A reneszánsz ember így volt szerelmes . Nyálas? Ja. De akkoribban tényleg így zajlott egy "udvarlás-szerelem" (broáf ). A férfiak ilyen leborulós jeleneteket játszottak a hőn áhított nőknek . Balassi Bálint, a hazai reneszánsz kiemelkedő alakja is így nyomult a nőire, lett is sok sikere . Kikosarazás, stb. . Szerintem már a nőknek is a könyökén jött ki ez egész... Rómeó és Júlia, hát... Persze szép dráma, tragédia, de a mostani diákok közt 100-ból 1 az, akinek ez bejön... A többi 99 normális ... Illetve a többi 99 arra gondol, hogy "a f*sznak kell ezt elolvasni, dögunalmas..." Szóval remek kötelező olvasmány!!!

Jajj, a Rómeó és Júlia . Jajj... Nekem 12-re hányingerem volt tőle . Úristen... 9-ben, még év elején azt adtam elő egyik haverral egy iskolai tehetségkutató rendezvényen - paródiában (illetve csak az erkélyjelenetét ). Azután magyar órán kielemeztük, hetekig csak az ment. 11-ben megmutatta nekünk a rockoperát (vagy minek nevezzem...), franciául... Majd 12-ben szalagavatóra azt táncoltuk... Úgyhogy olyan mértékig feláll a hátamon a szőr (ami nincs is ) a Rómeó és Júliától, hogy az hihetetlen... Ja, és még a filmeket is láttam belőle, a régit és a Leonardo Di Caprio-sat is... Úgyhogy tököm tele lett és van Rómeóval és Júliával .
S igen, nyálas... Shakespeare korában még biztosan hatalmas fan-ja volt mindenki, hiszen a reneszánsz cinquacento korszakában még bőven az volt a divat, hogy az ifjú szerelmes férfi éneke az áhított nőnek, küzd érte, ódákat zeng örökké... De nekem valahogy ez nem fekszik... Lehet, azért, mert egy antiromantikus alkat vagyok, ki tudja? Amúgy a sztorija tetszik, és elsőre, másodikra még bejött, de így, sokadik nézés után azt mondom: egy darabig ne!!! .

Ezután mik jönnek? Nem tudom . Nem merek semmit mondani, mert ahogy leírtad, az alapján is látom, hogy rohadt sokat változott a módszer azóta, mióta középiskolás voltam .

Hát igen, utáltam is rendesen a nőcit Meg azt sem értem, minek csökkenteni a diákok szenvedéseit.... Hagy szenvedjék át magukat a több száz oldalas könyveken minek sajnálni őket Én nem is teszem A moszani tanárnőm már sokkal szigorúbban veszi a kötelező olvasmányokat, mivel írat belőlük felmérőt Hú, de sok értelme van Nekem mondjuk teljesen mindegy, mert én mindképp elolvasom a kötelező olvasmányokat (kivéve az említett Árvácskát ). A felmérő helyett inkább jobban átelemezhetnénk őket az órán. Az lenne az igazi. De hát ugye mi ilyet nem csinálunk, csak számonkéri, kell tudni. DE hogyan ha át se vettük normálisan?
Év elején kaptuk fel a Rómeó és Júliát... Nekem tetszett és egyszerre okozott csalódást. A magyarázat az, hogy nem ilyenre számítotam Aztán nekem már túlságosan is csöpögős volt Rómeó júlia iránti szerelme Nem tudom, hogy lehet vkibe ennyire beleszeretni úgy, hogy egyszer megláttad Annak van egy folyamata, míg kialakul az igazi szerelem :m Higyjetek nekem, mert ezt tapasztalatból mondom nekem meg az túl abszurd, hogy vkibe ennyire szerelémes legyek (és 1 nap után összeházasodjunk) úgy, hogy abszolút nem ism ismerem Ebből látszik, hogy Rómeó mennyire a külsőre hajt
Egyébként a Szigeti veszedelem után milyen olvasmánynak kellene következnie??
Jah, tényleg, a Szigeti veszedelem nyelvezete nekem durva Azt hittem, hogy összetörök vmit a közelemben, ha még egyszer azt a szót meglátom, hogy IHON. Váááááááááááá megőrülök tőle, úgyhogy ez után ezt a szót ki ne ejtse senki a száján, mert annak nyekk Amúgy úgy terveztem, hogy az egész ,űvet elolvasom, csak aztán nem jött össze, mert annyira halogattam, hogy egyszercsak arra eszméltem, hogy másnapra el kéne olvasni Így csak maradt a közepe És igazad van megint Che, mert ... ra nem értek belőle semmit se Ha elolvastam a gyűrűk urát, lehet hogy nekiugrok mégegyszer és akkor remélhetőleg több sikerrel

