Az a baj, hogy sokat vártam, tudom én. Pöttöm gyerekkorom óta imádom a tűzoltóautókat, mai napig simán megállok az utcán vagy oda robogok az ablakhoz, ha meghallom a szirénákat. A játék szempontjából nehezítő körülmény, hogy egy évet az Egyesült Államokban éltem, alig 5-600 képet és néhány tucatnyi videót hoztam haza a kinti „nagyvasakról”.
Ezek után itt van ez. Mármint a Firefighting Simulator – The Squad, amit nem is igazán értek. Lenyomtam a tutorialt, sok értelme nem volt, mert semmi olyat nem tanított meg, aminek a hiánya később szem-fennakadást vagy heves morgásokat okozott volna, de cserébe megtanultam baltával ablakot törni. Sebaj, irány a Való Világ, az első riasztás! Meg az első anyázás…
A játék maga két részre bontható. A térképen ráklikkelsz a következő káreseményre (amiről pontosan 0 információt kapsz az indulás előtt), majd Bill, Joe és a harmadik, akinek máris elfelejtettem a nevét... szóval, a Hármaska társaságában elindultok a tűzhöz. Nnna, akkor először is. A tengerentúl csak a legkisebb települések második-harmadik fecskendőjére kerül csak négy ember. Mi pediglen egy nagyvárosban száguldozunk – papíron legalábbis –, mint egyes fecskendő. Legyen már tele az utastér, könyörgöm. Bár sokkal előrébb akkor sem lennénk, de erről majd később.
Szóval az első feladat a helyszínre vezetés. Hitetlenkedve, majd őszinte döbbenettel vettem észre, hogy a testvérek között is 15-20 tonna közötti menetkész tömegű alapjármű (jelen esetben a játékot vélhetően szponzoráló Rosenbauer cég TP3-as fecskendője) a fizika minden szabályát felrúgva száguldozik. Nem az a baj, hogy sík úton óránként 62 mérföld a vége, hanem az, hogy nem lehet felborítani, bármekkora sebességgel kanyarodsz. De legalább ütközésnél nem is törik, csak visszapattan, és persze a balesetek nem számítanak be a feladatvégi pontozásnál. Vicces mellékszál, hogy az utakon H Astrák, 2009-ig gyártott Renault Megane-ok, Volkswagen Passatok és Suzuki Swiftek (2004-2010) rohangálnak. Amerikában. Ja, és a sebességünket mérföld/órában jelzik ki, de a hátralévő távolságot méterben… És ami a hab a tortán: duplakuplungos, gázfröccsös, klasszik kéziváltós ZiL-váltáshangok a gyorsításnál. 2020 végén. Srsly?!?!?!?!
Ha megérkeztél (nincs kézi/rögzítőfék, lehet a megálláshoz játszani az előre-hátra nyilakkal, hehehe…) a kijelölt helyre, mindenki kipattan és… Na, akkor kezdődnek az igazi érdekességek, szavamra. Azt nem mondtam, de általában két egység indul egy tűzhöz, ebből vagy te a második. Ha menet közben leelőzöd a meglepően béna gépi vezetésű első „rig”-et, s kilométereket versz rá a célig, ő már akkor is ott lesz, amikor beérkezel. Teleportál, gondolom én. Tök mindegy, mert érdemben úgysem fog semmit csinálni, egyedül leszel. Méghozzá három óvodással. Bill, Joe és a Harmadik ugyanis az esetek 90 százalékában megáll az égő akármi és a tűzoltó jármű között, majd nézeget. Esetleg beszélget. Értem, hogy én, a játékos vagyok a szerparancsnok, de könyörgöm, az azért abszurdum, hogy ahhoz, hogy Bill nekiálljon oltani a tüzet, ahhoz oda kell nekem mennem a járgányunk megfelelő rekeszéhez, onnan kivenni a tömlőt (Attack Line, ami nálunk a „C” tömlő), majd ezt oda kell vinni a jármű oldalához, letekerni a nyomócsonk fedelét, felerősíteni a csonkra, visszamenni a fecskendőnk hátuljához, levenni egy sugárcsövet (ez a tömlő végén a „spriccelő”), azt rárakni a tömlő végére (azaz készre szerelni a „C” sugarat), majd odamenni Billhez, kezébe nyomni és megmutatni, hova álljon. Ha elég közel lesz a tűzhöz, akkor végre neki is áll oltani. Na, és ezt még kétszer, hogy Joe és a Harmadik is csináljon valamit. Van valami külön előhívható, tárcsaszerű vezénylő panel, de erre nem sokat reagáltak, úgyhogy marad a kézi vezérlés.
