Ma az egyik újságban olvastam, hogy egy Darren Shan könyvet meg fognak filmesíteni. Annyira nem ismerem Darren Shant, de annyit tudok róla, hogy Anne Rice-hoz hasonló vámpíros történeteket ír, elsősorban a fiatalabb célközönségnek, kicsit "ponyvásabb" formában, mint a "mesterasszony". A lényeg, hogy azt írták róla: a film a durva jeleneteket nem fogja tartalmazni, hogy szélesebb korosztály számára megtekinthető legyen.

Nos, az ilyenek nálam kibasszák a biztosítékot. A fészkes fenéért kell valamit csak azért megmásítani, mert nem feltétlenül tizenéves kisgyerekeknek való, hanem mondjuk 16 éven felülieknek? Ez a Darren Shan-ügy persze csak a jéghegy csúcsa, ennek kapcsán egy korábbi esetre kívánok visszautalni. Illetve kicsit megnézni, hogy mégis mit művelnek egyes alkotásokkal az ilyen kompromisszumok érdekében.


Véleményem szerint felháborító, ha valamit csak anyagi okokból cenzúráznak. Illtve ott van a másik kategória, amikor sznobok álerkölcsös célzattal tiltanak be, vagy vágatnak ki alkotásokból részeket. Egyik jó régi példa erre a Hays-kódex, amit 1960 környékén szüntettek csak meg, de 1929-től gyakorlatilag meghatározta az amerikai filmkészítést. Ez egy idióta szabályozás volt, amit ha nem tartottak be, a filmet egyszerűen nem forgalmazták (persze ez sarkított - ha valakit bővebben érdekel, olvasson Bordwell-t, A film története c. könyve szerintem minden mozirajongónak kötelező olvasmány amúgy is). Mik voltak ebben? Pl. nem lehetett a bűnözőket úgy feltüntetni, mintha a jó ügy érdekében cselekednének. Tehát a Keresztapa valószínűleg akkoriban repült volna a kukába. Vagy: tilos volt erotikát nyíltan ábrázolni. Mer' a női test ártalmas az egészségre, vazz... SZ-Á-N-A-L-M-A-S! Nem azt mondom, hogy itt durva hardcore pornó kell minden filmbe - utálom a pornót, félreértés ne essék. De azért, ha indokolt a szenvedélyes szexjelenet, mint pl. A postás mindig kétszer csenget c. filmben (az 1981-esről beszélek), akkor ugyan már had ábrázolják azt szabadon. Nagyon jól tette az illető, aki szorgalmazta eltörlését. (Amúgy ezt nagyban az 1968-as eseményeknek is köszönhetjük, illetve az "újfilmeknek", melyek konkurálni kezdtek Hollywooddal).

Szóval az álszentség már a film hőskorában elkezdődött. Pedig előtte aztán mik voltak! Néhány 1900-as filmet, ha megnézünk (ezek kísérleti filmek), némelyikük arról szólt, hogy egy nő hogyan vetkőzik benne meztelenre. Pusztán anatómiai célzattal persze, illetve az emberi test szépsége miatt, de azért mégiscsak ott volt a vásznon, meztelenül egy nő (persze a látvány közel sem volt szép, mert akkoriban még nem nagyon volt "válogatás", értelemszerűen). Vagy ott vannak a burleszkek korai változatai: agyonverték egymást, csak úgy, poénból. A tortadobálások mennyivel agresszívebbek, mint bármilyen verekedés? Semmivel, szerintem. Ugyanúgy azt a mintát mutatja, hogy a konfliktusok agresszióval oldhatók meg. S ezt akkoriban, a naivabb filmnéző közönség könnyebben át is vette. A film divatokat teremtett akkoriban, pedig milyen kezdetleges volt még!
De ott volt a rasszizmus esete is (érdekesség: a Hays-kódex tiltotta azt is, hogy feketék és fehérek kapcsolatát ábrázolják - szóval az nem számított, hogy rasszista egy film, de az igen, hogy meztelen nő van benne... ) : Griffith: Amerika hőskora c. filmjében a Ku-Klux-Klan felszabadító hadseregként tűnik fel, s kiveri a feketéket az amerikai városból. Alatta meg szándékosan dicsőséges zene szólt - a premiervetítésen is. (Én imádtam a filmet, amúgy. )

De van a másik oldal, amikor azért nem raknak a filmkészítők bele véresebb jeleneteket, hogy majd a "cenzorok" nehogy 18-as karikát rakjanak ki, és így több bevételt szerezzenek. Tökmindegy, hogy most sérül-e az alkotás emiatt, vagy idétlen lesz. Nem számít! Megnézzék minél többen! Ez az, bazmeg!

