Hamarosan az asztalra kerül a sonka és a tojás, viszont addig is el kell ütni valamivel az időt. Természetesen most is remek időtöltés lehet egy (vagy esetleg több) jó videojáték végigjátszása. A következő lista pedig olyan játékokat (is) tartalmaz, amik a húsvét ünnepe alatt remekül elszórakoztathatják akár az egész családot.

Elsőként is egy olyan klasszikus címmel szeretném kezdeni a listát, ami már nem egy mai darab, viszont az idő múlása nem tudta csorbítani az általa nyújtott élményt. Az Epic MegaGames (igen, ez az az Epic Games) alkotásáról lesz szó, amin még Cliff Bleszinski is dolgozott, és egy zöld színű nyúl a főhőse.

Jazz Jackrabbit 2 – Harcias nyulak

Bizonyára a tapasztalt játékosok kitalálták, hogy Jazz Jackrabbit szériáról, de azon belül is leginkább második részről lesz szó. Azért a másodikról, mert egyrészt jobb lett, mint az első, másrészt meg ezt az epizódot egy kis ügyeskedéssel a modern számítógépeken is gond nélkül, Widescreen felbontásban lehet futtatni. Így a rajongóknak érdemes lehet leporolni a játék régi lemezét.

A Jazz Jackrabbit 2 egy 2D-s platformjáték, melyben a Jazz és Spaz nevű nyulakat irányíthatjuk és a célunk az, hogy legyőzzük a gonosz Teknős Nagyúrat. A két karakter közül kiválaszthatjuk, hogy melyik fellett szeretnénk átvenni az irányítást. Jazz egy zöld nyúl, a testvére Spaz pedig vörös, de nem az alapján érdemes választani, hogy melyik színt preferáljuk jobban, mivel nem csak a megjelenése különbözik a két szereplőnek.

Jazz a füleivel úgy képes repülni, mint egy helikpoter, Spaz pedig a talajról való elrugaszkodás után, még a levegőben is ugarhat egyet. Ezek a játékmechanikai eltérések nem olyan jelentős különbségek, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Mindkét karakterrel azonos mértékben lehet érvényesülni, inkább az alapján érdemes egyik vagy másik karakter mellett dönteni, hogy a dupla ugrás vagy a repülés a könnyebben elsajátítható, megszokható játékelem a számunkra.

A feladatunk csupán annyi, hogy a pálya egyik végéből a másikba jussunk, aztán jön a következő pálya. Ezt időnként megszakítja, hogy olykor bossokat is le kell gyűrnünk, ez feldobja kicsit a játék amúgy hamar kiismerhető felépítését.

A pályákon való továbbjutást természetesen ellenségek tömegei fogják akadályozni. Szerencsére Jazz és Spaz nem a gyáva nyulak közé tartoznak: pisztollyal, gépfegyverrel, fagyasztósugárral, dinamittal és rakétavetővel végeznek a denevérekből, szellemekből, teknősökből és démonokból álló gonosz sereggel.

Rayman: Raving Rabbids – Az őrült vérnyulak inváziója

Elérkeztünk egy másik remek játékhoz, mely szintén nyulakat tartalmaz, nem is kis mennyiségben. Viszont amíg Jazzről elmondható, hogy igazán menő lenne, ha ő lenne a húsvéti nyuszi, addig a jelenlegi játék állatkáira ez nem feltétlenül lenne igaz.

A Raving Rabbids nyulainak fejében nincs minden rendben, kissé hibbant szőrmókok ők. Gyakran kapnak dührohamot, állandóan ordibálnak és ha kell, akkor még egymáson és képesek levezetni az agressziójukat. Viszont bohókás megjelenésük és viselkedésük olyan népszerűvé tette őket, hogy Rayman híres karaktere is csak asszisztálhatott mellettük. Szóval a játék hangulatáért a nyulak felelnek, nem is akármilyen eredménnyel.

A Rayman: Raving Rabbids során Rayman a nyulak fogságába kerül a Globox barátaival együtt. Főhősünk a szökés kivitelezésén, valamint elragadott társainak megmentésén fáradozik. Viszont ez a Rayman epizód nem egy platformjáték, így most nem az ugrándozás lesz a kulcsa kijutásnak. Az új részben ehelyett inkább rengeteg minijátékot kell teljesíteni a kampány során.

