Már elég régóta, idestova 3-4 éve egy Acer Nitro 5 a társam a mindennapokban, és bár nem egy acélos eszköz, teljes mértékben meg vagyok vele elégedve. Eleve nem az volt a célkitűzés, hogy komolyabb videójátékos forgalmat generáljak a választott gépen, de úgy voltam vele, hogy ár-érték arányban egy élhető, ám valamennyire azért időtálló gépet szeretnék vásárolni, ezen igényeimnek pedig maradéktalanul meg is felel a masina, ami mind a mai napig jó szolgálatot tesz. Így aztán, amikor felsejlett a Nitro 16 AMD tesztelésének lehetősége, nem is volt kérdés, hogy elviszem egy próbakör erejéig.
Külcsín és a doboz tartalma
Az Acer a Nitro családdal nem titkoltan a racionálisabban döntő, nem feltétlenül a nyers teljesítményt előtérbe helyező közönséget célozza, és azt gondolom, ár-érték arányban maximálisan képes is megfelelni ennek az irányvonalnak. Ez a törekvés pedig már a notebook külsejében is tetten érhető, hiszen nincsenek drága anyagok és alumínium borítás – ezt a kérkedést meghagyják a Predator-szériának. Ennek ellenére maga a felépítés még mindig remek, egészen jó a tapintás, bár a burkolat továbbra is szorgosan gyűjti az ujjlenyomatokat. Első ránézésre talán nem is igazán hordozza magán a hivalkodó gamer laptop-jegyeket, de jobban megnézve azért már feltűnik a széles hátsó szellőzőnyílás, a hátlapon prizma effekttel feldobott Nitro logó és egy diszkrét, néhány vonalas grafika. Külön kiemelném, hogy a világítás terén sincs semmi feltűnő, mert bár a billentyűzet 4 zónás, RGB háttérvilágított, azt alapból egy sárgás-narancsos árnyalatban teszi a korábbi piros helyett, így nem fognak ránk furán nézni – még akkor sem, ha a suliban vagy munkahelyen vesszük elő.
A dobozban – a szokásos papírok mellett – a laptopon kívül csak egy tápegységet találunk, de úgy gondolom, nem is nagyon van szükségünk másra. Szétnyitva az eszközt feltárul előttünk a korábban már említett billentyűzet, melynek nemcsak a világítása, de az egyes billentyűk testének színe is megváltozott, méghozzá fehérre. Koszolódás szempontjából mondjuk kérdéses, hogy mennyire fogja kiállni az idő próbáját, de legalább gyenge fényviszonyok mellett, sötétben is könnyedén rálelhetünk az ideális gombra – már azelőtt, hogy felvillanna a háttérvilágítás. Emellett jóval puhábbak és halkabbak is lettek a billentyűk, szóval este is bátran püfölhetitek őket, még az sem fog felébredni, aki ugyanabban a szobában tartózkodik.
Felfelé haladva láthatjuk, hogy a korábbi, kisebb gépekhez képest a zsanér beljebb került a házon, így körülbelül 170°-nál jobban nem igazán tudjuk szétnyitni a laptopot, ami a képességeit tekintve nem igazán nevezhető problémának. A zsanérok elég erősnek és starpabírónak tűnnek, de ennek valódi próbája szintén az idő és a külső behatás lesz. Innen egyenes út vezet a matt felületű, 16 colos, 165 Hz-es, 3 ms válaszidejű WUXGA kijelzőhöz. Ha engem kérdeztek, ez a panel kiválóan illeszkedik a többi perifériához, ráadásul sikerült a ház ezen részét is egy kicsit merevebb anyagból elkészíteni – a korábbi modellekben azért nem volt túl bizalomgerjesztő, ahogy hajlott a kijelző és annak burkolata, pláne, hogy egy elég fontos alkatrészről beszélünk.
Belbecs, avagy mit is kapunk a pénzünkért?
Na, de elég a külsőségekből, mert bár azok is döntő tényezőnek bizonyulhatnak vásárlás esetén, az igazán fontos dolgok azért mégiscsak a burkolat alatt rejlenek. Pontos technikai specifikációkkal nem untatnálak benneteket, mivel többféle konfiguráció is elérhető, így könnyedén kiválaszthatjátok a számotokra megfelelőt. A tesztelt vas pontos leírását pedig megtaláljátok a cikk aljánál, így akit érdekelnek a száraz adatok, azok görgessen le nyugodtan, majd innen folytatjuk.
Mint azt a bevezetőben is írtam, a Nitro család célja, hogy ár-érték arányban üssön, így aki megelégszik egy kompromisszumos grafikai teljesítménnyel a legújabb játékok esetén, annak bőven ideális vásár lehet a cikkünk alanya. A tesztelt példányban egy Ryzen 5 és egy RTX 4050 dolgozik vállvetve a 16 GB-nyi RAM-mal, és bármit eresztettem rá, mindennel gond nélkül megbirkózott – akár maximumra tekert grafikai beállítások mellett is. Persze biztosan van olyan cím, amibe beletörne a bicskája, de így is maximálisan elégedettek lehetnek azok, akik elsősorban konzolon játszanak, viszont néha-néha megkívánják a Steam/GOG/Epic/stb. által nyújtott bőségtálat. Emellett munkára is tökéletes, a kisebb videó- és hangvágási feladatok legalábbis egyáltalán nem estek nehezére.
