Február elején került fel a digitális letöltőhálózatokra a Gotham City Impostors (mostantól GCI) című program, amely alacsony árával és humoros videóival könnyen elcsábíthatta a hasonló stílusú akciójátékok kedvelőit. Mielőtt viszont minden szuperhős kedvelő bátran bepötyögné a bankkártya adatait a rendszerbe, nézzük, mit kapunk a közel 2500 forintos összegért!
Kezdjük az elején
Először is jobb, ha tudjátok, hogy a GCI kizárólag többszereplős játékmódot tartalmaz. Nincs kampány, nincs sztori-mód, az oktatómódon és a Challange-pályákon kívül egy kizárólag online játszható alkotásról van szó. Egy FPS-nézetű programot kapunk, amelyben szuperhős/szupergonosz imitátorok veszik fel a harcot egymással azután, hogy Gotham City két legnagyobb ellenlábasa úgy dönt, hogy ők most vakációznak egy picit. Ezek a Batman és Joker-rajongók tehát most felöltik színes hacukáikat, előveszik a házilag barkácsolt Batarangokat és Grappling Hookokat, majd csapatokba verődve elindulnak, hogy megtisztítsák vagy feldúlják a bűn városát. Köztük vagyunk mi is.
A játékmenetet feltehetően nem szükséges apróbb részletekbe menően bemutatni senkinek, hiszen nagyjából minden olyan elem megtalálható a GCI-ban, melyet már valamilyen multis termék esetében már megismerhettünk. Két, legfeljebb nyolc-fős csapat küzd meg egymással, elsődleges célunk az, hogy puskavégre kapjuk az ellenséges csapat játékosait, de további szabályok és különféle ketyerék persze tovább bonyolítják a dolgot. A GCI három játékmódot tartalmaz, ebből az első a Team Deathmatch, ahol két csapat kergeti és lövi egymást, aztán ennyi. A második már kicsit érdekesebb, ez Fumigation névre hallgat. Itt már a két csapatnak nem csak egymással kell megküzdenie, de meg kell oldania a pályán található három kontrollpont birtoklását is, amelyekből minél tovább kell tartaniuk minél többet ahhoz, hogy megnyerjék a mérkőzést. A harmadik játékmód Psych Warfare néven ismert, itt már jóval nagyobb csapatmunkára van szükség a győzelemhez. Adott a pálya egyik végében található akkumulátor, amit el kell juttatni a pálya másik végén található berendezéshez, össze kell kötnünk és sikeresen meg kell védenünk őket, és ha ez sikerül, akkor kapunk egy pontot. Mivel az aksi folyamatosan ereszt, ezért cipelője elég látványos célpont az ellenfél számára. Emellett a védekező fél pontosan tudja, hogy hova igyekszik vele hordozója, ezért aztán nem árt az alapos csapatmunka – sajnos ebből nekünk nem jutott túl sok a teszt folyamán.
A játékmenetben és a játékmódokban tehát szinte semmi újdonság nincs. Azok, akik már játszottak a Counter-Strike-kal, a Team Fortress-szel, vagy bármely másik multis akciójátékkal, valószínűleg azonnal otthon érzik majd magukat a játékban. Ha az eddig elhangzottak alapján egy középszerű lövöldözős alkotásra asszociáltok, akkor eláruljuk, nem jártok túl messze az igazságtól, de előbb nézzük, hogy miért nem kell azonnal az uninstall menü felé nyúlnotok!
Gotham fényesebb oldala
A készítők szerencséjére a GCI tartalmaz egy jól felépített fejlődési rendszert is, amelynek köszönhetően még azok is simán lenyomnak 4-5 órát a multiban, akik a 10. perc elteltével már halálosan beleuntak az egészbe. Ahogy kell, minden értékelhető mozdulatunkért tapasztalati pontokat kapunk és viszonylag gyorsan szintet lépünk. Szintlépéskor egyre gyorsabban és mélyebben nyílik ki a játékos előtt a Secret Identity menü, ahol kismillió dolgot bonthatunk ki a hőseink számára. Különböző kulcsok gyűjtögetésével mi választhatjuk meg magunknak, hogy melyik elsődleges- vagy másodlagos fegyvert akarjuk kibontani, valamint hogy azokra milyen irányzékot és festést rakjunk. Beállíthatjuk karakterünk testfelépítését, amivel meghatározhatjuk életerejét és gyorsaságát, felruházhatjuk egy szuperképességgel, rakhatunk a lábára görkorcsolyát vagy rugókat, amivel magasabb helyekre is könnyen eljuthat. Adhatunk a kezébe batarangot, grappling hookot, röntgen szemüveget, láthatatlanná tévő port, vagy akaszthatunk a hátára siklóköpenyt, akár hosszú órákra is leköthetjük magunkat csak a menük böngészésével.