Értem én, hogy a filmipar manapság erősen pénzcentrikus. A profit számít elsősorban, s csak másodsorban az, hogy milyen az alkotás kvalitása. A blockbusterek ingadozó minősge jól mutatja ezt (igaz, sok sajnos sikeres - de 20-ból talán 5, ha kiemelkedő).

Viszont nem értem akkor, hogy minek is van a 18-as besorolás? Ugyanis az rendben van, hogy sokan ódzkodnak ettől. De néha olyan játékoknál és filmeknél is láthatjuk ezt, melyekben nincs is ilyen tartalom! Például ott a Hannibal c. film. Egy csöndesebb thriller, mégis mindenütt 18-as karikával vetítették annak idején. Igaz, van benne 1 jelenet, amiben sejtelemesen, ingadozó, kézikamerás felvételen látjuk, ahogy Mason levágja az arcát, vagy az utolsó jelenet, mikor felnyitja Hannibal az egyik rosszfiú koponyáját. De ezek szerintem egyáltalán nem megrázóak. Megrázóbb volt sokkal Hitchcock Psychoja, pedig ott vért nem is nagyon lehetett látni. Vagy a Bárányok hallgatnak sokkal megrázóbb volt, mikor láttuk a kút oldalán a letört, véres körmöket. De ott vannak a trancsírhorrorok is, melyek sokkal véresebbek.
De, hogy játékot is említsek: a GTA: San Andreas mi a gennygócért is kapott 18-as besorolást? A játék egy paródia, szabadabb nyelvezettel. A nyelvezetért max. 16-os karika járna, szerintem. Vagy azért adtak rá ilyet, mert lehet egy patch-csel "unlcokolni" egy idióta, látványtalan "modot"? Ennyiért?
Vagy a Half Life 2: mi a rákért lett 18-as? Még csak nem is fuckolnak benne... Ha legalább Alyx levetkőzne, vagy öncélú brutalitással ki lehetne végezni az ellenfeleket. De nem, semmi... Azért kapott tán', mert lehet fűrészlapkkal groteszk szörnyeket kettévágni, scriptelt módon?

Röhej, ami megy! Nem is az a bajom, hogy most ott az a karika. 22 éves vagyok, rám ilyenek már nem vonatkoznának (meg amúgy is nagy ívben szarnék az ilyenekre, őszintén megmondva - annak idején 12 évesen simán a Blood 2-vel játszottam, ami ki volt kiáltva a Sátán játékának akkoriban, hogy a Carmageddonról ne is beszéljek), s igazából ezeknek semmi jelentősége nincs, amúgy is megveszem a játékot stb. stb. stb. De! Akkor kérem: ha már 18-as valami, rakjanak is bele olyan dolgokat! Ha már így kibasznak a fejlesztőkkel (mert ez az, nem más), akkor szerintem ideje lenne egy ellen-reakciónak is. Ha már egy GTA-ra 18-as karikát biggyesztenek, akkor elégítse is ki a korosztályt! Ha én megveszek egy játékot, amin 18-as karika van, akkor legalább had borzongjak, had lássak benne gyönyörű meztelen lányokat, had trancsírozzak, s had hallgassam már a kőkemény káromkodást. Nem azért, mert ezeket annyira szeretem: nem. Azért, mert egy ilyen jelzésnél ez az elvárásom, s ezért fizetek. Ma már persze, a sok kritika, meg miegyéb mellett kevés olyan alkalom van, mikor "csak úgy" veszek játékot, de, ha azért fizetek, hogy horrort nézzek, játszak, akkor legyen már meg az a horror, s ne csak a cenzorok szar ízlése szerint legyen az.
Ott van a The Witcher. Sapkowski egy igen "realista" fantasy-világot alkotott, melyben rasszizmus, káromkodás, politika, és nem utolsó sorban erotika van. A játék, melye ezen a világon alapszik, 18-as besorolást kap. A borítóján ott van egy nimfa, vagy mi, aki egy gyönyörű, stilizált, de meztelen nő. Na, mondom, akkor lesz itt biztos több is! Erre mit írnak a játékról? A szexjelenetek kártya formájában, nem is látható módon jelennek meg. Hát beszarás: akkor mi a francért lett 18-as?!

Szóval itt az a baj, hogy szerintem a cenzorok sem nagyon tudják, mi van. Biztos vagyok benne, itt is üzleti érdekek húzódnak meg a háttérben, illetőleg azok, akik a besorolást végzik, akkor hallanak először a játékról. S ahelyett, hogy kipróbálnák, elolvassák, mit írnak róla, és annyi. Ha már megakad a szemük azon, hogy "erotikus jelenet", vagy "durván leteremti", vagy "felszeleteli", máris 18-as karika rá.

