Semmilyen szintű spoilert nem építünk be, de a történet íve azon fordul meg, ahogyan egy kiskorú prostituáltat megsajnálva elhatározza, hétköznapi emberként szembeszáll a bűnözőkkel, és megpróbálja kiszabadítani a gyereket. A film nagyon keményen, frontálisan mutatja be az erőszakot, de az egyik olyan alkotás, amely a gyerek prostituáltak kiszolgáltatott helyzetére már akkor ráirányította a figyelmet.
Bár sokan nem erre a történetszálra emlékeznek a legélesebben az Egyenesen át (Flatliners), 1990-ben készült, és Kiefer Sutherland főszereplésével készült filmből, de itt is fontos szerepet kapott a zaklatás. Bár a cselekmény fősodra az orvostanhallgatók halálközeli állapottal való kísérletezéséről szól, egy kicsit a Bűn és bűnhődés gondolatát beleszőve kiderül, hogy Nelson Wright gyerekkorában aktívan csúfolt, kiközösített, bántalmazott másokat, sőt az egyik ilyen fiú esetében a bántalmazás közben - igaz, véletlenül - de az áldozatot halálát is okozta.
A sztori szerint a fel nem dolgozott trauma a klinikai halálból visszatérve elemi erővel kezdi újra kísérteni, és okoz egyre elviselhetetlenebb lelkiismeret furdalást hősünknek. Érdekes most ennyi év után erre a részletre figyelve újra nézni nem az új remake, hanem ezt az eredeti változatot.
Kronológia sorrendben Az öldöklés istene (Carnage) című, 2011-ben készült francia-német-lengyel film következik Roman Polanski rendezésében. A történet egy olyan helyzetet mutat be, amelyben a bántalmazott gyermek szülei találkoznak a bántalmazó gyerek szüleivel, hogy megbeszéljék a dolgot. A dolog egyébként egy olyan iskola utáni játszóteres verekedés volt, amelyben a támadó egy bottal akkorát ütött a másik fiú arcára, hogy az megsérült, és kitört a foga is. Itt is világsztárokat vonultat fel az alkotás - például Kate Winslet, Jodie Foster - ám a történet inkább arra van kihegyezve, mennyire képmutató módon, érdekeinknek alávetetten, hazug módon kommunikálunk sok esetben egymással.
Ez talán a legkönnyebben nézhető az összes ajánlott tétel közül, görbe tükröt mutat az egy helyszínes, kamaradarabszerű, néha vicces szituációkat is felvonultató alkotás.
Következik talán a legnyomasztóbb darab a sorban, amely a 2012-es, a zseniális Mads Mikkelsen főszereplésével készült dán A vadászat (Jagten, The Hunt) című mozi. Ebben egy óvodás kislány hamisan vádolja meg az óvóbácsiként dolgozó Lucast pedofíliával, és először az intézményben, aztán a településen is elszabadulnak az indulatok. Az teljesen természetes, hogy az ilyen incidens hallatán az ember iszonyúan mérges lesz, ráadásul ha családtagja is érintett, akkor fokozottan igaz ez.
Ám abba sokan nem gondolnak bele, hogy ez egy olyan eszköz is lehet, amivel ártatlanul megvádolva egy másik embert porig lehet rombolni annak az életét, akit a társadalom kitaszít, elveszti családját, munkáját, egzisztenciáját, és akár az puszta élete is veszélybe kerülhet a felheccelt, önbíráskodó tömeg által. Nagyon kemény, felzaklató történet, de mindenképpen javasolt, és tanulságos a gyermekes szülőknek is megnézni.
A sort pedig Az osztálytalálkozó (Aterträffen) 2013-as keltezésű, feliratos svéd filmmel zárjuk. Ez az alkotás úgy került a válogatásunkba, hogy egy húsz éves érettségi találkozón akad valaki, aki felemlegeti osztálytársai akkori, bántalmazó, kiközösítő viselkedését, amit mindenki igyekezett azóta is szőnyeg alá söpörni, elfelejteni.
A filmből viszont kiderül, hogy az évek elmúlta ellenére milyen súlyos sebeket okozott mindez az áldozatnak, aki provokatív módon ezúttal kőkeményen beleáll a helyzetbe, és nem törődve a következményekkel igenis számonkéri az elkövetőkön akkori viselkedésüket, az elmaradt bocsánatkérést, a sok elszenvedett fájdalmat és megaláztatást.
Összegezve a látottakat, nagy erejű alkotások ezek, amelyek sokat segíthetnek a megértésben, az érzékenyítésben, ráadásul roppant hitelesen mutatják az eseményeket, és ha felkavaróak is, de mindenképpen elgondolkodtatnak. Jól látható, hogy a bántalmazás, az erőszak az internet tömeges elterjedése előtt is vastagon jelen volt, de napjainkban az internet, a közösségi oldalak még inkább teret, lehetőséget adnak ezek elkövetésére, villámgyors terjesztésére, névtelenül vagy névvel vállalt zaklatásra.
Íme egy idézet brit Ditch the Label zaklatásellenes szervezet 2017-es statisztikájából, amely a fiatalokat érintő online megfélemlítéssel és zaklatással kapcsolatban végez felméréseket.
- 10-ből 7 fiatalt zaklatnak online módon,
- 37% nagyon gyakran esik áldozatul online zaklatásnak,
- 20%-a naponta kénytelen megtapasztalni valamilyen durva online zaklatást,
- az eredményekből világosan látszik, hogy a fiúk és lányok egyaránt veszélyeztetettek,
- a fiatalok véleménye szerint a Facebookon kétszer annyira erős a jelenség, mint más közösségi hálón,
- a megkérdezettek 54%-a élt már át a Facebookon online megfélemlítést vagy zaklatást,
- a Facebook, a Twitter és az Ask.FM a legnagyobb, és egyben a legerősebb terepei a zaklatásnak,
- az internetes zaklatásnak komoly későbbi hatásai vannak/lehetnek a fiatalok önbecsülésére, ezt tapasztalta a felmérés válaszadóinak 70%-a,
- egyes becslések szerint az Egyesült Királyságban naponta 5.4 millió online zaklatás történik, és 1.2 millió gyermek ezt rendszeresen, naponta kénytelen elszenvedni.
Lehet bátran kommentelni is, egyetérteni, vitatkozni, vagy ajánlani hasonlóan jó filmeket. Jó mozizást kívánunk mindenkinek!
