ASUS ZenFone 2 - külső:
A csomagolás szerintem nagyon jó lett. Nem mintha sokat számítana, de tökéletes egyensúlyt kínál. A minimalista design feltüntet minden szükséges információt, hogy beazonosítsuk új telefonunkat. Láthatjuk a színét a front képen illetve az oldalán is. Egy gyors összefoglalót is mutat, ami kis piktogrammokkal magyarázza el, hogy mire is számíthatunk a telefontól. 6 kis kör alakú perforáció adja ki a fő paramétereket. Amennyiben kihúzzuk ebből a külső dobozból a belsőt, úgy kicsit bővebben megmutatkoznak ezek a paraméterek, pl. az eddigi fényképező ikon alatt már megjelenik, hogy „13MP Pixel Master Camera”. Nem kell hátast dobni tőle, de a megszokott Asus K és X sorozatú laptopok dobozai után ez hatalmas felüdülés.
A telefon átlátszó csomagolásán még több infó tárul elénk, szinte már a teljes specifikációt felfedték Asus-ék.A telefon alatti felhajtható ajtó rejti a kiegészítőket. Kapunk egy USB-kábelt töltéshez és adatmozgatáshoz, egy töltőt, egy fülhallgatót, ehhez különböző méretű párnákat, illetve a szokásos dokumentációt. A készülék műanyagházas, hiába a szálcsiszolt fémhatású fedlap. A fekete keret finoman fogja körbe a hatalmas kijelzőt. A funkció gombok alatt találunk egy tipikus Zen-re jellemző koncetrikus körös díszítést. A hátlap könnyen lepattintható és cserélhető. A készülék baloldali élén nem találunk semmit. Fent a jack-csatlakozó mellett sorakozik a Power gomb és egy mikrofon. Jobboldalon csak egy kis fület találunk, itt kell kipattintani a hátlapot. Alul a microUSB mellett találunk egy mikrofont. A hátlapon lesz a Pixel Master kamera, amire az Asus rendkívül büszke. Felette egy dualvaku-t találunk. A hosszúkás, krómszínű gomb a hangerő gomb lesz.
A hátlap könnyen lekapható és elénk is tárul minden, amire szükségünk lehet:
2 hely a SIM-kártyának és egy az SD-kártyának.
A telefon alsó részén találjuk a hangszórórácsot, mellette a márkajelzéseket.
ASUS ZenFone 2 - belső:
Próbálom gyorsan összefoglalni ezt a szakaszt, mert úgy sem ez számít, hanem a használat. Nagyjából féléve jelent meg a Z3580 az Inteltől. A tablet-ekbe és telefonokba szánt 4 magos SoC-proci magonként 2,33GHz-re képes. A Moorefield sorozat tagja, természetesen energiatakarékos kialakítás.
A grafikuskártya szerepét a PowerVR G6430 tölti be, ami a legújabb játékokat is simán futtatja. A két konkurens top modelljeivel (nVidia Tegra K1 és Qualcoom Snapdragon 805) veszi fel a versenyt, egyértelműen a felső kategóriába tartozik.
A kijelző 5.5”-os méretű. A teljes felület 70.1%-át foglalja el, így mondhatni, hogy tényleg szinte keretnélküli. IPS-panel felel a gyönyörű színekért és betekintési szögekért, a Gorilla Glass pedig a karcolások ellen véd.
A 4GB memória a telefon megjelenésekor egyedülálló volt és még egy jó ideig megállja a helyét. A háttértár bőséges, 32GB, ezt még tovább bővíthetjük SD-kártyával.
AC-s WiFi-t kapunk a jobb kapcsolat érdekében. A fényképekről 2 db (5 és 13MPx-es) kamera gondoskodik.
ASUS ZenFone 2 - használat:
A bekapcsolást követően kisebb gondolkodás után feláll a rendszer, ahol pár lépéssel beállíthatjuk a telefont. Alapértelmezettként 3 oldalt kapunk, de természetesen ezt lehet módosítani. Ha már módosításról van szó, ki kell emelni, hogy a ZenUI nagyon könnyen személyre szabható, rendkívül sok mindent meg tudunk változtatni. Elég rákattintani egy üres felületre és azonnal feljön a „kezdőlap kezelése” opció. Itt aztán lesz minden amit csak el tudunk képzelni. Alkalmazások és modulok – itt az appokat és a widget-eket tudjuk kirakosgatni.