De menjünk tovább! A játékadaptációk sajnos köztudottan a kultúra szégyenei. Eleve érthetetlen, hogy ezek a dolgok minek működnek, hiszen egy film ma még szerintem többségében eredetibb, mint egy játék. A játékok sokszor a filmek kliséiből építkeznek, ezeket építik be a játékok történetébe, és mozzanataiba. Tehát eleve egy "másolási folyamat" zajlik, ha részlegesen is. Az még ok, ha Marcel Duchamp fest egy Mona Lisa-paródiát, de, ha valaki megfestené az L.H.O.O.Q.-t "újból", akkor már eléggé ócskaság lenne, úgy gondolom. Természetesen, ha valaki fest egy újabb Mona Lisa-paródiát, az ok. Az rendben van, ha egy játék ugyanabból a filmkliséből táplálkozik, mint egy másik már előtte. Ott vannak a bullet time-os játékok: Prince of Persia, Max Payne. Mindkettő kiváló játék lett, pedig a Matrix egy szegmensét használták. A Max Payne-t azért élveztük annyira, mert ott volt benne ez az elem, és mi is "hú-de-thereisnospoon van most"-ot éreztünk. Illetve a Max Payne többek között a '40-'50-es évek film noirjaiból és John Woo filmjeiből is sokat merített. Ettől a sztori még bombasztikus, mert Sam Lake kiválóan gyúrta össze ezeket. De az már enyhén szarság, ha fognak egy játékot, ami amúgy is filmekből táplálkozott és ezt visszaültetik filmre. Ne csodálkozzon egyetlen gügye rendező sem, ha filmje elbukik, vagy középszerű lesz. Olyan, mintha agyonhasznált kliséket klisésítenének. A Max Payne-ről nem tudok nyilatkozni még, de ott a Hitman, ami jól tükrözi, mi lesz akkor, ha agyonadaptálgatnak sémákat. Kaptunk egy közepes-gyenge akciófilmet. Aminek nem feltétlen az az oka, hogy szar-fos-húgy kategória a rendező munkája (pedig de),  hanem elsősorban az, hogy a Hitman a James Bond és Bourne TÖRTÉNETEK (tudom, hogy a Hitman azért a Bourne-filmek előtt már létezett) sémáit elegyítette jól egy kis sci-fivel. James Bondból meg van már vagy huszon-harminc X film, Bourne-ből meg 3. Kémfilmből meg több ezer, ha nem tízezer/százezer. S, ha ezeknek az átültetését ültetik vissza, akkor ne számítson arra, hogy majd világot renget. Tudom, sajnos a bevételek mást mutatnak, s a kontár, az iparos el is érte célját: a rajongói bázist becsábította a moziba. Meg egy csomó, Hitmant nem ismerő nézőt, akiket egy patetikus trailerrel valószínűleg meg lehetett ragadni.
Ez persze még csak egy probléma. Ott van a hűség. A Hitmannél szerintem mi, rajongók, egy emberként hördültünk fel, mikor Hitman csajozni kezdett, vagy karddal megvívott a többi idiótával. Akik ráadásul nem is klónok, hanem "árva gyermekekből verbuvált pötyök". Ráadásul egy nyálgépet, Timothy Elefántot választottak főszereplőnek. Emelett pedig a Hitman játékok brutalitása is enyhe símogatássá degradálódott. Pedig a Hitman: Contracts-től a sorozat szerintem igencsak komor hangulatot vett fel. S bár azért erősen stilizált így is, a vér az azért rendesen folyt, ha arra került a sor. Illetve a brutális kivégzéseink néha. De mindegy, nekik elég volt egy WC-s jelenet, oszt kész.

