Mire ezeket a sorokat olvassátok, a legnagyobb rajongók már biztos, hogy látták a moziban A hihetetlen család 2-t, de azért a biztonság kedvéért figyelmeztetünk mindenkit, a LEGO The Incredibles sztorija az aktuális filmet is feldolgozza, így ha nem akarjátok magatoknak előre lelőni a poénokat, akkor a játékot csak az animációs kaland megtekintése után vegyétek elő. Emellett a program másik fura tulajdonságával is érdemes már a kezdésnél tisztában lenni: a végigjátszás során mindkét epizód terítékre kerül, csak valami egészen ostoba döntés miatt először a folytatás cselekményét akciózhatjuk végig, majd ezután kerülnek sorra a 2004-es első rész eseményei. Ráadásul az előzménynél olyan változtatások is akadnak a sztoriban, ami biztos, hogy szúrni fogja a legnagyobb rajongók csőrét (például az egyik pályán egy akkorra már rég megboldogult szereplővel játszhatunk) – de hát a játékélmény érdekében bármit, nem igaz?
ELŐRE A SÁRGA KOCKÁS ÚTON
A kissé buta narratíva mellett ugyanakkor arra is mindenkinek fel kell készülnie, hogy a LEGO The Incredibles amolyan töltelékjáték, kötelező kör, ami a szereplőkön és a történeten kívül sok újdonságot nem tartogat a korábbi epizódokhoz képest, azaz minden egyes játékelem valamelyik régebbi részből köszön vissza. Mivel ezúttal is szuperhősöket irányítunk, a legtöbb elem a tavalyi ninjagós és marveles epizódokat idézi, illetve az alapok sem változtak semmit, tehát 13 pályán keresztül kell rombolni, legópénzt gyűjteni, illetve a karakterek különleges képességeit kihasználva megoldani a különböző fejtörőket és feladatokat. Ez így leírva már marha unalmasan hangzik, de a helyzet az, hogy a programot elindítva még mindig működik a recept, és valószínűleg működni is fog, amíg nem jön egy meteor vagy egy idegen civilizáció, hogy elpusztítsanak minket. A hihetetlen család és a LEGO-játékokra jellemző humor találkozása kifejezetten szórakoztató egyveleget eredményez, és nem szabad elfelejteni, hogy a végigjátszandó sztori a Pixar műhelyéből került ki, ők meg nagy bénaságot eddig nem igazán tettek le az asztalra.
Habár az aktuális rész történetének jelentős része Nyúlánykára összpontosít, azért bőven jut szerep Mr. Irdatlannak, Illanának, Villnek és az apró Furinak is (ő egyébként a legviccesebb és legtáposabb karakter), sőt a cselekmény során más szuperhősök terelgetésére is lesz lehetőségünk, szóval unatkozni senki nem fog. Már csak azért sem, mert az elmúlt évek TT-s programjaihoz hasonlóan most sem csak összefűzött pályákat kapunk, hanem egy hatalmas játszóteret is Municiberg városka képében, ahol magunknak kell felkeresni az újabb és újabb szakaszokat, de emellett most is számos mellékküldetés, kihívás és gyűjtögethető kütyü várja, hogy időt szánjunk rájuk. A ketten is játszható sztorimód pályáit nagyjából nyolc óra alatt lehet teljesíteni, de a megszállottak most is feltornázhatják ezt a számot 20-30-ra, már amennyiben a világ minden szegletét, karakterét és kincsét fel akarják fedezni.
EGYNEK MÉG MINDIG JÓ
A játékon persze így is érződik, hogy ezt főleg a kiadó erőltethette, mintsem a fejlesztőcsapat, hiszen A hihetetlen család óriási népszerűségnek örvend a kicsik körében, és nyilván az sem lehetett hátrány, hogy a szülők is ismerik és szeretik a Pixar világát, így nagyobb az esély, hogy beruháznak a programra. Ilyen szempontból a LEGO The Incredibles a korábbi részekhez hasonlóan működik, és a játéknak megvan az a továbbra is kellemes tulajdonsága, hogy valamivel olcsóbb, mint az éppen aktuális slágerjátékok. Humorban nincs hiány, az erőszak nincs túlzásba vive, és bár a pályák érezhetően könnyebbek, mint korábban, emiatt néhány megszállotton kívül más aligha fog panaszkodni. Újdonságot viszont tényleg csak nagyítóval lehet találni, ám ennek ellenére a Traveller’s Tales legújabb alkotása továbbra is kellemes kikapcsolódás, a megrögzött rajongóknak pedig még mindig ott a remény, hogy a hamarosan érkező, a DC szupergonoszait felvonultató új játék majd végre mutat valami kellemes és formabontó újdonságot…
