Az észak-ukrajnai csirkefarm messziről békésnek tűnt, de közel sem volt olyan elhagyatott, mint amilyennek látszott, mivel a romos falak között és a hiányos tetőszerkezet alatt nagy duhajkodást művelt pár enyhén illuminált állapotban lévő figura. Az aznapi zsákmányt avatták fel el, ami nem más volt, mint 6 üveg ismeretlen eredetű szesz, 2 doboz cigaretta és egy kis költőpénz. Valószínűleg a bent uralkodó füst, ital és egyéb szag elől menekülve egy fickó jelent meg az épület tágas bejárata előtt. Úgy 180 centi lehetett, fekete kabátot és kék farmert viselt, az egészet megkoronázva egy ismeretlen márkájú tornacipővel. Sűrű barna hajába enyhén belekapott a szél, ami valami szabadságérzetet lopott szívébe. Szétnézett a telket körülvető dombokon, és a csönd, a lemenő nap vöröses fénye magával ragadta. Ahogy megérintette a természet közelsége, egy gondolat villant az agyába.
„Valamikor, mikor még....” de sajnos nem tudott visszaemlékezésének végére pontot tenni, ugyanis azzal együtt, ha bár csak pár századmásodperces szünettel is, de egy 7,62 mm-es tölrény is fejbe csapta. A sokak által csak egyszerűen golyónak nevezett anyagdarabka körülbelül 800 méter/másodperces sebességgel közelítettet meg áldozatát, de ő ebből nem sokat vehetett ki az irdatlan sebesség és még egyéb tényezők miatt. A golyó körülbelül 32,45 fokos szögben csapódott be emberünk bal szemétől jó egy centire felfele a koponyában. Ott a vékonyka kis csont nem állította meg ámokfutását, tovább folytatta útját az agy bal féltekében, ahol először könnyedén átslisszant a homloklebenyen majd egy rövidke látogatást tett a halántéklebenyben, hogy azután a gerincet éppen hogy elkerülve, a tarkón át elhagyja az emberi testet, és mint aki jól végezte dolgát, az enyhén szennyezett földbe egy halk puffanás keretében örökre befejezze repülését, és sírba szálljon. Egy ilyen lövést persze senki nem élhet túl, így az előbb még egy eszmefuttatásba belekezdő ember a golyónak hála rögtön elvesztette a központi szervét, aminek a hiányában a belső létfenntartás megszűnt létezni, és sötétség borult rá. A lökés nem volt túl nagy, de azért akkora erőt biztosított, hogy a halott egy pillanatra a levegőbe emelkedjen, majd egy hatalmas puffanással elterüljön a földön.
A társai a lövésre kirohantak az épületből, de már csak a vérben fekvő tetemet látták. Nem tehettek érte semmit.
Eközben, fent a dombon, háttal a lenyugvó napnak egy zöld ruhát viselő férfi elégedetten vigyorgott, ahogy végignézte fegyvere irányzékából az előző jelenetet.
- Plusz egy. – mondta, majd a friss töltényhüvely végével egy csíkot karcolt a távcső nélküli Dragunov fatusába.
Egy vonás. Neki csak ennyi egy élet.
Ui2: Ki lesz olyan ügyi, hogy megmondja, minek az évfordulója volt tegnap (április 26, GY.K.)?