A legfelháborítóbb szerintem a Doom esete. Eleve féltem attól a filmtől, mert egyik kedvenc játéksorozatomat kívánták vele megfilmesíteni. Aztán szállingóztak a hírek, hogy "hú, a rendező az élethűség és félelmetesség miatt nem digitális szörnyekkel, hanem valóságban megcsinált makettekkel fog dolgozni". Erre felcsillant a szemem. Azonban kb. 3 hónappa a film premierje előtt jött a hír, melyben az igen "okos" alkotók elmondták, hogy "nem-nem, itt nem lesz Pokol, mert szeretnénk minél több nézőt a moziba csalni!". A 'nyátok!
A Doom 3 védjegye eleve a horror volt. Mert az volt az utolsó rész, így nyilván ahhoz kötöm, nem az első részhez, vagy a másodikhoz - s hiába magyarázzák a fejlesztők, a pinkydemon gagyi változata elárulja úgy is, hogy a 3 volt a kiindulási alap (hol láttunk mi "mechanikus" lábat az 1-2-ben a pinkynél? Ugye, hogy sehol?). Szóval a Doom 3 volt az alapjuk, ezt nem fogják letagadni soha. Az pedig a kőkemény, agyat borzoló félelemről szólt. Kemény véres folyosók, néha arcunkba csapódó, brutálisan megcsonkított élőholtak, s eleve a Cherub nevű, emberi elmével fel nem fogható rettegést árasztó szörny. S pont a transzcendens, "nem evilági", a másik dimenzió volt az, ami miatt szerintem félelmetes volt. Mert, ha csak szimplán idétlen kísérletekről lett volna szó, mint a Far Cry-ban, akkor én nem is féltem volna. A Far Cry-ban a szörnyek eleve nevetségesek voltak, de még félelmetesnek szánt helyzetben sem ijedtem volna meg tőle. Illetve a tudat, hogy egy elmebeteg tudós csinálta őket, megnyugtató volt. Viszont a Doom 3-ban a Pokol egy olyan legyőzhetetlen ellenséggel állított szembe, amit láthattunk a jól felépített bejátszásokban is: sokszor alig láthatóan támad meg, s ki is hangsúlyozzák a játékban, hogy itt a lelkünk veszik el. Az, hogy a testünk szét lesz trancsírozva, kit érdekel, nem? Ha viszont a lélek veszik el, és alakul át pokoli, tudattalan szolgává, sokkal félelmetesebb, szerintem. A Pokolba lépve pedig átérezhettük, milyen az, ha tényleg minden biztonságtól megfosztanak. Itt minden ellenünk van. A bázison még reménykedhettünk benne, hogy tudósokkal is találkozhatunk, de a Pokol = Vég.
Tehát állítom, hogy a Pokol tudata miatt volt igazán félelmetes a Doom 3. Mitől fosszák meg a filmet? A Pokoltól! Mer' ateista a világ, bazmeg, ki venne má' be ilyen baromságot? Gondolom, eszerint gondolkodtak. Vagy netán féltek, hogy Lucifer a kukijára húzza őket? Ah, minő baj lett volna!
Illetve a Doom 3 brutalitása sem volt benne. Csináltak egy rém gyenge akciófilmet, egy idétlen, csapatalapú megközelítéssel, a végén pedig a Kickboxerre, vagy Tökéletes katonára jellemző verekedéssel (csak azokba a filmekbe bele is illett és szeretem is őket) a végén. Gratulálok! Csak a lényegétől fosztották meg a játékot. Egyértelmű itt is, hogy a profit miatt kellett adaptálni. S ezzel szerintem bevonult a legrosszabb és leghiteltelenebb adaptációk közé. Sőt, szerintem még egy Uwe Boll-filmnél is gagyibb (nem rosszabb, gagyibb).

Úgyhogy ennyit arról, hogy cenzúra, meg 18+, illetve hitelesség. Ilyenek ma már nem léteznek. Demokráciáról, meg szabadságjogokról beszélnek, közben meg agyoncenzúrázott, agymosott filmeket és játékokat kapunk kézhez. Nem azt mondom, hogy vérengzés, meg tömény erotika kell mindenhová. Csak az a bajom, hogy műveket kúrnak el ezzel és az alkotói szabadság, ami az alkotást alkotássá tenné, erősen sérül itt. S akkor nincs értelme se művészetről, se műalkotásról beszélni. A film és a játék ilyen szarságokkal cipővé, vagy chipsszé változik - mert kb. ezeket is futószalagon gyártják, tömegtermelésben. Pedig a film és a játék is többre lenne ennél hivatva...
Nem az kell ide, ami mondjuk a '80-as évek ZS-kategóriás akciófilmjeibe: 1 lövés 1 baszás. Nem. Viszont, ha a kontextus megkívánja, ugyan nem cenzúrázzák már, vagy ne kényszerítsék már az alkotókat arra, hogy idétlenül megvágják a filmeket, vagy hülye kártyás meg egyéb gagyi megoldásokkal éljenek egy játékban. Ha egy alkotásba erotika vagy erőszak indokolt a cselekmény, történet miatt, az legyen benne. S fordítva is legyen így: ha valamit 18 éven felülieknek javasolnak csak, abban tényleg legyen olyan tartalom, vagy pedig ne kényszerítsék ilyenbe feleslegesen. Például a 300 is ott van: képzeljük el a filmet fröcsögő vér nélkül. Sőt, nem is kell elképzelni: játszunk a Rome: Total War-ral és láthatjuk, milyen szarul fest egy csatamező lemészárolt katonák hulláival, de vér nélkül...

A TV cenzúrája meg egy külön flamer blogbejegyzést is megérne - hamarosan az is meg lesz, mert egyre undorítóbb formákat ölt.