A Rebellion ügyesen nyúlt a múlt évtizedben a 2000 AD című brit képregényes magazinban még a nyolcvanas években szereplő kék génmódosított szuperkatona történetéhez. A tömegpusztító fegyverektől mérgező felszínűvé vált Nu-Earth bolygón élet-halál harcot vívó Nortok és Southerek háborúja kissé leegyszerűsítve az amerikai polgárháború és a világháborúk képregényes, poszt-apokaliptikus megfelelője. Mi a „déliek” oldalán állunk, akik az élhetetlen felszín miatt kifejlesztették a szinte mindenre immunis G.I. (Genetic Infantry) nevű szuperkatonákat, akiket kék bőrszínűkről, kigyúrt felsőtestükről és világító szemükről elég könnyű felismerni. Haláluk esetén a tudatuk lementésre kerül egy microchipbe, így a síron túl is a háború ügyét szolgálják, amíg nem kerülnek egy újabb klóntestbe. Mi Rogue kék bőrébe bújunk, aki az első küldetések során három bajtársát is látja elesni (kellett félmeztelenül a harctérre menni!), de szerencséjükre nem rest becsattintani a chipjüket a fegyverébe, hátizsákjába és a sisakjába, ezzel pedig máris kész az egyfős szupercsapat.
I’m blue da ba dee da ba DIE!
Bár taktikai lövöldeként hirdetik, a Rogue Trooper sem régen, sem ma nem szól másról, mint a hentelésről, viszont a chip-társak több okból is feldobják a mész és lősz játékmenetet. Először is dumálnak, nemcsak velünk, hanem egymással is, és ha nem hasznos tippeket adnak, akkor egymást szivatják. Elgondolkodtató, hogy vajon azért hívják-e őket Gunnarnak, Bagmannek és Helmnek, mert mindig is az volt a végzetük, hogy majd valaki fegyverében, hátizsákjában és sisakjában kötnek ki, mindenesetre hasznos kiegészítői Rogue felszerelésének. Gunnart, a beszélő fegyverünket bármikor letehetjük egy állványon egy kapu elé, hogy halomra lője az azon keresztül érkező Nortokat, míg mi pisztollyal szedjük le a maradékot. A táskánkat megszálló Bagman a harctéren összegyűjtött nyersanyagokból készít számunkra lőszert, gránátot, medikitet és fejlesztéseket a felszerelésünkhöz, a sisakunkban tovább élő Helm pedig szuperül hackel, illetve képes az ellenfeleket megtévesztő holocsalit létrehozni.
A chip-cimbik adják a Rogue Trooper egyéniségét, mert nélkülük csak egy monoton cover shooter lenne, amiben van ugyan lopakodás is, ám nemcsak meglehetősen használhatatlan, de mivel szükségtelenül megtöri a sokkal élvezetesebb darálás dinamikáját, felesleges is. Az ellenfelek nemlétező agyműködése sem indokolja az óvatosságot, meg egyébként is gyorsabban dörren a shotgun, mint hogy véget érne a minden diszkrét ölésnél lejátszódó hátulról ölelkezős mini-átvezető.
Szebb és jobb?
Grafikai tuning terén egész jó munkát végzett a ráncfelvarráésért felelős TickTock Games csapata, és a kezeik alatt megszépülő, PC mellett eredetileg PS2-re és Xboxra megjelent programról akár azt is elhinnénk, hogy 2011 környékén jelent meg. A részletgazdagabb és valósághűbben dagadó izomzatú új karaktermodellek ugyan nélkülözik a 2006-os játék képregényes stílusát, de ez legfeljebb az alapanyag rajongóinak fog fájni, akikből a hazai játékosok között feltehetőleg nem sok akad.
A nagy felbontású textúrák, dinamikus bevilágítás, feljavított geometria és új effektek fogyaszthatóvá teszik Rogue egyszemélyes hadjáratát azok számára is, akik most találkoznak vele először, de a dobozokkal teli repetitív pályák és a játékmenet elárulják a valós korát. PC-n az eredeti nem fest annyival rosszabbul, hogy legyen értelme a Redux kiadásnak, pláne hogy az alapjátékhoz az irányítás és a fedezékrendszer mérsékelt modernizálását leszámítva egyáltalán nem nyúltak. A legfájóbb talán a mesterséges unintelligencia, aminek köszönhetően nem nagy kihívás a rövid kampányon végiglövöldözni magunkat, főleg mivel a búvóhelyükről is szüntelenül obégató ellenfeleink előzékenyen ugranak a célkeresztünk elé és olykor fel is robbantják magukat a nekünk szánt gránáttal. Van ugyan két co-op multiplayer játékmód is, de ezek rettentő gyorsan fulladnak unalomba.
A Rogue Trooper az új külső alatt lapuló minden régi hibájával együtt is egy roppant szórakoztató és bájosan bugyuta lövölde maradt, de mai társaival összevetve faék egyszerűségű, így leginkább a könnyed szórakozást kedvelőknek és a régit pótolni vágyóknak ajánlható egy Steam leárazáskor.
