Brit tudósok megállapították, hogy videojátékokkal lehetséges csökkenteni az étel iránti sóvárgást -- persze a brit tudósok sok minden megállapítanak, sőt viccek alapját jelentik a nevetséges kutatási témák, most azonban tekintsük el ettől egy kicsit.
Az Appetite folyóiratban közzétett kutatás alapgondolata az volt, hogy a függőség nem tisztán vágyalapú, hanem van egy vizuális komponense is, ezt a komponenst pedig egy intenzív programmal el lehet nyomni, ezzel csökkentve a sóvárgást. A választott program a jó öreg Tetris volt, a tesztben részt vett 119 egyetemista pedig azt jelezte, hogy a játék teljesítése után 24%-kal csökkent a vágyakozás. A teszt része volt, hogy valakinek nem töltött be a játék, ezt ugyanis vonatkoztatási alapnak használták azokhoz képest, akiknek elindult a program.
A kutatás egyik vezetője, Jackie Andrade elmondta, hogy noha ők a Tetrist használták, lényegében bármi, ami vizuálisan stimuláló működött volna, akár még a tévénézés is, ám a játékok a legjobbak erre a célra, hiszen az interaktív jellegükből fakadóan nagyobb figyelmet követelnek. Szóval ha nagyon ennél valamit, de nem akarsz, játssz egy kicsit!
A TV-re viszont ez nem igaz nálam. Főleg ha nem túl érdekes filmet nézek, szinte érzem a késztetést, hogy faljak valamit.
- Sokat oltottam a Sacred 2-t, mert a mentési rendszer egy katasztrófa, főleg ha egy brutális harcmező kellős közepén járkálok a szeráf nehézfegyveres karakteremmel, egyszercsak szólnak nekem harc közben hogy ebéd van, ilyenkor nem tudok mi mást csinálni, hogy végigszenvedem a játékot a legközelebbi "csekpoint"-nál pár órán keresztül, azután meg én vagyok leoltva, hogy az a ***** a fontosabb, mikor speciel szüneteltetni nem tudok normálisan (hiába hozom be a menüt, a háttérben a játék még megy), a manuális mentés is lóf*szt sem ér.
- Skyrim-ben az életben maradás érdekében telepakolom magamat gyógyitalokkal és finom kajákkal (levesek, sültek, pörköltek), utóbbiak látványa nyál csorgatásra ösztönöz, viszont tudom azt, hogy mikor ebédelek, így legalább nemet mondhatok rá és nem nasizok, mert az engemet izgató programok nagyon lekötnek, így elterelik a figyelmem, hogy pl. a mellettem lévő fagyis kehely is felejtve, illetve annak tartalma is elolvad (főleg más stílusokban).
a televíziós dolgot viszont cáfolnám