Elveszve

A World Ends With You egy különleges, játékban még nem látott vidéken játszódó, akcióban dús szerepjátékként fogható fel, leginkább még talán a Kingdom Heartshoz hasonlít, csak éppen annál sokkal mélyebb rendszerekkel dolgozik, és a harc sem olyan egysíkú. Sőt!

A harc eleinte megdöbbentően kaotikusnak fog tűnni, hisz a DS két képernyőjén két külön karakterrel küzdünk – méghozzá ugyanazon lények ellen. A felső képernyő valamivel egyszerűbb, hisz itt csak a D-padra lesz szükség, azzal adhatjuk ki a támadási parancsokat jobbra vagy balra. Persze nem ilyen egyszerű a dolog, mert három társunk mindegyike rendelkezik valami extrával – az elsővel különféle alakokhoz kell megfelelő sorrendben eljutni, a másikkal pedig számokat kell a mindig változó szabályok szerint elérni. Igaz, ha nem akarunk ezzel szöszölni, a gép akár helyettünk is irányítja ezt a képernyőt, de sokkal lassabban és némileg kevésbé erősen, mintha mi harcolnánk.

Az alsó képernyő már összetettebb dolog, itt hősünkkel, Nekuval szabadon szaladgálhatunk a viszonylag apró csatatérképen, és mágikus kitűzőink, azaz varázslataink segítségével szállhatunk szembe a szörnyekkel. A játékban háromszáznál is több kitűző van (egyszerre legfeljebb hat lehet bekészítve – de a játék elején még csak hármat rakhatunk ki magunkra), és mindegyiket más módon kell használni. Az egyiknél az ellenfelet kell satírozni vagy éppen pöcögtetni, esetleg bekarikázni, netán Nekun kell tartani vagy őt kell áthúzni. Van, amivel a tereptárgyakat hajigáljuk, tűzfalat vagy jégoszlopot húzunk, és van, amit csak megérintünk a gyógyulás érdekében. Ráadásul a kitűzők fejlődnek is, és némelyik a maximális szint elérésekor tovább is alakul valami erősebbé – szóval az tuti, hogy nem lesz két egyforma taktikájú karakter.

Városi patkány

Mint említettem, a játék különleges helyen játszódik, mégpedig Tokió legfelkapottabb, legdivatosabb kerületében, Shibuyában. A tényleg jellegzetes, neonfényekkel és fura öltözetű fiatalokkal teli hely összesen 23 területét járhatjuk be, és ez nem csak egy új, furcsa grafikai környezetet jelent. Nem, Shibuya nyüzsgő, ultratrendi helye beépült a játékba, ezt képviselik például a kitűzők is. De az is ide sorolható, hogy küldetéseinket mobiltelefonon kapjuk, és hogy rengeteg boltban vásárolhatunk ruhát és kaját.

Az élelmiszer itt nem gyógyít, hanem karakterünk tulajdonságait növeli. Egy könnyedén elnyalható fagyi csak picit növeli a maximális életerőnket, egy durvább szusi vagy hamburger viszont már tápolhatja sebzésünket vagy bátorságunkat (minden valós eltelt 24 óra után ürül ki Nekuék gyomra, akkor lehet újra falni). Utóbbi érték azt mutatja, hogy milyen merészek lehetünk öltözködés terén, hogy mennyire mehetünk a trendek elé. Eleinte csak ahhoz leszünk bátrak, hogy valami gatyát felvegyünk egy szimpla inggel és egy tornacsukával. Később belépnek a képbe a csizmák, bőrkabátok, ékszerek és az extrémebbnél extrémebb cuccok, feltéve, ha eléggé feltoltuk ezt a tulajdonságunkat. Akár odáig is eljuthatunk lelkünk megacélozása terén, hogy talpig női cuccokban megyünk ki az emberek közé. És ennek persze azért van fontossága, mert a különböző tárgyak hatalmas bónuszokat adnak, sőt, mindegyik rendelkezik valami extra tulajdonsággal is. És itt jön be a képbe, hogy a játékot japánok készítették, mert ez a rendszer még mindig nem volt elég, tovább kellett bonyolítani rajta...

Divatmajom

A ruhák különleges tulajdonságát ugyanis alapból nem tudjuk, arra csak akkor derül fény, ha az adott boltossal jóban vagyunk, vagyis ha eleget költünk nála. A számtalan bolt mindegyike azonban 13 különböző divatcég cuccait kínálja, mindhez mással kell jóban lenni. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a kitűzők legtöbbje is valamelyik céghez tartozik, és erejük attól függ, hogy az adott területen éppen mennyire menő az a márka. Ha valami épp ódivatúnak számít, az a varázslat csak felét sebzi – ami pedig épp a nép imádatának tárgya, az kétszeres sebzéssel bír. És, hogy még összetettebb legyen a dolog, ha sokat küzdünk egy területen egy adott cég kitűzőivel, azok népszerűsége megnő, legalábbis az adott napra (a játékban háromszor hét nap történetét követhetjük végig).

Mi maradt még ki? A sztori, de hát arról nem is akarok sokat mondani – az alapfelállás, hogy hőseink egy kegyetlen játékban vesznek részt, de hogy pontosan mi is a nyeremény és ki a rendező, az derüljön ki a végigjátszás során. A történet remekül megírt, és folyamatosan fenntartja az érdeklődést azzal, hogy minden nap valami újabb adalék derül ki róla.

A grafika a szokásos Square-minőséget képviseli, a j-pop stílusú zene pedig még túl is tesz rajta. Önmagában is élvezet hallgatni, érdemes beszerezni, például az iTunesról is letölthető igen olcsón (e pillanatban is ezt hallgatom). A harc terén jópofa húzás, hogy nemcsak a nehézséget állíthatjuk a több XP érdekében, de a saját szintünket is lecsökkenthetjük, ekkor a zsákmány mennyisége nő meg, akár extrém mértékben is. Az is tetszett, hogy a játék megjutalmaz minket, ha visszatérünk hozzá: a gép bekapcsolásakor ajándék XP-vel kedveskedik, minél több idő telt el, annál többel!

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést a The World Ends With You iránt, hisz a játék engem lenyűgözött. A világ elvarázsolta Japánt imádó lelkemet, a hihetetlenül mély és összefonódó játékrendszerek pedig rendkívül sok lehetőséget és változatosságot kínálnak. Érdemes kipróbálni, üde színfolt a tucatfantasy RPG-k tengerében! A DS egyik legjobb darabja!