
Az ilyen lehallgatások pedig nem igényeltek kiemelt ügyészi felhatalmazást, illetve ha kellett is valamiféle jóváhagyás, az ottani szabályozási visszásságok miatt az elektronikus engedélyek megszerzése valamiért jóval egyszerűbb, mint a pusztán fizikai eszközökkel történő lehallgatást biztosító technológiák esetében.
Amit az egyszerű felhasználók tehetnek, az az operációs rendszerük lehetőségekhez képesti frissítése - ami ugye Android esetében a néhány drága csúcsmárkát kivéve a hivatalos csatornákon szinte lehetetlen. Illetve antivírus, illetve mobil biztonsági csomag használata, amely a sebezhetőségekre épített kártevők jelentős részét képes kiszűrni, tudásuk folyamatosan frissül. Emellett a használt appok engedélyeik szerinti alapos kontrollja, megválogatása is hasznos szokás. Ebből a szempontból az Apple iPhone vagy a RIM BlackBerry sincs jobb helyzetben. És persze tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kormányzati szervek láthatóan rendszeresen vásárolják az értékes zeroday sebezhetőségeket, sőt talán ők a legnagyobb fogyasztók.

Ilyenkor ugye picit elgondolkodhatunk, hogy vajon Julian Assange vagy újabban Edward Snowden ilyen és ehhez hasonló kiszivárogtatott titkos információi - leszámítva az esetleg tudatos és irányított manipuláció lehetőségét - jó és hasznos volt-e az emberiség számára? Már 2008-ban kiderült például, hogy Németországban a Skype hívások lehallgatására hivatalos állami szerződést kötöttek, ott a Chaos Computer Club és a Wikileaks jeleskedett ennek az információnak a nyilvánosságra kerülésében. És aztán az utóbb történtek sem adnak sajnos túl sok okot a bizakodásra, miszerint kénytelen volt leállítani működését két olyan titkosított e-mail szolgáltató, mint a Lavabit és a Silent Circle, amelyekre állítólag nyomást gyakoroltak: "'Nehéz döntést kellett hoznom: vagy bűnrészes leszek az amerikai nép elleni bűncselekményekben, vagy sutba dobom tíz év kemény munkáját és bezárom a boltot' - írja a texasi központú cég tulajdonosa, Ladar Levison a Lavabit cég honlapján közzétett indoklásában. 'Ha megtehetném, jogszerű módon szívesen megosztanám önökkel a döntésemhez vezető eseményeket, de sajnos nem tehetem' – fogalmazott. A BBC tudomása szerint Levison jogi úton igyekezett megakadályozni azt, hogy az amerikai kormányzat hozzáférhessen ügyfeleinek adataihoz."
És akkor következzen egy érdekes részlet az említett tavalyi posztból, amelyben Mikko Hypponen a közös amerikai-izraeli Stuxnet kapcsán a következőket mondta: nincs jó és rossz kártevő, csak kártevő van.
"Abban a kutatók világszerte egyetértenek, veszélyes precedenst teremtettek az államilag finanszírozott kormányzati malwarek, mint a Flame, Stuxnet vagy a DuQu. Egyértelműen kijelenthetjük, az ilyen államilag támogatott digitális terrorizmus helytelen út, ha kártevőkkel és kémprogramokkal kívánják a szereplők legyőzni a politikai ellenfeleiket. Mert ahogy minden kártékony kód előbb-utóbb nyilvánosságra kerül és közismert lesz, azonnal felhasználják, módosítják, másolják, ingyenesen terjesztik, vagy éppen eladják, a lényeg, hogy nem tartható kordában, és idővel nem csak az eredeti célcsoportokra, hanem már mindenkire nézve veszélyes további tömeges átiratokban, változatokban tér vissza, erre jó példa, mikor amerikai olajcégeket támadott a Stuxnet."
"A Stuxnet és a Flame olyan, mint James Bond, a kormány által finanszírozott támadó szuper kütyü, kiemelt költségvetésből, korlátlan erőforrásokkal, mindig a legújabb és legjobb technológiát használhatja. És azt már tudjuk a filmekből, ha James Bond ölni akar, akkor James Bond ölni is fog. Egy dolgot viszont elfelejtettek a kormányzati kártevők politikus megrendelői: a szellem mostantól sosem fog visszaszivárogni a palackjába, hanem zsinórmérték és 'elfogadható' hétköznapi eszköz lesz az országokat irányítók szemében."