A tűz eloltása maga is érdekes: nem magát az Unreal engine-nel képernyőre pattintott tüzet kell oltani, hanem a tűzben megjelenő, stilizált lángocskákat kell pontosan eltalálni, majd néhány másodpercig öntözni. Ha ez sikerült, akkor ott a tűz el van oltva. Már amennyiben nem vízzel oltunk vegyianyagokat vagy benzint (mert akkor simán visszagyullad, CO-s poroltó kell neki), vagy nem felejtjük el áramtalanítani a helyet (mert akkor a zárlat miatt kezdhetjük majd az egészet). Néha kell létrára mászni, embereket kimenteni (LOL, az ájult delikvens testét simán beékeli a program a tarkónk és a légzőkészülék palackja közé, így két kézzel kapaszkodva tudunk mászni), ablakokat, ajtókat betörni vagy felfeszíteni, de a program úgyis a szánkba rág mindent, nem lehet eltéveszteni. Az egyedüli igazi veszély a tűzrobbanás (flashover vagy a játékban backdraft), amikor az elzárt helyiségben az elegendő oxigén hiánya miatt csak parázslik a tűz és az ajtónyitással friss oxigénhez jutva berobbannak a benn felgyűlt, éghető gázok. De ennek látványos hang- és vizuális jele van a játékban is, el lehet kerülni.
Én akkor hagytam abba az egészet, amikor egy saccperkábé 300 négyzetméteres alapterületű, több emeletes, fémpolcos berendezésű, teljes terjedelmében belül égő raktárhoz plusz a bennragadt három áldozathoz szokás szerint kettőnket küldték ki. A gyakorlatban ismét ott volt velem Bill, Joe és a Harmadik, s volt négy sugarunk eloltani az egészet. Nagy nehezen (mert az égő targoncát csak a poroltó vitte, emiatt folyamatosan visszagyulladt az egész kóceráj) megoldottuk, de csak úgy lehetett oltani, ha minden a négyen ugyanazt a polcsort céloztuk meg egyszerre. Majd a végén közölte a program, hogy túl lassú voltam. Anyádat, azt. Csak viszonyításképp: Silver Springben, amikor ott laktam, egy földszintes idősotthon egyik szobájában, egyetlen egy papírkosár kigyulladt, amit perceken belül eloltottak a gondozók. Ennek ellenére 14, azaz tizennégy (!!!) tűzoltóautó vonult a helyszínre. Nem mesélték, ott voltam, megszámoltam, lefényképeztem. Ehhez képest voltunk mi négyen a raktárra… Hát bzmg.
Ekkor már túl voltam azon is, hogy Bill poroltóval a kezében órákig képes nézni a tőle egy méterre égő hotdogos standot, s Joe-t sem hatja meg, ha fecskendőzés közben ájult lakót talál: átlépi és olt tovább, rendületlenül, még szólni is elfelejt. Életmentés, az. Meg azon is, hogy a szénné égett szobában a fikusz csodásan zöldell, hogy a bútorok jelentős része tűzálló, hogy a paramedic (ami a kinti mentős srác) a játékban konkrétan egy hordággyal felszerelt, a sarkon álldogáló műtősfiú, aki mozdulni képtelen, nemhogy segíteni a tőle 5 méterre heverő áldozaton.
Summa summarum: a német fejlesztők belecsaptak az amúgy csodálatos felszereléseket és tűzoltóautókat gyártó, az európai s amerikai piac egyik, ha nem a legnagyobb cégének számító Rosenbauer marketingeseinek a kezébe, megnéztek a YouTube-on néhány amerikai, sisakkamerás tűzoltó videót, majd Firefighting Simulator – The Squad címen gyorsan össze lapátoltak valamit. Ezért így kár volt…
