Egy, aki mindent visz...
Minden bizonnyal a siker annak köszönhető, hogy a fejlesztők tökéletesen ültették bele egy második világháborús kommandós egység történetét egy stratégiai játékba. Ugyanis itt nem kellett nyersanyagot bányásznunk, ahogy épületeket sem kellett felhúznunk, hogy aztán 10 perc múlva egy ellenséges őrjárat elpusztítsa. Adott 20 küldetés, mind-mind változatos, és akár órákra képes lefoglalni bennünket. Bizony ezek a pályák szépen össze lettek rakva, hiszen olykor fogcsikorgatva próbálunk eltenni láb alól egy német őrt, mielőtt a sarkon dohányzó társa visszaérne. Az ilyen meredek mozzanatok tették igazán változatossá ezt a programot. A fő célok általában kimerülnek az öld meg XY-t, szabadítsd ki Z-t és pusztítsd el V célobjektumot variációkban, de ezzel nincs is gond, ugyanis ahogy mondtam a pályák változatosak, így nem is nagyon zavar minket a dolog. A nehézségi fog pedig egyszerűen drámai, hiszen még könnyű fokozaton is a haját tépi a legnagyobb stratéga is egy-egy rizikós szituációban. Ha pedig lebukunk nos, akkor ez jobb esetben riadóztatással jár, és sok-sok plusz ellenséggel, rosszabb esetben ugyanez, plusz elpatkol néhány emberünk és ezzel el is buktuk a missziót!
A mi kis hőseink
Bizony, elpatkolhat néhány emberünk, hiszen a fejlesztőgárda hat jól képzett kommandóst ad a kezünk alá. A legszebb a dologban, hogy mindannyian különböznek egymástól, mindegyik tag hatással van a másikra, és függnek egymástól. Egy példa: Green Beret leüti az egyik őrt, miközben Spy német tiszti ruhában eltereli egy másik őr figyelmét, mindeközben Marine a többieket átviszi csónakkal a túlpartra. Nem csodálatos? Hát ilyen összmunkára lehet számítani, ha az ember rászánja magát a játékra! De engedjétek meg, hogy összefoglaljam kicsiny csapatunkat. Adott tehát hat bátor fickó: Green Beret, aki a csapat parancsnoka és egyúttal az izomembere (megmászhatunk vele falakat, beáshatjuk magunkat a hóba, rádióhullámmal magunkhoz csalogathatjuk az ellenséget, elvihetjük a hullákat stb.). Aztán itt van Sniper, aki a csapat másodorvosa és mesterlövésze (elsősorban távolról lehet vele osztani a golyókat, és ő gyógyítja a csapatot). Marine a csapatban a tengerész szerepét tölti be (ő tud minket csónakkal átvinni a folyókon, tudja használni a szigonypuskát és buvárkodásban is kitűnőre vizsgázik); Sapper pedig a mi kis piromániásunk (elsősorban bombaszakértő, felrobbant nekünk bármit ha megvan a hozzávaló, továbbá a gránátokhoz és a medvecsapdákhoz is csak ő ért). Driver a sofőr (nevéből adódóan ő fuvaroz el minket ha megvan a szükséges jármű és tankok kezeléséhez is ért, valamint ő ért a gépfegyverekhez, plusz tud gyógyítani); végül pedig Spy a mi beépített emberünk (elsősorban kémkedés a szakterülete, így el tudja terelni a németek figyelmét, vagy méreginjekcióval örök álomra szenderíti áldozatait). Vannak továbbá olyan képességek, amelyeket mindannyian tudnak alkalmazni, ilyen pl. a colt (pisztoly) vagy a kés.
