Az emberekben - a nem élethű festmények miatt - Bach parókás, unalmas, beteges öregemberként él. Csakhogy a kortársak feljegyzéseiből tudjuk, hogy valójában edzett, életerős és vidám férfi volt, aki szeretett táncolni, amikor zenélt, a ritmust verte a lábával." Az igazi Bachot szerettük volna megmutatni rajongóinak, ezért kértük fel a tudományos munkára a Dundee Egyetem munkatársait - mondta el Jörg Hansen, az eisenachi Bach-ház múzeum igazgatója.
Caroline Wilkinson és munkatársai a munka során megvizsgálták azokat a csontokat is, amelyeket Bach földi maradványainak tartottak. Ezek a XIX. században zavaros körülmények között kerültek elő. A feljegyzések Bach eltemetésének helyéről csak annyit közölnek, hogy a lipcsei János-templom déli kapuja előtt hatlépésnyire van.
A Hausmann-féle portré ismert és 1950-ben előkerült restaurálatlan változata ...
A megjelölt helyen találtak is csontokat a XIX. században, azokat kihantolták, de tudományos vizsgálatuk nem történt meg. Wilkinson most azonosította a maradványokat, s megállapította, hogy azok valóban Bach földi maradványai.
Ezután a kutatók lézerszkennerrel végigpásztázták a koponyát, hogy megállapítsák az izomtapadások helyét, a csontszerkezetet, és az arckoponya morfológiai jegyeit.
Megpróbálták felhasználni a Bachról készült portrékat is, ám ezek még zavarosabb hátterűek, mint a csontmaradványok.
Bach bizonyíthatóan csak egyszer ült modellt festőművésznek, 1746 körül Lipcsében Elias Gottlob Haussmann-nak. Ám Haussmann saját korában kedvelt portréfestő volt, számos jelentős személyiségről készített festményt. De "éppen ez a mi nagy problémánk" - mondta el Jörg Hansen. A festő sorozatban gyártotta a képeket - amelyek nem sokban különböztek egymástól és nyilván a valóságot sem tükrözték hűen, talán éppen azért is kedvelték olyannyira a megrendelők.
Ráadásul az első, 1746-ban készült portrét többször restaurálták, ki tudja már, milyen volt eredetileg. Ám 1950-ben Amerikában előkerült egy 1748-ban készült olajfestmény, ami minden kétséget kizáróan eredeti Haussmann, s a két évvel korábban festett Bach-portré másolata. Ez a kép kitűnő állapotban maradt meg, vagyis legalább a festő eredeti ecsetvonásai rekonstruálhatók rajta. Csakhogy az egyik képen a művész szeme kék, a másikon barna, az egyiken sima és pirospozsgás az arcbőre, a másikon azonban enyhén szólva is "ragyás", ugyanakkor - a kor szokásai szerint - mindkettőn parókát visel.
Ezért a professzornő a haj és a szem színét nem tudta meghatározni, és a bőr milyensége is egyelőre rejtély. Ám az elkészült portré így is alátámasztja Hansen vélekedését. Egészen más arc tekint ránt. Az "új" Bach vidám, életerős, határozott, az életet kedvelő férfi.