A statisztikai szomorú eredménye az is, hogy az ellopott adatok mindössze 1 százaléka van titkosítva, ezzel nehezítve a kiszivárgott adatok használhatóságát. Pedig a titkosítás alkalmazásával (PGP, GPG, ESET Endpoint Encryption, stb.) nagyban megelőzhető lenne az érzékeny információkhoz való jogosulatlan hozzáférés, valamint a felhasználói adatok kiszivárgásából fakadó későbbi kockázatokat is minimálisra csökkenthetné.
A beszámoló szerint leginkább a külső támadók jelentenek veszélyt az adatokra (74%), de belső munkatársak által bosszúból vagy anyagi haszonszerzésből elkövetett, illetve támogatott akcióból is sokszor (8%) történik adatszivárgás. Területileg Észak-Amerikában történik a legtöbb ilyen jellegű incidens, ez 86%-ot jelent, valamint azt is, hogy ott törvény írja elő ezeknek a nyilvánosságra hozását. Európából mindössze 5%-a származik a felmérésben szereplő bejelentett adatsértéseknek.
Ezen viszont nagymértékben változtat majd a már elfogadott, és 2018. májusában hatályba lépő General Data Protection Regulation, vagyis az európai uniós Általános Adatvédelmi Rendelet. Emellett az ausztrálok is mozgolódnak ezen a téren, és az úgynevezett Notifiable Data Breaches, vagyis az incidensek bejelentési kötelezettségének szabályozása is segíthet tisztább képet kapni a valós helyzetről.
A breachlevelindex 2013. óta gyűjt információkat az adatlopásokról, és ezeket vizsgálva egyértelműen látszik, évről évre egyre nagyobb kihívást jelent az adatszivárgás elleni hatékony védelem, illetve a már bekövetkezett incidensek megfelelő kezelése, kommunikációja.
Emlékezetes, hogy például a Target áruház lánc esetében a 2013. év végi incidensben 70 millió ügyfél személyes adata és mintegy 40 millió hitel- és bankkártya adata került rossz kezekbe.
Mint utólag kiderült, a Target számára az incidens teljes költsége 290 millió USD volt, amelyből a biztosításaik révén viszont mindössze 90 millió dollár térült meg. Rossz kommunikáció egyik példája lehet az Adobe elleni incidens, ahol eleinte tagadták, illetve szépítették a károkat, pedig 150 millió ügyféladat, 3.2 millió hitel- és bankkártya adat, sőt forráskódok is áldozatul estek a támadásnak.
És persze említhetjük a Sony esetét is, ahol 2011-2012-ben húsz támadási hullámban összesen 24 mrdUSD veszteséget szenvedtek el, amit elhallgatták, nem kezelték megfelelően. Érdekes módon 2014-ben is történt náluk egy újabb 100 TB mértékű adatlopás, levelezés kiszivárgás.