Olykor egy rail shooters minijátékban kell az illemhelyek egyik alkalmatosságát a nyulakra lőni, máskor pedig egy tehenet(!) kell a nyers erő bevetésével elhajítani. Az sem ritka, hogy gombok megfelelő ütemben való lenyomásával kell Raymant megtáncoltatnunk. De van, hogy fogászati kezelésben kell részesítenünk a szájhigiéniai problémákkal küzdő, visítozó nyuszikat.

Szóval apróbb játékok egész csokra lett a Rayman: Raving Rabbids, amit nem egyedül, hanem családtagokkal, barátokkal közösen érdemes leginkább játszani. Én régen a PC-s verzióval játszottam rengeteget, de a játék elsődleges platformja a Nintendo Wii. A játék teljes mértékben a Nintendo különleges konzoljára lett tervezve.

Így bár játszható egyéb konzolon és PC-n is, de a legkényelmesebben irányítható és legélvezetesebb kiadása a játéknak a Nintendo Wii verzió. Azért persze akkor is érdemes tenni egy próbát a játékkal, ha csak a PC-s/Xbox 360-as verzióhoz fértek hozzá. Nem fogjátok megbánni, már csak a nyuszik jelenléte, és a vicces minijátékok miatt sem.

A bolondos nyulak akkora sikerre tettek szert az évek során, hogy azóta külön életet élnek. Már nem kell kötődniük sem Raymanhez, sem a videojátékok médiumához annak érdekében, hogy talpon tudjanak maradni. A nyuszik a televíziók képernyőit is ellepték, mivel Rabbids: Invázó sorozatnak köszönhetően, már három évad óta követhetjük a dühöngő cuki szőrmókok életét. A Raving Rabbids történelmét egy korábbi cikkünkből még jobban megismerhetitek.

Hell Yeah! – Pokoli egy nyuszi

A nyulak ügyesen tudnak ugrani, így nem meglepő, hogy több platformjátékban is feltűnnek, ez a nyuszi viszont nem olyan élettel teli, mint Jazz vagy Spaz. Az eddigi játékok túl békésnek, túl cukinak tűnnek? Valami extrémebbre, sötétebb hangvételű programra vágysz? Akkor a Hell Yeah! Wrath of the Dead Rabbit neked készült. Azt viszont nem teszed zsebre, amit ez a nyuszi hoz ajándék gyanánt.

A játék a pokolban játszódik, és Ash, a bosszútól fűtött halott nyúl a főszereplője. A történetről vagy az annak nevezett izéről inkább nem ejtenék egy szót sem, inkább a játékmenet és a program debil hangulata érdemel figyelmet, hisz ezek a Hell Yeah! legjobb részei.

A Hell Yeah! játékmenete akcióban, vérben, belekben és erőszakban gazdag, szóval csak annak merem ajánlani, akiknek a húsvét időszaka sem olyan nyugodt, mint ahogy azt szeretné. Ez a játék tökéletes lesz a felgyülemlett feszültség levezetésére.

Azért ugrálásban sem lesz hiány: hét, egymástól ajtókkal elválaszott pályán haladunk végig, miközben 100 egyedei megnevezésű szörnyet kell felaprítanunk. A látványvilág és a játék beteg humora együtt pedig elég érdekes hangulatot áraszt ahhoz, hogy órákig a monitor előtt tarthasson minket a lebomlott nyúl kalandja.

Ilyen játék láttán a fejlesztőkre gondolva nekem biztosan nem a „normális” kifejezés fog eszembe jutni, de az egyszer biztos, hogy egy különleges, viszonylag kis rétegnek szóló játékot hoztak össze. Viszont a program beszerzése előtt mindenképp érdemes megnézni a játékról néhány játékmenet-videót, csak hogy megbizonyosodjunk arról, hogy tényleg nekünk találták ki ez a játékot, vagy sem.

Amúgy nem mellesleg tavaly februárban a Steamen több játékkal együtt a Hell Yeah! is ingyenes volt. Így abban az esetben, ha 2016-ban költségmentesen lecsaptatok rá, akkor talán megérdemel egy esélyt, ha nagyon unatkoznátok az ünnep alatt és valami morbid elfoglaltságra vágynátok.

Bár a cikkben tárgyalt utolsó játék nem nevezhető békésnek, de kívánom nektek, hogy a húsvéti ünnepek békésen, boldogan és nem utolsósorban kellemesen teljenek! Tesztek egy próbát a lista valamelyik alanyával, vagy esetleg mással játszotok? Vagy talán inkább játéktól mentesen, családi programokkal töltitek az időt?