„Miért vannak népek ezen a bolygón… akiknek több sárgarépájuk van, mint nekünk? Miért nagyobb és termékenyebb a földjük… mint a miénk? KI ADOTT NEKIK ENGEDÉLYT? -- kérdezem. Miért ne lehetne nekünk sárgarépa- és kukoricamezőnk is? Ha nem válunk termékeny vidékké AZONNAL, az elkövetkező generációk megtanulják, mi az az éhség! Disznók milliói dolgozzák véresre csülkeiket gyárainkban, hogy megkeressék a napi moslékra valót. Hogyan is hajthatnám álomra fejemet, ha nem segítek küzdelmükben? A kizsákmányolók köztársaságának vége egyszer és mindörökre!Egyensúlyban vagyunk... a szép új világ… kapujában!” 

Katona, mint Vas Agyar tábornok kedvenc unokatestvére, a te feladatod lesz egy maroknyi sereget a célhoz juttatni és leküzdeni az akadályokat a létfontosságú hadmozdulatok előtt. A tábornok nem szereti a csalódásokat -- ha érted, miről beszélek... 

Augusztus 3-án Vas Agyar tábornok parancsára a Disznók Nemzetközi Hadserege mindenféle figyelmeztetés nélkül átkelt a határon, és mélyen behatolt Sárgarépafölde területére. Mindössze két hét leforgása alatt mindent porig égettek és körülvették a fővárost. A keserves harc következményeképpen a nyúlhad megtizedelődött. Városaik és falvaik elnéptelenedtek. A nyulak elszánt védelme nem mutatkozott túlzottan sikeresnek az agresszorok legyőzésében, és legyengült seregeik képtelenek voltak megállítani a disznók hordáit. Végső elkeseredésében a nyúl kormány és a Felső Parancsnokság a következő döntést hozta: mivel lehetetlenség Vas Agyar harci gépeit frontális támadással legyőzni, új taktikához kell folyamodniuk: egy erős támogató csapatot fognak szervezni a megmaradt harci tartalékokból. Ennek a csapatnak a feladata az ellenséges vonalak megtisztítása és a hátbatámadás lesz anélkül, hogy túl nagy veszteségei lennének. A cél az ellenség ellátmányának és harci utánpótlásának elvágása. A nyulak most egy olyan tisztet keresnek, aki képes ezt a tervet végrehajtani.

Miért nyúl a nyúl? -- avagy a szisztéma

A fenti történet szolgál a magyar fejlesztésű, 2001-ben megjelent valós idejű stratégiai játék alapjául. Illetve, hogy valóban a klasszikus értelemben vett RTS-sel van-e dolgunk, az némiképp magyarázatra szorul. A jól megszokott alapfelállás ugye mindenkinek ismert: némi nyersanyagból alapegységeink segítségével különféle építményeket húzunk fel, melyek a későbbiekben szükség és anyagi lehetőségek szerint utánpótlással fogják ellátni harcoló katonáinkat. Na, kérem, a S.W.I.N.E.-ban egy épület nem sok, annyit sem fogunk építeni! Adott ugyanis minden szint elején bizonyos (általában igen kevés) mennyiségű pontszám, amiből kicsiny számú csapatunkat állíthatjuk össze, akikre aztán úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére, mert a hadszíntéren újoncok kiképzésére, új eszközök előállítására nem lesz lehetőségünk -- abból kell gazdálkodni, amit összeraktunk kezdetekkor. Ebből következik, hogy minden egyes lépésünket meg kell gondolni, mert egy sokat látott, tapasztalt gépezet (ez némi képzavar ugyan, de a játékban gyalogosokat nem, csak járműveket fogunk irányítani) elvesztése esetén jobb, ha újrakezdjük a pályát. A tapasztalat ugyanis szó szerint értendő: a készítők némi szerepjátékelemet is becsempésztek, eszközeink ugyanis fejlődnek, szintet lépnek. Egy leharcolt, ütött-kopott, két csillagos plecsnivel kitüntetett harci gépezetet például már nem sok meglepetés érhet a hadviselésben… 

A valósidejűségnek amúgy némiképpen ellentmond az a tény is, hogy a küzdelem bármikor megállítható a szóköz billentyűvel, ám parancsokat ilyenkor is kiadhatunk -- egy komolyabbnak ígérkező összecsapás előtt mindenképpen érdemes nyugodtan átgondolni stratégiánkat. 

Sok nyúl disznót győz -- avagy az egységek kicsiny tárháza

Kiválasztottuk tehát, hogy melyik oldalon kívánunk becsatlakozni a háborúba; érdemes amúgy először a nyulakkal kezdeni, az ő hadjáratuk kezdők számára is ideális, emellett egy jópofa oktatórész is segít megismerkedni az irányítással, ami egyébként az RTS-ekhez szokott kezeknek különben sem fog túl sok újdonsággal szolgálni. 

