A CIFAS nevű csalásokat megelőző szervezet tanulmányából az tűnt ki, hogy az Egyesült Királyságban a 30 év alattiak például nagyon jó célpontnak számítanak, a hackerek szívesen támadják őket.

Ez számszerűsítve is jól érzékelhető, ugyanis ezt a korosztályt az idén 52%-kal többször támadták, mint az előző esztendőben, 2015-ben. Területileg a leginkább veszélyeztetett helyek nagyvárosok voltak, így London és Manchester szerepelt az élen. Az okokat keresve egyfelől az látható, hogy mivel a bankok, hitelintézetek egyre kifinomultabb szűrőkkel igyekeznek felismerni a hamis identitásokat, emiatt a csalók egyre inkább valódi létező hús-vér emberek ellopott adataival igyekszenek visszaéléseket elkövetni. Emellett egyéb statisztikák azt támasztják alá, hogy a 18-24 éves korosztály hajlamos a legkevésbé biztonsági szoftvereket telepíteni a mobileszközök védelmére.

A megkérdezett fiatalok mintegy fele úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy őt amúgy sem lehet ilyen módon átverni. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy mindössze 34%-uk kapott oktatást, képzést a biztonságos internethasználat témájában. A 18-24 éves korcsoportból mindössze 57% gondolkodik valamilyen szinten online adatainak biztonságáról, míg ez az arány a felnőtt lakosság körében 73 százalék. A tanulmány szerint a személyiség lopásokat jellemzően az online térben követik el - 86 százalékban itt történnek azok az incidensek, ahol az áldozat nevét, lakcímét, születési dátumát, illetve banki adatait eltulajdonítják.

A fiatal korosztályra sokan "utaznak", így a különféle közösségi oldalak - Facebook, LinkedIn, Twitter, stb. - a statisztikák szerint kiemelten jó vadászterületek az identitás tolvajoknak. Természetesen minden más korosztály ellen is emelkedtek a támadási kísérletek, így értelemszerűen ezzel azért mindenkinek van dolga és tanulnivalója.

Egy érdekes kísérletben - erről szól a mellékelt videó - egy ingyen kávéra szóló Facebook lájk fejében a kávézóba betérő vendégek eléggé meglepődtek, mikor a kiszolgálótól kapott kávés pohárra a teljes nevük, lakcímük, email fiókjuk, anyjuk születési neve, telefonszámuk, vagy éppen aktuális iskolájuk is fel lett írva filctollal.

Remélhetőleg sokan elgondolkodnak majd a látottakon, illetve hogy mennyi és milyen adatot tesznek mindenki számára elérhetővé.

Összességében tehát minden amellett szól, hogy a biztonságtudatosságot szolgáló oktatások, képzések roppant fontosak lennének, és hatékonyan segíthetnének az ilyen jellegű incidensek csökkentésében, valamint a személyes adatok átgondoltabb, felelősségteljesebb kezelésében minden korosztály számára.