Nagy valószínűséggel senkinek nem kell bemutatni, de ha esetleg a világtól elzárva élnénk, csupán a PC Gurura információira támaszkodva, hát eláruljuk: a Meet The Robinsons a Disney új rajzfilmje, melyet, ha ügyesek vagyunk, még bőven elkaphatunk valamelyik moziban (halkan tesszük hozzá, mi nem nagyon ajánljuk). De vissza a játékhoz: mint minden egeres alkotás, ez a franchise is nagy hátszelet kapott, természetes, hogy játék is készült belőle. Noha a végeredmény nem hasonlítható össze semmilyen módon a komolyabb nézdahátam (3rd person) játékokkal, nagyon sok elemet felismerni a korábbi sikerjátékokból, ami nem is baj, hiszen Robinsonéknak szükségük is van némi előnyre a rengeteg hátrányuk mellé.
Az egész történet az eredeti sztori körül mozog, tehát a film cselekményét ne keressük benne, az alkotók a mozit is beindító könyvből merítették az ihletet. Temérdek helyszín van, ahol mozoghat a játékos, mind a jövőben (hiszen egy időgép körül bonyolódnak a dolgok), mind a jelenben. Számtalan kütyü (szkenner, távolsági fegyver, levitációs ágyú, disassembler ) segíti a főhőst, Wilburt, aki alapvetően szimpatikus arc, főleg a szuper sci-fi kastélya miatt, amiben a családjával lakik.
Jól sejtitek, a játék önmagában is megállja a helyét, tehát aki nem látta a filmet, az is könnyen boldogul, hiszen nem szükséges ismerni a mozidarabot (sem) a felhőtlen játékhoz - azonban ad valamennyi pluszt, ha a film megnézése után már felismeri a játékos a szereplőket vagy helyszíneket. S erre a minimális pluszra szükség is van, lévén a játék legalább olyan eredeti, mint bármi a kínai piac kínálatából. Unalomig ismert platformprüttyögés, komolyabb változatosságot mellőző pályákkal, kevéske kihívással, minimális hangulattal. Nagy csatákra, meglepetésekre, izzadt billentyűzet fölé görnyedésre nem kell számítani, az ellenségek leterítése egy idő után vakon is megy, s az olykor feltűnő főmuftik sem fognak álmatlan éjszakákat okozni. Pozitívumként legalább azt elmondhatjuk, hogy hősünk szépen animált, a grafika rendben van, s ha összességében nem is szemet gyönyörködtető, még mindig a játék legjobban sikerült része. Mindez a hanghatásokról és a zenéről már nem nagyon mondható el, lassan annak is örülhetünk, ha nem idegesítenek a pályák legyűrése közben.
Kötve hiszem, hogy bárki komolyabb reményekkel várta volna ezt a szösszenetet - tulajdonképpen azt kapjuk, ami az ilyen marketingpakkoknál általános. Kis mellékes, amit röhögve összedobtak, csak hogy a gyereknek legyen miért sírni a moziból kifelé jövet. Másnak nem is nagyon való, maximum nyolc év alatt szórakoztató, hardcore gamerek észre sem veszik, aki pedig unatkozik, könnyedén talál valamit, ami túlszárnyalja ezt a tucatterméket.
Ugyanaz a mese
Az egész történet az eredeti sztori körül mozog, tehát a film cselekményét ne keressük benne, az alkotók a mozit is beindító könyvből merítették az ihletet. Temérdek helyszín van, ahol mozoghat a játékos, mind a jövőben (hiszen egy időgép körül bonyolódnak a dolgok), mind a jelenben. Számtalan kütyü (szkenner, távolsági fegyver, levitációs ágyú, disassembler ) segíti a főhőst, Wilburt, aki alapvetően szimpatikus arc, főleg a szuper sci-fi kastélya miatt, amiben a családjával lakik.
Jól sejtitek, a játék önmagában is megállja a helyét, tehát aki nem látta a filmet, az is könnyen boldogul, hiszen nem szükséges ismerni a mozidarabot (sem) a felhőtlen játékhoz - azonban ad valamennyi pluszt, ha a film megnézése után már felismeri a játékos a szereplőket vagy helyszíneket. S erre a minimális pluszra szükség is van, lévén a játék legalább olyan eredeti, mint bármi a kínai piac kínálatából. Unalomig ismert platformprüttyögés, komolyabb változatosságot mellőző pályákkal, kevéske kihívással, minimális hangulattal. Nagy csatákra, meglepetésekre, izzadt billentyűzet fölé görnyedésre nem kell számítani, az ellenségek leterítése egy idő után vakon is megy, s az olykor feltűnő főmuftik sem fognak álmatlan éjszakákat okozni. Pozitívumként legalább azt elmondhatjuk, hogy hősünk szépen animált, a grafika rendben van, s ha összességében nem is szemet gyönyörködtető, még mindig a játék legjobban sikerült része. Mindez a hanghatásokról és a zenéről már nem nagyon mondható el, lassan annak is örülhetünk, ha nem idegesítenek a pályák legyűrése közben.
Ugyanaz a vége
Kötve hiszem, hogy bárki komolyabb reményekkel várta volna ezt a szösszenetet - tulajdonképpen azt kapjuk, ami az ilyen marketingpakkoknál általános. Kis mellékes, amit röhögve összedobtak, csak hogy a gyereknek legyen miért sírni a moziból kifelé jövet. Másnak nem is nagyon való, maximum nyolc év alatt szórakoztató, hardcore gamerek észre sem veszik, aki pedig unatkozik, könnyedén talál valamit, ami túlszárnyalja ezt a tucatterméket.