Kezdőképernyő – itt tudunk plusz oldalakat hozzáadni, ikonméretet, betűméretet ikon címkeszínt és betűtípust változatni. Témák – rendkívül jól összerakott kis rendszer... Az előretelepített témákon kívül letölthető témákat is találunk, így két kattintással tudunk váltani a milliónyi különböző opció közül.
Rengeteg további applikációt találunk, ami a kényelmünket szolgálhatja. Az egyik pl. az Easy Mode, ami nagy ikonokkal teszi könnyebbé a használatot. A „Ne zavarj!” mód is hasznos lehet, rengeteg személyre szabási lehetőség létezik itt is. Ha nem gombbal szeretnénk bekapcsolni a telefont, akkor elegendő kétszer a kijelzőre koppintani. Az altatásból 3 gesztussal is fel tudjuk ébreszteni, ezzel elérve a legfontosabb műveleteket.
Ha „C”-t kanyarítunk a kijelzőre, egyből a kamerába dob. „S” betű megformázása esetén a szöveges üzenetekhez repít, míg a „V” írása a hívásokhoz küld. Az értesítési menü is nagyon jól ki lett találva. Két lépcsőben nyílik, elsőnek az értesítéseket olvashatjuk, azonban ha továbbhúzzuk, megjelennek a beállítási opciók is, így egy kattintással nyithatjuk meg pl. a számológépet.
Gyárilag rengeteg - mondhatni, már túl sok- szoftver van telepítve, aminek nem feltétlenül fogjuk hasznát venni. A Google és Asus mappa nagy része hasznos (lehet), azonban az „Apps4U” névre keresztelt mappa véleményem szerint csak a helyet foglalja.
Érthető, hogy vannak bizonyos feltételek, amit vállalnak a gyártók, hogy a partnerek igényeit kielégítik, de az, hogy mindenfélét ráerőszakolnak a telefonra, inkább idegesítő, mint hasznos. Az esetek 99%-ban sem fogják használni… Nem szeretnék a milliónyi app mindegyikéről írni, mert kisregény születne, inkább ugorjunk egy nagyot és jöhet a kamera! Kezdjük azzal, hogy rendkívül sok beállítási lehetőség van itt is. Lehet próbálgatni, hogy kinek mi jön be, mely opció segít a legjobban. Személy szerint én az „automatikus” vagy „kézi” módot szeretem. Hasznos lehet még a „kevés fény”, illetve az „éjszakai” mód, de ha GIF-et szeretnék összehozni, vagy éppen valamit leszedni a képről, akkor valószínűleg inkább a PC-men próbálkoznék és nem telefonon. Ettől függetlenül jó, hogy van ilyen lehetőség is, el lehet velük szórakozni, biztos vagyok benne, hogy valakinek segíteni fog. Selfie készítésnél is kapunk 10 módot, de az egyetlen plusz mód, amit el tudnék képzelni, hogy használok (az automatikuson kívül), az a selfie-panoráma.
A rengeteg opció közül azért is az automatikus vagy kézi módot ajánlanám, mert a galérián belül rengeteg filtert és szerkesztési lehetőséget találunk. Utólagosan csak egyszerűbb és nyugisabb megszerkeszteni a képet, mint a pillanat hevében kiválasztani 17 fotózási mód közül a „szépség” módot és nekiállni arcszínt pirosítani… Van beépített fotó-kollázs készítő (meglepő módon PhotoCollage néven), de hasonló szerkesztőt találunk videókhoz is (Minimovie néven fut).
0A ZenFone2 hangjára is nagyon büszke az Asus. A házon belül készített lejátszó is hozza azt, amit eddig minden elemében megmutatott az Asus. Szerkeszthetünk minden lehetséges adatot, természetesen van equalizer is. Amennyiben WebStorage-re töltöttük a zenénket, úgy onnan is képes behúzni az adatokat, azonban számoljunk azzal, hogy ez adatforgalommal jár. Mind a hangerő, mind a hangminőség jó, az átlagnál mindenképpen erősebb. Sok mély nincs benne, így ezt az EQ-n tudjuk kicsit alakítani. A füles javít a helyzeten, jól szól, design szempontjából is tetszetős. Játékok közül a Need For Speed – No Limits-cel kezdtünk. Az irányításra nagyon jól reagál, nincs késlekedés, szaggatás. A grafika jó, a hangok szintén, bár itt is jelentkezik, hogy a magasak komolyan ki vannak hangsúlyozva. A következő az UFC volt. Mind a teljesítményre, mind a grafikára is ugyanaz vonatkozik, mint az NFS-re, nagyon jó kis játék, abszolút élvezhető telefonon is.
