A Bradley... volt az egyik könyv amit elolvastam.Egyet kell értsek, kicsit tényleg átlagos volt, de azért még így is megérte azt a pár oldalt.

A színdarabokon kívül mindent elolvastam tőle: az apró novellákban rengeteg olyan dolog van, amelyek később (vagy korábban - nem tudom, hogy időrendi sorrendben hogyan készültek) a regényekben visszaköszönnek. De ezek is úgy vannak megírva, hogy nem bántó, vagy zavaró mert mindig van bennük egy pici plussz, amelyekért érdemes elolvasni. Pl. A Néma Revolverek Város-ával eleinte nem tudtam mit kezdeni, furcsa volt, de többször elolvastam és nagyon szórakoztató, vagy egy másik Az elsikkasztott pénztáros ami úgy abszurd, ahogyan van - de pont ez a jó benne. Rejtő a legabszurdabb, legelvontabb témát, helyzetet is képes volt élettel megtölteni. Kár érte.

Én elég sok Rejtő könyvet olvastam, a többségét nem is egyszer.
Igazából csak egy olyan könyv volt, amit olyan tucat-munkának éreztem, hogy nem ért fel számomra a "klasszikus" Rejtő könyvekkel. A Bradley Tamás visszaüt. De még ez a kötet is szórakoztató volt.

Eddig 4 Rejtő könyvet olvastam, és mind mind nagyon tetszett.Mindegy, hogy poénos, vagy kicsit komolyabb, ugyanolyan élvezhető az összes.

Tudom régi hsz-re reagálok, de jobb késve, mint soha: a Csontbrigád sokkal komorabb, mint a többi regénye. Klasszikus krimi formájában jósolja meg azt az iszonyatot, amely az emberekre vár. Nekem gyakorlatilag az összes könyve megvan, az apró novelláktól kezdve a komplett regényekig - néha elgondolkodom azon, hogy mit alkothatott volna még, ha nem pusztul el a többi halálraítélt társával együtt...

Anyámnak is van vagy kilenc kötet Rejtő könyve. A Piszkos Fred, a kapitány volt az első, amit elolvastam közülük. Nem tudom pontosan, hogy mikor írta, de állítólag a Csontbrigád - ban már megjósolta az elkövetkező borzalmakat, a zsidóüldözést, a munkatáborok kegyetlenségeit.

Abban a korban, amikor Rejtő írt, szinte kötelező volt a vidám történetek végére happy end-et írni. Akkor is, ha egy kicsit erőltetett volt a dolog.
És Rejtő szinte burleszk-szerű könyveihez nem is illett volna igazán komoly befejezés.
Bár azért a Menni, vagy meghalni vége kicsit kilóg a sorból. Mert a nagy szerelmespár túléli a kalandokat, de mégsem lesz belőlük egy pár.

Mondjuk én a könyv végétől kicsit többet vártam, de azért összeségében nem rossz iromány.

Mondjuk igazán felnőtt fejjel érti meg a poénokat az ember.
De azt azért nehéz megállni fapofával, amikor megszervezik a légiót az angol lordnak és a rulett, meg a kártyajátékok kifejezéseivel kommandírozzák az ál-tisztek, az ál-katonákat.
Vagy Izabella őrvezetőt (a csődbe ment cirkusz erőművész-nőjét), aki a fiát ért inzultus után eszméletlenül hozza vissza a verekedőt, mondván:
-Én egy anya-..... izé anyagias ember vagyok, aki ......

Hát nem tom de én nem éreztem poénosnak a Láthatatlan Régiót, amikor elösször olvastam nem is értettem meg teljen.

Jó annak, akinek van kedvenc Rejtő könyve!
Nekem mindig az a kedvencem, amelyiket éppen olvasom.
Fergetegesek a poénjai és hidegrázós, amikor komoly témákról ír.
Gyerek fejjel nem igazán szerettem a Csontbrigádot, meg a Menni, vagy meghalni-t. Túlságosan elütöttek a megszokott Rejtő stílustól De később azok is felzárkóztak a kedvencek közé.

Igen Zigil tőlem kaptad kölcsön! De ez nem fontos, én a láthatatlan légiót 2-szer olvastam, mert elösször nem értettem meg. XD Másodszor csak azért olvastam el mert jó jegyet akartam Magyarból szerezni. 2 nap alatt olvastam ki, másodszorra egész jó volt úgy hogy értettem.

Én is olvastam a Láthatatlan Lágiót, igaz, csak azért, mert kötelező volt. Nekem tetszett, bár az eleje egy kicsit vontatott volt, de a végére fergeteges lett!

Az én kedvenc Rejtő könyvem: A láthatatlan légió

A Tigrisvér szerintem nem jó első könyvnek...
Rejtő-fanként egy ismertebb könyvet ajánlanék (pl: Vesztegzár a Grand Hotelben, Piszkos Fred, a kapitány, Elveszett cirkáló, stb)

Csak gratulálni tudok!
Én egészen kis kölyök voltam (általános iskolás) amikor az első Rejtő könyvemet elolvastam. Az Elveszett cirkálót.
Aztán nem is tudtam abbahagyni, amig anyám összes Rejtő könyvét el nem olvastam.

Úgy döntöttem elkezdek Rejtőt olvasni...

Tegnap meg is vettem az első Rejtő könyvemet: a Tigrisvért...
Hát majd meglátjuk...

Az bizony. A Piszkos Fred közbelép, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
A "kedven" hajónévhez segitségül csak annyit, hogy valami felfoghatatlan okból az osztálytársaim Zsigának becéztek.

Az én kedvencem egy hajó neve az egyik kötetből:
Na mi újság Wagner úr?
Vajon miért? magam sem tudom.

Én igazából nem tudnék egyet megnevezni, mint kedvencemet. Szinte mindig az a kedvencem, amit éppen olvasok tőle.

Nálam a Láthatatlan légió az első, ha Rejtő Jenő. Az a kedvencem

Ha odafigyel az ember, persze megtalálja a Csontbrigádban is a humoros dolgokat.
Ott van Ligert irnok az állandó kenyér zabálásával.
Vagy az orvos a női selyemköntösével.
Talán csak azért nem lett igazán nagy klasszikus regény ebből sem, mert rossz korban született. Az anekdoták szerint Rejtő a kávéházban és az étteremben a készülő regénye egy-egy részletével fizetett, mert mindenki tudta, hogy a kiadónál azonnal pénzre váltják a bevitt lapokat.

Meg ott van az erőd adományként kapott napfényterápiás készüléke...
Ez is egyike a könyv kevés humoros momentumának.

Nem mondtam, hogy a Csióontbrigád a kedvenc Rejtő könyvem, csak azt hogy megdöbbentett. Pont azzal, hogy szöges ellentétben áll a többivel.
A vége nekem sem tetszett, de hát abban a korban, amikor Rejtő alkotott, minden történetnek "jó véget" csináltak. Megfilmesitették Jávorral a Noszty fiú esetét. És mi a film vége? Noszty Ferit reaktiválják a huszárokhoz és feleségül veszi az ő nagy szerelmét, Tóth Marit.
De ha valaki megfigyeli, Rejtő a Csontbrigádban sem tudta egészen megtagadni magát. Ott van az a jelent, mikor a brigád felmenti a csapdába esett legionáriusokat! Ahogy leirja az arabok rémületét a rohamozó "csontvázak" láttán, az a megszokott Rejtő kacsintása a komoly történet mögül.

Igen, a Csontbrigádot olvastam, és eléggé kilóg a többi Rejtő könyv közül. Csak az a nyálas happy end ne lenne...