Ebben az évben sem maradhatunk aktuális WWE-epizód nélkül, amely értelemszerűen a 2K16 alcímet kapta, miközben a tavalyi rész legfontosabb jellemzőit viszi tovább. Hogy ez jó-e nekünk, vagy rossz, az már részletkérdés, elvégre egy-egy megoldása miatt a WWE 2K16 előzménye éppen annyi pozitív kritikát kapott, mint negatívat, leginkább némely játékmódjának elhagyását hiányolta a közönség, illetve a minijátékok sokaságával volt még a legtöbb bajuk. Mivel a már majdnem kész magazinba nem fért el a teszt, ezúttal itt, az online közösségben tárgyaljuk ki az aktuális szezon legfőbb jellemzőit.
Az ismert úton tovább
Aki még annakidején, a korai pankrációs programokkal próbálkozott (akár már SNES-en is ismerkedhettünk a sporttal), annak a fejében vélhetőleg úgy maradt meg ez a műfaj, mint kontroller-gyilkos gombpüfölő őrület, aminek élvezeti faktora a bányászbéka feneke alól szaglik. Azonban az évek során rengeteget fejlődött a zsáner, amihez mind a 2K, mind pedig az EA sokat tett hozzá (például UFC, ami a játékmenet terén azért megbolygatta az állóvizet). Szóval visszatérve a lényeghez: megérkezett a vándorcirkusz, porondján pedig olyan nevek sorakoznak fel, mint The Rock, Sting, Seth Rollins, vagy éppen a női nemet képviselve Paige és Nikki Bella (több mint 80 szupersztár és 10 díva választható a lemez felpörgetése után). Bevonulásuk, jellemző mozdulataik ezúttal is megfigyelhetők, mintha csak élő közvetítést néznénk kedvenceink irányítása alatt, az illúziót pedig mindösszesen a furán kinéző és mozgó, de az átlagnál (mondjuk a versenyjátékokban látott) jobban mutató közönség rontja kicsit.
Megrázzuk a pofonfát
Ahogyan azt már tavaly megszokhattuk, erősen épít a játékmenet a kő-papír-olló jellegű minijátékra, ami a védekezés-támadás opcióit léptetik érvénybe, sőt a UFC Undisputed is sokat járhatott a fejlesztők gépében, mivel az újabb szökős / megfogós rendszer leginkább azt juttathatja eszünkbe. Már amikor éppen élvezzük a bazárt. Mert továbbra is lesz olyan, hogy a hátunk közepére kívánjuk az egészet. A gombok lenyomására nem minden esetben látunk választ a képernyőn, ráadásul a védekezős mechanika is vagy bejön, vagy nem: nagyon rá kell érezni a mozdulatokra, ha nem a „túl lassú”, „túl gyors” feliratokat óhajtjuk bámulni. Egyben jópofa és idegesítő a random történések jelenléte is, avagy a ringbe tartva simán megtámadhat minket valaki, hogy akadályozza a mérkőzést, de az is előfordulhat, hogy rommá vert ellenfelünk minimális életerővel kikúszik a ringből, majd egy ütővel visszatérve szétcsapja a fejünket, így megnyerve a meccset, pedig szinte semmit nem vesztettünk erőnkből. A játékkal emiatt sokat kell foglalkozni, nagyon ki kell ismerni, érdemes megjegyezni az összes mozdulatot és kombinációt, ám ez olyan energia- és időigényes, hogy leginkább csak a fanatikusok fognak kitartani a hosszúra nyúló ismerkedős fázis mellett. Mondjuk nekik is készül minden évben a feldolgozás, szóval nincs ezzel baj, a koca WWE-élvezők meg hozzám hasonlóan megpróbálják élvezni a szimpla meneteket és a különlegesebb meccseket, miközben jobb esetben mötálkodás folyik (a bevonulásokon túl szólhat nekünk Billy Idol vagy Mötley Crüe is).
Van amúgy kampányunk a My Career, ahol tetszés szerint összerakhatjuk kitalált karakterünket (de tényleg, millió kiegészítő és jellemző választható), majd mehetünk az egyre nagyobb megmérettetésekre, amik után még interjút is adhatunk egy egyszerű feleletválasztós opcióval, továbbá fejleszthetjük is magunkat a képességekkel és kapott pontokkal. A 2K Showcase maga Stone Cold Steve Austin főszereplésével ad rengeteg lehetőséget a meccsekre, a Universe adott sztárok harcait kínálja, a szimpla Play keretein belül pedig ketten, négyen, hatan is egymásnak eshetünk, van itt Triple Threat, Hell in a Cell, meg minden, amire csak vágynánk a sport rajongóiként. Alapvetően tehát nincs ok a panaszra, szerintem így is bőven van választási esélyünk és lehetőségünk, avagy a kínálat teljesen rendben van. A túl sok minijáték, egy-egy grafikai baki és glitch problémát okozhat, szóval van még min javítani és tökéletesíteni, de egyébként teljesen rendben van a WWE 2K16, ami mindenképpen rengeteg önfeledt órát okozhat azoknak, akik kicsit is kedvelik ezt az egyébként látványos őrületet, amit a licence kínál.