Uh... Az tényleg gas tanítás lehet . Elég gyengus tanár lehet, már bocs, hogy így mondom .
Érthetetlen, hogy egy művet hogy lehet így felszabdalni, ráadásul egy olyat, mint a Szigeti veszedelem. Arra nagyon koncentrálni kell, hogy megértsd, mert barokkos a nyelvezete, ütemhangsúlyos a verselése, ráadásul a XVII. századi magyar nyelvet használja . Akik az elejét elolvassák, még képben is vannak, de aki a közepétől kezdi el, vagy a végén, az k.-ra nem érti majd meg, tuti.
Ez aztán a szép művészetre nevelés . Tényleg, tizenéves fejjel sokan biztos vagyok benne, hogy fujjognak mindenre (tapasztaltam - osztályunkban is rengeteg antiműkedevelő volt ). Abszolút rossz tanár az, aki a diákok "terheit" akarja enyhíteni, közben meg szétbaromlja azt, amiről tanítania kéne. Így nem tanít, hanem inkább rombol, SZVSZ.
Általánosban volt ilyen pocsék tanárom nekem is: egész verseket nem kellett megtanulni soha... Aztán szívtunk is középiskola elején, mint a borz, aki nem parancsolt a pofájának....

Különben is: a diák sem a tanárral csesz ki, vagy a tanár sem a diák "szenvedéseit" enyhíti ilyen húzásokkal, hanem inkább elcseszi a jövőbeni érvényesülését. Tökmindegy, milyen irányba megy továbbtanulni, vagy az is, hogy megy-e. Az olvasás, a kötelező olvasmányok az általános műveltséghez kellenek, s ha valahol nincs képben az ember, irtóra leég. Nem, nem a többi emeber előtt, sőt, az engem nem is érdekel. Saját maga előtt, és átkozni fogja magát, vagy a tanárt, hogy miért nem olvasott/olvastattak vele. Tapasztalom is, nap mint nap, hogy milyen szerencse volt, hogy nem a puska.hu-ról töltögettem le a felületes tartalmakat, hanem elolvastam a művet. Élménnyel és műveltséggel is gazdagodtam.

Nagy tévedés sokak részéről, hogy az a "laza", vagy az a "menő", ha valaki lesz*rja az iskolát, illetve a kötelező olvasmányokat. Hosszú távon az ilyenek megbuknak, előbb, vagy utóbb...

Jó neked, hogy beleélted magad a Gyűrűk ura leíró részeibe, mert nekem még mindig nem sikerült magamat túltennem rajtuk Pedig imádok olvasni, és elég gyorsan is szoktam+12 órát is képes vagyok ülni a könyv fölött egyhuzamban Én is probáltam elképzelni azt a nem létező világot, de vhogy nem akarodzott A tájleíró cuccokkal nekem mindig is gondjam voltak Jobban szeretem a gyors történéseket, meg a váratlan fordulatokat Azon legalább nem alszok el
Laza iskola, bizony A tanítás színvonala is nulla Én azért a kötelező olvasmányokra is jobban fektettem volna a hangsúlyt a tanárnő helyében. Meg persze nem adtam volna fel a Dzsungel könyvét Az valóságos merénylet volt szegény gyerekek ellen Meg a Robinson-t is eléggé untam. Nem csípem az ilyen lakatlan szigetes történeteket.
jah, és az arany ember sem volt nálunk kötelető. DE én azt is elolvastam És azért sem kaptam dicséretet Pedig megszenvedtem vele. Főleg a bevezető résszel, ahol vmi kaput írt le, vagy mit. Nem tudom, mert átlapoztam azt a részt Meg hát az is lakatlan szigetes volt. Ez számomra abszurdum Ki nem bírtam volna
Én kifejezetten szeretem a lélekelemzős témájú könyveket. De azért ot is kell határt szabni, no
Orosz műveket még nem volt szerencsém olvasni, mivel még nem tartunk ott a tananyaggal Kíváncsi leszek, melyik könyvet adják fel kötelezőnek.
Legutoljára a Szigeti veszedelmet kaptuk... Az első padsornak el kellett olvasni az 1-5 éneket, a második padsornak a 6-10 ig (ide tartoztam én) a harmadik padsornak meg maradt az utolsó 5. Már mekkora hülyeség Utálok részleteket olvasni. Akkor már vagy elolvasom az egészet, vagy semmit! Amikor ezt megmondtam az osztálytársaimnak, jól leordítottak, hogy nem vagyok normális, meg hogy az egész az túl hosszú De most miért? Nem is vészes szerintem nah, jó, aztán lehet, hogy nekem nem, mivel hozzászoktam a baromira vastag könyvek olvasásához Az Agyalok és démonokat pl. egy nap alatt elfogyasztottam

