És nem azért, mert el voltak foglalva a spanyol inkvizícióval, hanem mert a Rhythm Paradise Japánon kívül igazán sose tudta megvetni a lábát, annak ellenére, hogy az első epizódra alig egy évet kellett várni a szigetországbeli kiadást követően, és a 2011-ben már nagygépre, az akkor még mindig sikeres Wii-re megálmodott Rhythm Heaven Fever is meglepően gyorsan kapott angol változatot, de a ritmusjátékok mennyországát mégse tudta elérni.
Ez ugyanis az új rész feladata: a sorozat történetében először ugyanis történet is van, amelyben egy Tibby nevű furcsa lény próbál visszajutni a Mennyek Világába, de előtte még segítenie kell az útjába kerülő rászorulóknak, kenyér, hal és bor helyett a zene örömét nyújtva át, annak segítségével hozva helyre ügyes-bajos problémáikat.
A Rhythm Paradise ugyanis ritmusjáték, de egyáltalán nem a szokványos fajtából: nem hangjegyeket kell benne eltalálni, vagy hangsávokon lovagolni hanem... nos, nehéz leírni. Az egész lényegében apró, alig pár perces minijátékok gyűjteménye, ahol szó szerint a ritmusra kell ráérezni, és a megfelelő időben, az ütemmel szinkronban gombot nyomni. És igazából ennyi.
Mi ebben akkor a szórakoztató, vagy a frenetikus? A tálalás: a minijátékok egyike sem hasonlít a másikra, mindegyik őrültebbnél őrültebb helyzetekbe taszít, furcsábbnál furcsább karakterekkel vesz körbe. Egyszer a Holdon kell egy űrlény szavait tolmácsolni, máskor egy hatalmas lépcsőn leeső gyümölcsrengeteget kell szétválasztani, de van itt favágás, hagymabajusz kihúzás, és még alig háromfős acapella banda is. A sikeres szereplésért érme jár, amit számtalan extra tartalom megnyitásához lehet felhasználni.
Tartalomból pedig akad bőven: bár a Megamix – mint ahogy azt a neve is sugallja – elsősorban a korábban már látott minijátékokat gyűjti össze (így akik eddig is követték a sorozatot, rengeteg ismerős résszel találkozhatnak), de akad azért temérdek újdonság is, elsősorban az egyre hosszabb és komplexebb ritmusjelenetek képében.
A Rhythm Paradise Megamix közel tökéletes gyűjtemény és újrakeverés – a széria továbbra is kiválóan keveri a WarioWare őrült koncepcióját a ritmusjátékokkal, ritmusról ritmusra adagolva azt az egyedi játékélményt és hangulatot, amit nem csupán más sorozatban, de más platformon is lehetetlen megtalálni.
