Egy március kimutatás szerint az áldozatok pedig elsősorban Ausztrália-Újzéland, illetve Észak Amerika és Európa területén szenvednek legtöbbször ilyen károkat. Természetesen a statisztikai kimutatásoktól függetlenül bárki bárhol belefuthat ilyen fertőzésbe. Aki esetleg nem lenne képben, vagy nem hallott róla, az először is nagyon szerencsésnek mondhatja magát.
A védekezéshez mindenképpen azt tudjuk tanácsolni, hogy a naprakész vírusvédelem, és a rendszeresen frissített Windows operációs rendszer mellett a különféle alkalmazások (Adobe Flash-től Java-n át Wordpressig) hibajavításait is mindig időben futtassuk le, de emellett kiemelten fontos, hogy az értékes és pótolhatatlan adatainkról egy elkülönített, és fizikailag állandóan nem csatlakoztatott meghajtóra rendszeresen készítsünk mentéseket.
Bár az első időkben az egyszerűbb zsaroló programok esetén még néhány szerencsés esetben működtek univerzális helyreállító algoritmusok, mára sajnos ezek a kiskapuk szinte teljesen bezárultak.
Ha valaki mégis beleesne ebbe a helyzetbe, azért természetesen egy próbát mindenképpen megér, hátha szerencsével jár.
Juraj Malcho, az ESET kutatási igazgatója nem régen arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen zsaroló kártevők készítői gőzerővel fejlesztik és okosítják programjaikat, az Androidos telefonok adatait elkódoló SimpLockernek például kezdeti megjelenése óta már a 48-ik verziója jelent meg.
A zsaroló programok egyik fő terjesztőjének, Jevgenyij Bogacsovnak a fejére az FBI nemrég vérdíjat tűzött ki, ám ennek ellenére ez a bűnözők által működtetett pénztermelő ágazat azóta is egyre jobban terjed.
Aki pedig összefoglaló jó tanácsokat szeretne a témával kapcsolatban olvasgatni a hatékony védekezésről, annak figyelmében ajánljuk a "Kisokos a Cryptolocker kártevő ellen", aztán a "Mentési tippek CryptoLocker ellen", továbbá "A CryptoLocker ellen a megelőzés a legfontosabb", illetve a "Spamhárító rovat - zsaroló programok kivédése" című korábbi posztjainkat.