Úristen... Laza iskola .
Szerencsére általánosban sem, és középiskolában sem kellett dzsungel könyvét olvasni. Nem rossz sztori, és a leírással sinc semmi bajom, csak már akkoriban sem érdekeltek az ilyen "beszélnek az állatok" könyvek, illetve ezesetben maga az állatok jelenléte. Hogy a bennszülöttes oldalról ne is beszéljek... Walt Disney-változatban rongyosra néztem gyerekkoromban, videon . De elég volt annyi belőle. Én ilyen Winettou-tól és hasonlóktól is sikítófrászt kapnák, ha el kellene olvasnom. De már nem kell , hála az égnek, azt olvasok, amit akarok már (ok, ilyen tudományos, tananyaghoz kapcsolódóakat kivéve ). Valahogy engem ez az amcsi irodalom abaszolút hidegen hagy... Sőt, igazából az egész nyugati. Unalomig ismert történetek, szépirodalomban is: a gazdag nemes, vagy a lezüllött, partyzó gentry... De izgalmas volt ezt már 20X-adszorra olvasni anno... Falubert: Bovary né, Balzac: Goriot apó, Stendhal: Vörös és fekete... De a magyar irodalom is tobzódik ilyen uncsi ismétlődéstől: Jókai regényeit egy darabig élvezi az ember, de mikor már a 30. szerelmi történetet olvassa, ami a félreértések miatt tönkre ment kapcsolatokról szól, az már unalmas... Egy magyar nábob még elment, de az Arany ember már kevésbé - annak ellenére, hogy azért jó regény. Ha lehet, akkor valami egzotikusra vágyom: pl.: Száz év magány Marquez-től isteni volt, vagy az orosz regények többsége nálam nyerő... Kivéve azokat, melyekben a nyugati sémát láthatjuk: pl.: Anyegin. De a Bűn és Bűnhődés isteni realista regény. Vagy ilyen a magyar Sárga rózsa, ami végre nem a nemesek szerelmi-uncsi életét mutatja be.
A XX. századi regények már nagyjából rendben vannak, de azért a magyar irodalom itt is hozza néha a formáját: pl. Kaffka Margit: Hangyabolya és Móricz Zsigmond: Úri murija (666. szerelmi tragédiás regény...) nélkül szívesen meglettem volna .

Ja, az Árvácsaka... Hála az égnek attól megkímélt minket a magyar tanár. Videon nézte meg a 11. évfolyam anno, az legalább vicces volt (a maga szocreálos ökörségei miatt is ). Pl.: a mostohaanya mondja a gyereknek: "Neked nincs ruhád! Neked csak a beőröd van!" . Filmben még egész tűrhető.

Én egy könyvet dobtam dühödten félre, s még össze is gyűrtem: az a Hangyaboly volt . Elolvastam, végigszenvedtem, de kb. 2-3 hetes szünetekkel . Egy pokol volt...

A Gyűrűk Urának is vannak unalmasabb, leíró részei, de én ezekbe bele tudtam feledkezni. Eleve, hogy elképzelni egy olyan tájat, ami nem is létezik... . Úgyhogy nekem az tetszett.

Nem, a kőszívű ember fiai nem volt kötelező, már 7.től nem adtak nekünk kötelező olvasmányt vacak iskola, tudom Bezzeg a Dzsungel könyvét feladták. Nah, az nagyon untam!!! Elsősorban azért, mert engem úgy ahogy van, nem izgatnak az ilyen könyvek Joban szeretem az olyan típusú könyveket, amiken jókat lehet filozofálni, és inkább a mindenapokra fektetik a hangsúlyt. Maugli története meg nagyon nem tartozik oda jah, és persze ott van a másik dolog, hogy én nem bírom a meséket Se olvasni, sem pedig TV-ben nézni. Irtózok tőlük
Akkor már inkább az említett Gyűrűk ura vagy a Harry Potter A gyűrűk urában csak az az izé, hogy az első rész bevezetője baromira unalmas 8 napja olvasom, de még mindig nem tudtam magam túlverekedni rajta Viszont ha beindul a cselekmény, akkor meglesz 2 nap alatt is az egész könyv!!! (Első olvasásra legalábbis így volt )
Jaj, hoppá, tévedtem: utoljára (alapiskolán) Móricz Zisgmondtól az Árvácska volt feladva. imádok olvasni, és bármilyen könyvet elolvasok. ha meg unom a könyvet, akkor is elolvasom, és próbálom értelmezni. De nem ezt Olyan százszor nekiáltam, de képtelen voltam elolvasni Pedig jegyre feleltünk belőle. Illetve a többiek, mert én pont hiányoztam, mikor a számonkérés nagyban fojt Éppen ezért félredobtam, és már csakazértse olvastam el Azt tudni kell rólam, hogy Én még könyvet nem dobtam félre Max pár percre
Igazad van Che, az ókori írók/költők nagyon értették a dolgukat! Kösz hogy szóltál, hogy több ókori irodalmat kéne olvasnom