Emellett személyre szabhatjuk úgynevezett Calling Cardjainkat, amit akkor lát az ellenfél, ha sikerül lelőnünk, illetve ott vannak a kosztümök is, amelyek beszerzéséhez a mérkőzések folyamán pénzt is gyűjthetünk. Itt is hihetetlen mennyiségű kabát, póló, nadrág és cipő várja a játékost, nem beszélve arról, hogy külön menüben tudjuk beállítani Joker és Batman kosztümjeinket, így aztán végtelen mennyiségű érmére lesz szükségünk ahhoz, hogy kicsinosítsuk hősünket. Megjegyeznénk, hogy a türelmetlenebb játékosok akár valódi pénzért is megvásárolhatják kedvenc ruhadarabjaikat. Oh, és majd elfelejtettem, kis plüssállatokat is szerezhetünk magunknak, melyek jelképesen ott fityegnek majd a vállunkon.
Olcsó utánzatok
Bár a fent leírtakból úgy tűnhet, hogy a GCI kifejezetten jó játék, amely telis-tele van extrákkal és kiváló elemekből építkezik, sajnos az összképet tekintve már nem ez a helyzet. Hiába a rengeteg extra, hiába a végelláthatatlan mennyiségű kibontható cucc, ha közepesnél jobb játékmenetet nem sikerült összehozni az egész alá. Azok, akik hasonló játékkal szeretnének játszani, minden bizonnyal találnak hasonlóan baráti áron lévő lövöldözős programot maguknak a Steamen. Ott van például a Team Fortress 2 (ami ingyenes), vagy beszerezhetünk egy régebbi Call of Duty-t, vagy ott van egyik kedvencünk, a Homefront, melyek egytől-egyig jobbak, mint a Gotham City Impostors. Nem beszélve arról, hogy azok gépigénye is jóval alatta lesz a GCI kicsit magasnak tűnő rendszerkövetelményeinek, ugyanis elég nehéz volt 60 fps-t kicsikarni belőle, ami egy multi akciójátékhoz szinte elengedhetetlen.
Aztán ott a szoftver legnagyobb hibája, amitől egyszerűen szétforrt az agyvizünk. Mégpedig az, hogy több időt töltöttünk el mérkőzések összehozásával, mint a mérkőzés lejátszásával. Képtelenség felfogni ép ésszel, hogy miért kell hosszú perceket várni arra, hogy bekerüljünk egy játékba, nem hisszük el, hogy tényleg csak 20 ember akar egyszerre játszani ezzel a játékkal. Talán hiba volt hétfő koradélután próbálkozni, de aztán megpróbáltuk csúcsidőben is a dolgot, pénteken, szombaton, valamint Xboxon Live-on is, de a várakozási idő így is több volt, mint amennyit elfogadhatónak tartottunk. Aztán ha nagy nehezen sikerül elindítani egy meccset, az esetek túlnyomó részében valaki azonnal kilép, mert nem tetszik neki a csapatelosztás, vagy az illető rájön, hogy ő inkább elmegy kapálni a kertbe, mindenesetre ennek köszönhetően azonnal szétesik a csapatarány, s mivel játék közben nincs auto-balance, az egész mérkőzés úgy fut le, hogy az egyik fél jelentős hátrányban van. Oh, és még nem beszéltünk arról a bosszantó jelenségről, hogy nem lehet mute-ra tenni azokat a lelkes csapattársakat, akik énekléssel vagy hangos TV-nézéssel örvendeztetik meg a mikrofonjuk túlvégén lévő szerencsétleneket, azaz minket.
A készítők persze már ígérik az első DLC-t, amiben mindezek a gondok orvoslásra kerülnek (például futó meccs közbeni becsatlakozással), és reméljük, hogy nem fognak további pénzt kérni azért, hogy játszhatóvá tegyék az amúgy sem kiemelkedő terméküket. Ebben a formában a játék szinte élvezhetetlen, talán egy-két hónap múlva érdemes vele újra megpróbálkozni.
