindent fejleszthetünk ki, sőt akár specializálódhatunk is egy-egy szakterületen. Természetesen ezek a technológiák (vagy épp hiányuk...) radikálisan megváltoztatják a játékmenetet, a stratégiát-taktikát, hiszen olyan eltérő „tudományokról” van szó, mint az űrhadviselés, a beszivárgás, vagy épp a hiperűr-technológia. Jól át kell gondolnunk mindent, de még így is érhetnek meglepetések – hiába építünk ki kolóniánkon egy atombiztosnak hitt védelmi rendszert, ellenfelünk nanobotjai simán átjuthatnak rajta, de őkelme választhatja a kevésbé úriember megoldást is, egyszerűen egy aszteroidát dobva bolygónkra...
Mindezekhez természetesen erős mesterséges intelligencia szükséges, úgy tanácsadóink, mint ellenfeleink részéről, és ebben is igyekeznek a srácok maradandót alkotni: sok más címtől eltérően, ahol az MI alrendszerét utólag drótozzák bele a készítők a már kész műbe, az Ntronium programozói a fejlesztés elején megírták az alaprutint, és ahogy az új elemek belekerültek a csomagba, úgy tanították meg "őt" az újabb kunsztokra. Persze a puding próbája ugye mindig az evés, úgyhogy várjuk meg a végeredményt, mindenesetre biztatónak tűnik a dolog.
Az Armada 2526 a karácsonyi szezonra jelenik meg, a Matrix Games gondozásában.
Az Armada 2525 írója, tervezője, fejlesztője és grafikusa egy személyben egy lelkes fiatalember, R.T. Smith (ismertebb nevén Bob Smith) volt, aki pályafutása csúcsát a Creative Assembly csapatában érte el, hiszen nem csupán a Total War-széria egyik alkotója volt, a Medieval II: TW projektigazgatója és főtervezőjét tisztelhetjük személyében. Ezért is volt meglepő, hogy sikerei zenitjén otthagyta a céget, és új csapatot hozott létre Ntronium Games néven -- indoklása viszont már érthető: vissza akar térni a gyökerekhez, olyan hadijátékokat írni, amely egy meghatározott rajongói körnek szól, azoknak, akik ezen műfaj megszállottjai. Mi lehetne jobb bemutatkozás ezen cél eléréséhez, mint a legendás Armada folytatása, az Armada 2526?
A játék tehát egy klasszikus űropera lesz, amelyben épp egy tucatnyi közül kiválasztott fajunkat képviselve először hajthatunk végre csillagközi űrutazást, fedezhetjük fel a galaxist, találkozhatunk új fajokkal, diplomáciai egyezségeket köthetünk, kolonizálhatunk, kereskedhetünk, kutathatunk, kikisérletezhetünk új technológiákat, és ha kell, harcba vezethetjük félelmetes flottánkat – a cél természetesen az, hogy népünk legyen a világegyetem ura. Miután elég komplex játékról van szó, természetesen itt is nagy szerepet kapnak tanácsadóink, akik sok feladatot levesznek a vállunkról. Az Armada 2526 azonban egy valamiben különbözik „kollégáitól”: igyekszik a mai kor rohanó emberéhez igazodni, azaz olyan játékmenetet biztosítani, ami gyorsan lezavarható etapokban teljesíthető, miközben semmit nem veszít stratégiai mélységből és összetettségéből.
Ahogy az szokás, kapunk egy körökre osztott stratégiai csillagtérképet, amelyben körökre osztottan manőverezhetjük flottáinkat, menedzselhetjük kolóniáinkat, azaz nyugodtan, senkitől nem zavartatva tervezhetjük meg lépéseinket, hogy aztán az „End Turn” gombra bökve végrehajtathassuk azokat. A műfaj másik alapja és egyben nagy vonzereje is jelen lesz, az epikus csaták, amelyben oldalanként több száz jármű vehet részt, valós idejű, 3D-s, látványos körítésben. Azonban nem kell attól félnünk, hogy mindez kaotikus klikkelgetéshez vezet (láttunk már ilyet sajnos néhány versenyző esetében): bármikor rátenyerelhetünk a „szünet” gombra, hogy nyugodtan kiadhassuk a parancsokat, hiszen a csaták kimenetelében a taktika és a megfelelő manőverezés játssza a főszerepet. Különösen izgalmasnak ígérkezik a bolygók megtámadása, ahol egyszerre három fronton zajlik a küzdelem: űrhajó űrhajó ellen odafent, földi egységek odalent, no és persze a „kettő között” (elhárító egységek). Ráadásul még egy elem színesíti ezt: ha a támadó nem tudja adott idő alatt végrehajtani a hódítást, lezárul a kör, újabb forduló következik, ám ugye ekkor lehetősége van mindkét félnek erősítést hívni és bevetni azt a szent cél érdekében...
A békésebbek számára természetesen ott lesz az arany középút, a diplomácia, melyben szövetségeket, kereskedelmi és meg nem támadási szerződéseket köthetünk, és áruba bocsáthatjuk technológiáinkat, kolóniáinkat, hajóinkat és a birtokunkba jutott információkat; fenyegethetünk, ultimátumokat adhatunk, kérhetünk és ajánlkozhatunk, alkudozhatunk, növelhetjük vagy épp lerombolhatjuk hírnevünket. Miután modern játékról van szó, nem meglepő módon partnerünk animált fizimiskáját láthatjuk mindezek közben, amelyről leolvashatjuk reakcióit, érzéseit.
A kutatások megszállottjai is jól ellesznek, hiszen rengeteg mindent fejleszthetünk ki, sőt akár specializálódhatunk is egy-egy szakterületen. Természetesen ezek a technológiák (vagy épp hiányuk...) radikálisan megváltoztatják a játékmenetet, a stratégiát-taktikát, hiszen olyan eltérő „tudományokról” van szó, mint az űrhadviselés, a beszivárgás, vagy épp a hiperűr-technológia. Jól át kell gondolnunk mindent, de még így is érhetnek meglepetések – hiába építünk ki kolóniánkon egy atombiztosnak hitt védelmi rendszert, ellenfelünk nanobotjai simán átjuthatnak rajta, de őkelme választhatja a kevésbé úriember megoldást is, egyszerűen egy aszteroidát dobva bolygónkra...
Mindezekhez természetesen erős mesterséges intelligencia szükséges, úgy tanácsadóink, mint ellenfeleink részéről, és ebben is igyekeznek a srácok maradandót alkotni: sok más címtől eltérően, ahol az MI alrendszerét utólag drótozzák bele a készítők a már kész műbe, az Ntronium programozói a fejlesztés elején megírták az alaprutint, és ahogy az új elemek belekerültek a csomagba, úgy tanították meg "őt" az újabb kunsztokra. Persze a puding próbája ugye mindig az evés, úgyhogy várjuk meg a végeredményt, mindenesetre biztatónak tűnik a dolog.
Az Armada 2526 a karácsonyi szezonra jelenik meg, a Matrix Games gondozásában.
Igen, ezt a lehetőséget nem vettem számításba.
Azt azért jó látni, hogy még van olyan fejlesztőcsapat, ami akár a megjelenésig tudja magának finanszírozni a fejlesztési költségeket.
- vagy örülnétek egy C&C által készített űrhajó stratégiának?
Tetszik a grafikája is, meg a beígért játékmenet is.
Egyedül talán az meglepő, hogy a megjelenéshez ennyire közel történik meg a bejelentés.