Az Odüsszeia és az Iliász szerintem is teljesen érthető . Legalábbis magyarul mindenképp. De azért nem könnyű olvasmány! A hexametereknek nagyon meg kell érteni a "dallamát", és érezni kell a ritmust is, hogy értsd a szöveget. Tehát oda kell figyelni, nem szabad elkalandozni. De ha az ember megérti, mi folyik itt, elkezd figyelni rá.
A Kőszívű ember fiai nem volt kötelező??? Eléggé változik a világ, na . Nekünk anno csak az volt kötelező általánosban. De nekem is nagyon tetszett, és főleg így, 21 éves fejjel még jobban érti az ember, mi is az, amiről szól. Főleg a mai társadalmi-politikai kontextusban nagyon aktuális.
Az Egri csillagok nálam meg a magyar "Gyűrűk Ura" , legalábbis a csaták alapján ezt mondom, mert vannak olyan izgalmasak és szórakoztatóak, mint Tolkien regényében (bár nem találó ez a kis időzavar, mert ugye Gárdonyi jóval előbb írta könyvét, mint Tolkien ).

Antigonét hirtelen kevertem Anyeginnel . Nos, első drámája az embernek életében (legalábbis nekem az volt anno, 9-ben), s nagyon bejött... Szerintem is tökre érthető az egész, főleg annak köszönhetően, hogy fordítás. Satuegyszerű, ma már közhelyesnek is lehetne nevezni a cselekményét és a drámaívét, de hatalmas klasszikus, és szerintem nagyon izgalmas is. Ha tetszett, javaslom az Oidipusz királyt mellé (ha esetleg még nem olvastad ), az is hasonlóan faxa mű.

Én legjobban ezt az irodalmat szerettem, engem elvarázsolt, s a mai napig el is varázsol az ókori görögök irodalma. nekik.

Jáááj, az nem Iliász és Odüsszeusz, hanem Iliász és Odüsszeia Odüsszeusz a főszereplője Egyébként nálunk nem volt kötelező olvasmány, de én elolvastam mindkettőt 13 éves koromban. Számomra érthető volt az egész Csodálkoztam is rajta, hogy ez miért nehéz olvasmány, hiszen simán felfogtam Aztán lehet, hogy csak én vagyok kivétel
A kőszívű ember fiai sem volt kötelező, de én azt is elolvastam önszorgalomból. És még csak egy szóbeli dicséretet se kaptam a tanárnőtől Az szerintem is unalmas, mikor hosszú oldalakon keresztül elkezdi ecsetelni a tájat. Hiába olvastam el az olyan részeket, nem fogtam fel belőlük semmit, mert marhára untam. Viszont azért a történetbe alaposan beleéltem magam, nem volt az olyan rossz. Megvan a maga mondanivalója, csak meg kell érteni.
Az Egri csillagok nekem is tetszett, főleg azért, mert ebe is jól beleéltem magam. Mint minden könyvbe
Az Antigoné viszont idén volt nekünk kötelező olvasmány (persze már a gimiben). Mindenki jól lehordta, hogy milyen unalmas az egész, semmi értelme, és nagyon borzalmas. kellemeset csalódtam, mert nekem nagyon tetszett!!! Főkeg azért, mert hozzám a könyv mondanivalója 100%-osan eljutott! Hát igen, aki nem érti egyes könyvek üzenetét, anak nem is fog tetszeni a könyv.

A Kőszívű ember fiait, én sem szerettem (főleg azt a részt, amikor 20 oldalon keresztül azt elemezte, hogy állnak a Királyerdőben a fák), az Egri Csillagok szerintem jó regény, a Koldus és Királyfi meg egy jó mese... Én csak azt nem értem, hogy miért kötelező olvasmány 14 évesen az Íliász meg az Odüsszeusz... Tizennégy évesen ezt az ember még nem nagyon érti meg. Az Antigoné viszont jó és érthető olvasmány (főleg rövid - ez a legjobb tulajdonsága).