Fontos megemlítenem még, hogy a portokat tekintve egy rendkívül gazdagon szerelt laptopról beszélhetünk, hiszen az alaplapra integráltak nekünk egy csomó dolgot, így nem hétköznapi használat esetén sem kell elosztókat használnunk. A jobb oldalon két darab Type-A USB 3.2 Gen2 port és a jelző ledek, a bal oldalon pedig egy USB 2.0 csatlakozó, Gigabites Ethernet, microSD foglalat és kombinált 3,5 mm-es jack kapott helyet, míg az eszköz hátoldalán a tápcsatlakozót, két Type-C USB csatlakozót (ebből egy USB 3.2 Gen1, a másik USB 4, mindkettő USB-PD-vel, az utóbbinál TB4-gyel kiegészítve) és egy HDMI 2.1 kimenet találunk. Rendkívül jó ez a kialakítás, mert így lényegében minden zavaró dolgot eltakar előlünk a kijelző, valamint a kezünknek sem jelentenek akadályt az ide fixált dolgok.
Valamiért kikopott a korábban megszokott, bővítéshez kivágott kis ablak a burkolat alján, amivel az SSD vagy a memóriamodulok voltak hozzáférhetők a felhasználók számára, de szerencsére néhány csavar eltávolításával még mindig könnyedén elérhetjük ezeket a slotokat – ez a megoldás talán a kevésbé hozzáértők kedvét is elveszi majd a felesleges mókolástól. A processzorok hűtésért már folyékony fém felel, ami teszi is a dolgát, mivel a legkomolyabb teljesítmény esetén sem tud úgy felsírni a ventilátor, mint a korábbi szériákon, ez pedig mindenképp egy remek hír. A mindennapi használat, az ide-oda cipelés és különféle helyzetekben történő tárolás tükrében viszont eléggé kérdéses maga a tartósság, mindenesetre bizakodva állok a dologhoz, hiszen nyilvánvalóan a mérnökök is figyelembe vették ezeket a tényezőket. Az akksi is kimondottan combos, mert szinte egy egész munkanapot gond nélkül le tudunk vele tolni – persze szigorúan játék nélkül!
A verdikt
Többször is leírtam már ebben a kis eszmefuttatásban, hogy a Nitro 16 AMD a kevésbé elrugaszkodott teljesítményre vágyók, a kompromisszumra kész felhasználók eszköze. Jelenlegi ajánlott fogyasztói áron ez a konfiguráció 614.900 Ft-ot kóstál, ami ugyan elég borsos, de ezért a pénzért cserébe egy időtálló és jó konstrukciót kapunk, méghozzá ray tracinggel és 3 éves gyártói garanciával, amit manapság már nem osztogatnak túl bőszen a különböző márkák. Sajnos, mivel az árak nem nagyon mennek lefelé, be kell látnunk, hogy az alábbi konfiguráció rendkívül jónak mondható ezért az összegért, az Acer tehát egy tényleg kiváló ár-érték arányú és megfelelő minőségű eszközt akar „ránk sózni”. A tesztidőszak alapján nyugodt szívvel tudom nektek ajánlani a ketyerét, garantáltan ki fogja szolgálni az idejét.
Acer Nitro 16 AMD (AN16-41-R88U) specifikációk:
- Processzor: AMD Ryzen 5 7535HS – 6 mag, 12 szál, 3,3-4,55 GHz, 35-54 W TDP
- Memória: 2 x 8 GB (Samsung) DDR5-4800
- Kijelző 16"-es, 1920x1200 pixeles AUO B160UAN01.Q IPS panel, 165 Hz-es frissítéssel, matt felülettel;
- Videókártya: integrált AMD Radeon 660M + NVIDIA GeForce RTX 4050, 140 watt TGP
- Adattároló: 512 GB-os SK Hynix, PCIe 4.0 x4
- Optikai meghajtó: nincs
- Kommunikáció: AMD/MediaTek RZ616 Wi-Fi 6E
- Killer E2600 GbE Ethernet
- Bluetooth 5.2
- Csatlakozók: 1 db USB4 (TB4, USB-PD 65 wattig), 1 db USB 3.2 Gen1 Type-C (USB-PD 65 wattig), 2 db USB 3.2 Gen2 Type-A, 1 db HDMI 2.1, 1 db combo 3,5 mm-es hangcsatlakozó, Gigabit Ethernet
- Billentyűzet világítás: négy zónás, RGB
- MicroSD kártyaolvasó
- Akkumulátor: 90 Wh
- Méret: 360 x 280 x 28 mm
- Súly: 2,6 kg