Egyéb érdekességek
Vannak még mellékes dolgok is, melyek kevésbé lényegesek, de mégis adnak egy kis pluszt vagy minuszt a játéknak. Ilyen pl. a watch field, azaz az ellenség látókörzete. Ez egy háromszög alakú test, mely folyamatosan mozog balról-jobbra haladva, ahogy az adott német őr fürkészi a terepet. Ez a látókörzet ketté van osztva: a némethez közelebbi fele élénkebb, ez az a rész ahol egyből kiszúrnak ha belekerülünk! A másik fele halványabb, ha ide lépünk be, akkor az őr gyanúsan közelít, de ha csak átfutunk rajta akkor nem történik komolyabb baj. Egy picit negatív dolog azonban, hogy az ellenség nem túl okos. Nem mondanám hogy egy az egyben buta, de zavaró dolog, hogy riadóztatás után ha nem találnak meg minket, akkor percek alatt újra minden őr boldog és folytatja munkáját. Érdekes dolog még a kis mini térkép, amelyet folyamatosan elő lehet hozni egy egérrántással, és amely nélkül fellépne a vak vezet világtalant szituáció, jelen esetben a vak játékos vezet világtalan kommandóst. Ezen kívül a játékban helyett kapott egy notesz is, melyben mindig fel vannak írva az adott misszió főbb és kevésbé fontos feladatai. Zárásképp pedig zoomolhatunk, azaz közelíthetünk, és használhatjuk a lock camera funkciót, mellyel folyamatosan láthatjuk a bejelölt egyed mozgását. A legjobbak pedig az átvezető videók, melyeket vétek kihagyni, hiszen igen csak hangulatosak, és hűen tükrözik a világégés időszakát!
Grafika és hangok
Igazából nem tudok belekötni ezekbe a dolgokban. A grafika egy '98-as játékhoz képest egyáltalán nem ronda, és amúgy sem ez dominál egy stratégiai játéknál. Aki egy picit is bele tudja magát élni a történetbe, azt elvarázsolja a hangulata már az első percben, és másodlagos lesz a grafikai része a Commandosnak. A hangokkal sincs különösebb bajom, a zene pedig egyszerűen fantasztikus! Na azért hogy legyen némi negatívum az MI mellé: néha egy picit monoton és unottak a karakterek szinkronjai, valamint elég hamar ismétlődnek a szövegek, ami akkor idegesítő igazán, ha már negyedszerre próbáljuk átvinni a pálya egy bizonyos szakaszát.
Összességében egy remek kis stratégiai alkotás, melyet vétek kihagyni a műfaj szerelmeseinek. Nem váltja meg a világot, de a kategóriájában kiemelkedő darab. Látszik rajta hogy van benne munka, és nem csak egy sima koppintás. A fejlesztőgárda szép munkát végzett vele, és bizonyára elérték amit akartak: összedobtak egy lenyűgöző, magával ragadó játékot!
Minden bizonnyal a siker annak köszönhető, hogy a fejlesztők tökéletesen ültették bele egy második világháborús kommandós egység történetét egy stratégiai játékba. Ugyanis itt nem kellett nyersanyagot bányásznunk, ahogy épületeket sem kellett felhúznunk, hogy aztán 10 perc múlva egy ellenséges őrjárat elpusztítsa. Adott 20 küldetés, mind-mind változatos, és akár órákra képes lefoglalni bennünket. Bizony ezek a pályák szépen össze lettek rakva, hiszen olykor fogcsikorgatva próbálunk eltenni láb alól egy német őrt, mielőtt a sarkon dohányzó társa visszaérne. Az ilyen meredek mozzanatok tették igazán változatossá ezt a programot. A fő célok általában kimerülnek az öld meg XY-t, szabadítsd ki Z-t és pusztítsd el V célobjektumot variációkban, de ezzel nincs is gond, ugyanis ahogy mondtam a pályák változatosak, így nem is nagyon zavar minket a dolog. A nehézségi fog pedig egyszerűen drámai, hiszen még könnyű fokozaton is a haját tépi a legnagyobb stratéga is egy-egy rizikós szituációban. Ha pedig lebukunk nos, akkor ez jobb esetben riadóztatással jár, és sok-sok plusz ellenséggel, rosszabb esetben ugyanez, plusz elpatkol néhány emberünk és ezzel el is buktuk a missziót!