A Badland nem a legizzasztóbb játék hardver szempontjából, azonban az irányítás miatt érdemesnek találtam a tesztre. Aki nem ismerné a játékot, röviden arról szól, hogy egy kis lényt kell továbbjuttatni egy pályán. A képernyőre kattintva és nyomva tartva tudjuk az emelkedését/repülését befolyásolni. Pont ezért volt rá kíváncsi. Az NFS-nél is látszott, hogy rendkívül gyorsan és pontosan reagál az érintésre, azonban ez itt abszolút kicsúcsosodik. Nagyon kellemes volt így irányítani. További pozitívum a hang, a Badland volt az a játék, aminél semmi sem hiányzott, a helyén voltak a hangok.
Az utolsó játék, amit kipróbáltunk, a Smash Hit! volt, ami beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A grafikai nagyon jó, főleg a törések, elvégre erről szól a játék. Nincs szaggatás vagy ilyesmi, jól viszi a telefon, a törés szinte élethű, a hangok pedig nagyon jók. Itt kifejezetten sokat segít a magas.
A böngészés rendkívül gyors és gördülékeny amennyiben mobilnetet használunk, nem csoda, hiszen a 4GB RAM és az LTE együtt elég jó eredményt ad. Itt is van Asus-böngésző, ami készségesen együttműködik olyan app-okkal, mint pl. a Do It Later. Érdemes lehet kipróbálni és adni neki egy esélyt, nem csak és kizárólag a szokásos megoldásokra alapozni.
Az akkumulátorra is térjünk ki pár mondattal.
A 3000mAh teljesítményű akksi nagyon jól hangzik, amennyiben ehhez még hozzádobjuk a különböző energiatakarékossági lehetőséget, akkor egészen jó eredményeket kapunk. A készenléti idő lehet akár másfél nap is, a kijelző idő pedig durván 5 órát hoz, ami átlagos. Hiába a nagy akksi, ha nagy mellé a kijelző is. Azonban ha egésznap nyúzzuk a telefont és rohamosan merülne, ne féljünk, hiszen akár 40 perc alatt 60%-ig tölthető. Ez azért komoly teljesítmény és hatalmas pozitívum!
Érdemes megjegyezni, hogy a két SIM aktív, azaz hiába van az egyik kártyán hívásunk, a másikon is érkezhet hívás, amit fel tudunk venni. Ez nagyon pozitív az Asus részéről, mert sok gyártó használja a dualSIM-megoldást, azonban spórolás miatt csak egy antennát raknak a telefonba, így nem lesz aktív mindkét kártya.
ASUS ZenFone 2 - összefoglalás:
Rengeteg felsorolni való van. A hardver kivételes ereje eddig sem volt kérdés és egészen biztosan beleköthetetlen marad. A háttértár is elegendő, egy komolyabb SD-kártyával pedig már szinte túlságosan sok is.:) A kamera szintén jó lett, nem hiába foglalkozott vele ennyit az Asus. Használat közben semmi döcögés nem volt, tényleg érződik, hogy a RAM és a proci komoly.
A két aktív SIM is tovább erősít a tényen, hogy ez egy kivételesen jó választás. A ZenUI korábban is erős volt, azonban most már szinte olyan érzésünk van, mintha mi építenénk fel a rendszert. Elég komoly konkurenciával kell megküzdenie a ZenFone2-nek, hiszen az LG, a Sony és a Honor is. Negatívumként azt tudnám kiemelni, hogy a bekapcsoló gomb a készülék tetején kapott helyet. Ez először fura volt és nehéz volt használni, mivel mindig új fogást kellett találni, azonban erről gyorsan leszoktam, hiszen két koppintással a kijelzőn egyből feléled a gép.