Bár tagadhatatlan, hogy rengeteg komoly és jogos érvet lehet felhozni a mobiljátékok ellen, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy okostelefonokról és tabletekről néha olyan remek, elismert játékok is indultak, mint például egyik kedvenc casual autóversenyzős játékom, a Horizon Chase Zero, vagy a szenzációs Sayonara Wild Hearts. A sorban pedig méltó helyet foglal el aktuális tesztalanyom, a Bleak Sword DX is, melynek első kiadása még 2019-ben jelent meg az Apple platformjain, azóta pedig az utóbbi évek egyik legjobb mobiljátékává avanzsált. A Devolver Digital elvetemült csapatának támogatásával pedig immár a PC és Nintendo Switch tulajok sem maradhatnak ki a mókából.
Azok az átkozott kardok
A Bleak Sword színhelye egy szebb napokat látott fantasy birodalom. A király legkisebb fia, miután szert tett az elátkozott mágikus kardra, a Frostmo… akarom mondani Soulcali… szóval a címbeli Tompa Kardra, annak mágiája megrontotta az elméjét, megölette vele a királyt és idősebb testvérét, a trónörököst, majd a kard hatalmától a birodalom lassan sötétségbe borult, elárasztották a különböző élőhalottak, démonok és egyéb természetfeletti rémek. Egyetlen magányos hős maradt csak a vidéken, aki farkasszemet néz a borzalmakkal, és útra kel, hogy megszerezze a három mágikus követ, melyek révén megtörheti az átkot, és leszámolhat a trónbitorlóval.
A játék fejezetekre osztott, a fejezeteken belül pedig lényegében rövid arénaharcok sorozatában kell öldökölnünk az életünkre törő ellenfeleket diorámaszerű, zárt helyszíneken. A kaszabolást néha feldobják olyan változtatások, mint például a keskeny hidakon vívott párbajok, lóháton vágtatva teljesítendő arénák és a helyszínváltásokat megelőző méretes főellenfelek. A játékmenet nem a bonyolultságáról híres, mozdulataink kimerülnek a mozgás, támadás, hárítás, kitérés, illetve legfeljebb két felszerelésünk használatában. A Bleak Sword zsenialitása azonban nem innen ered, hanem onnan, hogy ebből a minimális alapból, melyre még rá is tesz egy lapáttal az ősi, böszme CRT monitorokkal megtámogatott PC-ket idéző színvilág és prezentáció, egy brutálisan addiktív és szórakoztató játékot gyúr össze.
Az egyes arénaharcok pár másodperc alatt leküzdhetőek, ha azonban elhalálozunk, hátrahagyjuk addigi felszereléseinket, tapasztalati pontjainkat, és ha a második nekifutásra sem teljesítjük az arénát, azok véglegesen el is vesznek. A játék igen kellemes tempóban adagolja az új ellenfeleket, majd kombinálja azokat a már ismert fajtákkal, illetve új arénatípusokkal, hogy a viszonylag gyors szintlépések, rendszeres loot és változó helyszínek révén egyszerre motiválja, jutalmazza a játékost, de mégse éreztesse azt vele, hogy nyugodtan hátradőlhet. Bár az arénák méretén, a játékmeneten érződik kissé a mobilos örökség, ez a játékélmény tekintetében egyáltalán nem jelent hátrányt. Az alapjai percek alatt elsajátíthatóak, ellenben órákon át tökéletesíthetőek, egyszerre alkalmas rövid, pár perces játékra és több órás körökre is.
Még több átok és kárhozat
A fejlesztők pedig nem véletlenül csempészték a Deluxe jelzőt a játék címébe, a fentiek ugyanis eddig csak az alap Bleak Sword érdemei. A Deluxe kiadás többek között új DLC fejezeteket, Aréna és Boss Rush módot, valamint egy alternatív, DX játékmódot tartogat, mely jelentős mértékben megkavarja és kissé megnehezíti a pályákat, ellenfelek elosztását úgy, hogy azok mobiltelefonról valószínűleg már unfairnek érződtek volna, kontrollerrel viszont csak még intenzívebb a kihívás az alap mód teljesítését követően.
Egyedüli hátránynak azt éreztem, hogy a játék kissé fösvény módon bánt a loottal, illetve annak menedzselhetőségével, különösen ha a korábbi arénákat játszottam újra némi XP farmolás érdekében. Illetve nem bántam volna, ha a plusz játékmódok korábban feloldódtak volna. A Steam Műhely támogatás emellett kihagyott ziccernek érződik, ha a játékosok saját kampányokat, térképeket, arénákat dolgozhatnának ki és oszthatnának meg egymással, az jelentősen növelhetné a szavatossági idejét. Viszont jelen formájában, különösen alig 9-10 eurós, azaz durván 3000-3600 forint körüli árával egy nagyon addiktív és szórakoztató nyári játék, főleg Switch, illetve Steam Deck tulajok számára, a hordozható konzolokhoz ugyanis tökéletesen passzol a gyors, pár perces vagy akár pár órás játékalkalmakat egyformán támogató stílus.
