A megkérdezettek 87%-a már hallott az NSA-ról (National Security Agency), mikor két évvel ezelőtt Edward Snowden elkezdte kiszivárogtatni a megfigyelésekről és lehallgatásokról szóló dokumentumait.
2014. november és 2015. január között 475 felnőtt kikérdezésével keletkezett felmérés tanúsága szerint egy ötödük - 22% - nyilatkozott úgy, hogy valamilyen technikával, eszközzel, programmal változtatott korábbi szokásain a biztonság érdekében.
Ennél is többen, 57%-ban vélekedtek úgy, hogy teljességgel elfogadhatatlan, ami történt, vagyis az USA saját állampolgárainak a korábbi tömeges és indokolatlan megfigyelése saját hazájukban.
Milyen változtatásokat, lépéseket tettek a felhasználók az állami kémprogramok totális kontrollja ellen? Az eredmények szerint a megkérdezettek az alábbi módon próbáltak javítani privát szférájuk védelmén:
- 25% használ bonyolultabb jelszavakat (ez magunk közt szólva a sok ABC123 után rájuk is fért),
- 17% megváltoztatta adatvédelmi beállításait a közösségi médiában,
- 15% félelmében ritkábban használja a közösségi oldalakat,
- 15% az incidens óta szándékosan elkerül bizonyos alkalmazásokat és szolgáltatásokat,
- 13% eltávolított a gépéről olyan programokat, amikben megrendült a bizalma,
- 14% nyilatkozott úgy, hogy azóta az online kommunikáció helyett inkább személyesen beszél ismerőseivel,
- 13% kerül bizonyos kényes gondolt kifejezés említését az online kommunikációjában,
- 18% az események hatására változtatott e-mailezési szokásain,
- 17% megváltoztatta az általa használt keresőprogramot (például DuckDuckGo-ra váltott),
- 15% azóta jobban megválogatja, hogy miket irkál a Twitter és a Facebook oldalakra,
- 15% változtatott telefonálási szokásain.
Itt érdemes egy cseppet revideálni korábbi lead-beli állításainkat, miszerint "sokan" átértékelték a biztonságba vetett korábbi illúzióikat. Szemlátomást maradtak azért jócskán olyanok is, akik viszont azóta sem változtattak semmin:
- 43% nem telepített semmilyen anonimitást segítő böngészőkiegészítőt, mint például a TrackMeNot,
- 31%-uk azt sem tudja, mik ezek a kiegészítők,
- 46% továbbra sem titkosítja e-mailes levelezését,
- 31%-uk egyáltalán nem ismer ilyen megoldásokat,
- 40% azóta sem próbálta vagy használja az anonim TOR szolgáltatás,
- 39% pedig nem is tudja, hogy mi az.
Természetesen arról szó sincs, hogy mindenki ellenezne mindenfajta megfigyelést. Bár 25% továbbra is fél az állami kémprogramok totális megfigyelésétől, a politikusok és a külföldiek kontrollját 54% támogatta és helyeselte.
- 82% szerint elfogadható a kommunikáció nyomon követése a terror veszély elleni harc miatt,
- 60% úgy véli, hogy az amerikai vezetők kommunikációjának megfigyelése normális dolog,
- 60% szerint a külföldi politikuson megfigyelése is rendjén való.
Vagyis összességében élénkebb ellenérzést inkább csak az váltott ki bennük, hogy az USA-n belül a saját állampolgárok tömeges megfigyelése nem helyes - ebben 57%-ban értettek egyet a felmérésben megkérdezettek.
Ha csak a fenti pozitív példákat vesszük, annyi mindenesetre világosan látszik, hogy a biztonsági szakma bizonyos szempontból hálás lehet Snowdennek, ugyanis semmilyen korábbi cikk, tanfolyam, felhívás, figyelmeztetés nem hatott ennyire intenzíven a felhasználókra, semmi nem serkentette ennyire a dolgok megértésére és a biztonságtudatos felhasználói magatartás elsajátítására, mint a kiszivárogtatás. Vagyis bátran nyugtázhatjuk Csernus doki megállapítását: "Ahhoz, hogy észbe kapjunk és változzunk, kell a krízis".