Minden szint elején adott számú pont (SP) áll rendelkezésünkre, amit egységek vásárlására tudunk fordítani. Ezeket a pontokat nem méri túlzottan bőkezűen a játék, a több száz főből álló seregek kommandírozásáról le kell mondanunk, a legnagyobb ütközetekben is nagyjából tucatnyi járgányunk fog csupán részt venni. Nem szükséges (és nem is ajánlott) minden pontot elvásárolni, ugyanis a maradékból a hadszíntéren is kérhetünk utánpótlást vagy éppen légicsapást, ami sokszor jól jön. Az alábbi „menü” áll rendelkezésünkre: 

• Command Vehicle (Parancsnoki jármű): roppant gyenge jószág, nem rendelkezik fegyverzettel sem, viszont gyors és felderítésre kiválóan alkalmazható. Speciális képessége a légi támogatás.
• Scout (Járőr): törékeny kis masina, komolyabb harcra alkalmatlan. Tud vízen közlekedni, igaz, ezt a képességét ritkán fogjuk kihasználni. Hasznosabb nála a könnyű tank.
• Light Tank (Könnyű Tank): viszonylag gyors, erős darab, rá már lehet építeni. Extraként be tudja magát ásni a földbe, ezzel növelve a védelmét.
• Towing Vehicle (Vontatójármű): támadni nem tud, viszont vele lehet az utánpótlást, illetve az ellenfél roncsait szállítani.
• Artirelly (Tüzérség): nagy távolságban lévő szerkezetek ellen kiváló.
• Mine Layer (Aknatelepítő): tréfás csomagokat helyezhetünk el vele, amiket csak speciális detektorokkal lehet észrevenni. A gép amúgy előszeretettel szórja tele a pályákat aknával.
• Rocket Launcher (Rakétavető): nagyon szigorú és óriási pusztítást tud véghezvinni, ha egyszer beindul. Ráadásul bekapcsolhatjuk, hogy egyszerre több rakétát lőjön ki, igaz, ezek aztán mennek mindenfelé, csak nem a célra. De ha egyszer mindegyik betalál…
• Tank Killer (Tankgyilkos): mint a neve is árulkodik, tankok ellen nincs párja. Nem gyenge egy szerkezet, a későbbi szinteken aligha fogunk boldogulni legalább két Gyilkos nélkül.
• Mortar (Mozsárágyú): Lassú, de nagyon bivaly egység, jól bírja a találatokat. Főként bunkerek kipucolására jó, de amúgy lő mindenre, ami mozog.

A nyúlon túl -- avagy az értékelés

Gyorsan essünk is túl a negatívumokon, úgysincs sok belőlük. A legkellemetlenebb, hogy egységeink mozgása sokszor inkább emlékeztet „ittas pajtatáncra”, mint jól szervezett hadműveletre; elakadnak ezek mindenben, fában vagy akár egymásban, és ilyenkor hajlamosak kerülőt tenni, elkóborolni vagy simán megállni -- na, ez igen kellemetlen ám egy aknákkal teleszórt terepen. Erre tehát illett volna nagyobb hangsúlyt fektetni. Harci jószágaink, mint ahogy egy magára valamit is adó RTS-ben megszokott, mókás kommentárokat fűznek az eseményekhez. Ezek amúgy tényleg nagyon jópofák, de néha azért már a falra tudtam mászni a nyulak sivításától. Amit hiányoltam viszont, az valami kellemes aláfestő zene a csatározások alatt. Hang van, zene nincs (csak a menüben). Kár. 

A grafika viszont csinos, a játék alá tett Gepard motor szépen végzi a dolgát (ennek az erőműnek a továbbfejlesztett változatát használják a cég későbbi anyagai is). Az egy dolog, hogy a felbontás 800x600-tól egészen 1600x1200-ig feltornázható, ám a küldetések változatosságához passzolóan jó pár terepfajta előfordul, és a készítők mindegyiken elhelyeztek valami turistalátványosságot. Éjszakai reptéri misszió szakadó esőben, megfeneklett hajó, nyúl olajfinomító… Mindemellett a nézet forgatható, nagyítható, ahogy azt kell. A játék több nyelven is megjelent, többek között magyarul is, nekem az angol nyelvű változat állt rendelkezésemre. Nem tudom sajnos, milyen lett a többi szinkron, de nagyon mókás, ahogy a nyulak francia, a disznók pedig német akcentussal szövegelik a marhaságaikat. Nagyot kacagtam, hogy a nappal hangosan zengő kiáltások az éjjeli küldetéseken halk suttogássá csendesülnek. 

A kezelhetőség, mint ahogy korábban említettem, teljesen baráti: bal egérrel kijelölünk, jobbal végrehajtunk, a többi opció pedig a képernyő jobb alsó sarkából aktiválható. Ezzel sincs tehát gond, néhány perc alatt bele lehet jönni. És a legjobb az egészben, hogy kérem szépen a S.W.I.N.E., a készítők amolyan karácsonyi ajándékaként teljes egészében, ingyenesen, legálisan letölthető a nevesebb játékoldalakról angol, német és francia nyelveken. Ennél sokkal rosszabb játékokért is kértek már el pénzt a történelemben, ez tehát egy igen kedves húzás a skacoktól. Egy második részben ugyan nem nagyon reménykedhetünk, ám ezt az elsőt mindenkinek merem ajánlani. Állati jó móka!