A mi kis hőseink
Bizony, elpatkolhat néhány emberünk, hiszen a fejlesztőgárda hat jól képzett kommandóst ad a kezünk alá. A legszebb a dologban, hogy mindannyian különböznek egymástól, mindegyik tag hatással van a másikra, és függnek egymástól. Egy példa: Green Beret leüti az egyik őrt, miközben Spy német tiszti ruhában eltereli egy másik őr figyelmét, mindeközben Marine a többieket átviszi csónakkal a túlpartra. Nem csodálatos? Hát ilyen összmunkára lehet számítani, ha az ember rászánja magát a játékra! De engedjétek meg, hogy összefoglaljam kicsiny csapatunkat. Adott tehát hat bátor fickó: Green Beret, aki a csapat parancsnoka és egyúttal az izomembere (megmászhatunk vele falakat, beáshatjuk magunkat a hóba, rádióhullámmal magunkhoz csalogathatjuk az ellenséget, elvihetjük a hullákat stb.). Aztán itt van Sniper, aki a csapat másodorvosa és mesterlövésze (elsősorban távolról lehet vele osztani a golyókat, és ő gyógyítja a csapatot). Marine a csapatban a tengerész szerepét tölti be (ő tud minket csónakkal átvinni a folyókon, tudja használni a szigonypuskát és buvárkodásban is kitűnőre vizsgázik); Sapper pedig a mi kis piromániásunk (elsősorban bombaszakértő, felrobbant nekünk bármit ha megvan a hozzávaló, továbbá a gránátokhoz és a medvecsapdákhoz is csak ő ért). Driver a sofőr (nevéből adódóan ő fuvaroz el minket ha megvan a szükséges jármű és tankok kezeléséhez is ért, valamint ő ért a gépfegyverekhez, plusz tud gyógyítani); végül pedig Spy a mi beépített emberünk (elsősorban kémkedés a szakterülete, így el tudja terelni a németek figyelmét, vagy méreginjekcióval örök álomra szenderíti áldozatait). Vannak továbbá olyan képességek, amelyeket mindannyian tudnak alkalmazni, ilyen pl. a colt (pisztoly) vagy a kés.
Egyéb érdekességek
Vannak még mellékes dolgok is, melyek kevésbé lényegesek, de mégis adnak egy kis pluszt vagy minuszt a játéknak. Ilyen pl. a watch field, azaz az ellenség látókörzete. Ez egy háromszög alakú test, mely folyamatosan mozog balról-jobbra haladva, ahogy az adott német őr fürkészi a terepet. Ez a látókörzet ketté van osztva: a némethez közelebbi fele élénkebb, ez az a rész ahol egyből kiszúrnak ha belekerülünk! A másik fele halványabb, ha ide lépünk be, akkor az őr gyanúsan közelít, de ha csak átfutunk rajta akkor nem történik komolyabb baj. Egy picit negatív dolog azonban, hogy az ellenség nem túl okos. Nem mondanám hogy egy az egyben buta, de zavaró dolog, hogy riadóztatás után ha nem találnak meg minket, akkor percek alatt újra minden őr boldog és folytatja munkáját. Érdekes dolog még a kis mini térkép, amelyet folyamatosan elő lehet hozni egy egérrántással, és amely nélkül fellépne a vak vezet világtalant szituáció, jelen esetben a vak játékos vezet világtalan kommandóst. Ezen kívül a játékban helyett kapott egy notesz is, melyben mindig fel vannak írva az adott misszió főbb és kevésbé fontos feladatai. Zárásképp pedig zoomolhatunk, azaz közelíthetünk, és használhatjuk a lock camera funkciót, mellyel folyamatosan láthatjuk a bejelölt egyed mozgását. A legjobbak pedig az átvezető videók, melyeket vétek kihagyni, hiszen igen csak hangulatosak, és hűen tükrözik a világégés időszakát!
Grafika és hangok
Igazából nem tudok belekötni ezekbe a dolgokban. A grafika egy '98-as játékhoz képest egyáltalán nem ronda, és amúgy sem ez dominál egy stratégiai játéknál. Aki egy picit is bele tudja magát élni a történetbe, azt elvarázsolja a hangulata már az első percben, és másodlagos lesz a grafikai része a Commandosnak. A hangokkal sincs különösebb bajom, a zene pedig egyszerűen fantasztikus! Na azért hogy legyen némi negatívum az MI mellé: néha egy picit monoton és unottak a karakterek szinkronjai, valamint elég hamar ismétlődnek a szövegek, ami akkor idegesítő igazán, ha már negyedszerre próbáljuk átvinni a pálya egy bizonyos szakaszát.
Összességében egy remek kis stratégiai alkotás, melyet vétek kihagyni a műfaj szerelmeseinek. Nem váltja meg a világot, de a kategóriájában kiemelkedő darab. Látszik rajta hogy van benne munka, és nem csak egy sima koppintás. A fejlesztőgárda szép munkát végzett vele, és bizonyára elérték amit akartak: összedobtak egy lenyűgöző, magával ragadó játékot!