A kötelező olvasmányokat többnyire gyűlölöm. Amiket a legjobban utálok az a Kőszívű Ember Fiai ( ), Az Egri Csillagok ( ), Koldus és Királyfi( ). Vannak viszont olyanok is, amiket nagyon, de tényleg nagyon szeretek! Elsőként a Légy jó mindhalálig, utána a Robinson Crusoe(remélem jól írtam ), A fösvény, Romeo és Júlia, meg kiskori kedvencem, A két Lotti!

Gimnázium negyedik osztályában volt egy kötelező olvasmány, amit én olvastam el egyes-egyedül egy 22 fős osztályból. Ez a Puszták népe c. könyv volt, asszem Illyés Gyulától. Kaptam érte egy ötöst, amikor megtudta a tanár, mert kérdezte, hogy ki olvasta el. én jelentkeztem egyedül.

Általánosból a legszívesebben a Tamás Bátya kunyhója c. könyvre emlékszem vissza. Nagyon szép mese volt.

Nyolcadik osztály előtti nyáron a Légy jó mindhalálig című regényt 12-től este 8-ig olvastam végig, anélkül, hogy felálltam volna bármiért is.

@toten

Kövezz meg érte,de 2001-ben még nem olvastam Gurut.Csak 2004-től.

@toten

Karl May,Rejtő Jenő könyvei nagyon jók.Bár én még csak az Ezüst-tó kincsét és az Elveszett cirkálót olvastam tőlük,nagyon tetszik a stílusuk,ahogy írnak.A cirkálón pl. fetrengtem a röhögéstől kb.
A többi közül egyedül A koppányi aga testamentumát olvastam.Nah azt borzalmas volt hatodikos fejjel olvasni.Mindenesetre arra jó volt,hogy elüssem az időt,mikor az osztrákokkal voltam egy táborba zárva.

Ha már ruszkikról van szó,meg kell említsem Tolsztoj nevét,mégpedig az Ivan Iljics halála kapcsán.Ez a mű még tetszett is(pedig én sem csipálom annyira az oroszokat).Abba,ahogy leírja,hogy milyen kínokat élt át az a szerencsétlen csinovnyik,én komolyan beleborzongtam.Elég durva.Utána el is ment az étvágyam,pedig ilyen semmiségek miatt nem szokott.

Ejj micsoda irodalmi vita alakult ki a ruszkik miatt!

Komolyra fordítva: A csinovnyik halála, ha értelmesen értelmezed, egy igazi horror. Ha csak felületesen olvasod, egy jópofa-fárasztó szatíra, de ha csak egy picit is a sorok mögé nézel, és ismered egy kicsit Oroszország, és a Szovet-únió történelmét, rögtön eszedbe jut az a rettegéssel, és félelemmel átitatott életmód, amit akkoriban az Oroszok éltek. Borzalmas lehetett az az élet, az emberi életnek, az egónak semmi értéke, és egy ártatlan tüsszentés - ha rossz embert talál meg, egy család nyomorát okozhatja. Én ezekre gondoltam, miután elolvastam, és a mai napig ráz a hideg, csakúgy mint Wake-et a köpönyegtől, ha rá gondolok.

Ilyenkor eszembe jut, hogy milyen rohadt mázlisták vagyunk, hogy így élhetünk, ahogy. Igaz, élhetnénk jobban, de rosszabban is. Sokkal rosszabban.

Na igen azt elismerem, hogy tényleg nem értelmetlen, sőt értelmes. De a lényegét kiszűrted, és az a fő Nekem akkor sem tetszett, akkoriban. Azóta persze, lehet, hogy megváltozna a véleményem, ha elolvasnám mégegyszer, de van más is, szóval majd máskor. De előbb legyek túl ezen az 1-1,7 hónapon

De akkor sem mondhatsz olyat, hogy értelmetlenek. Neked talán, de egyáltalán nem általánosságban. A hivatali réteget meg nem véletlenül mutogatták akkoriban. Képzeld csak el, milyen keserű utópiát vázolt fel egy ilyen társadalom! Ezen elrágódva már nem is olyan hihetetlen, hogy tömegek támogatták a kommunizmust, nem igaz? Ennek az egésznek mögöttes jelentése van, amit kihámozva tanulságokat vonhatunk le a múltra és jelenre egyaránt.

Alapfokú háttérrel is unalmasak nekem. Az a baj, hogy a hivatali réteg életét muatják be. Az pedig számora nagyon unalmas(sőt az osztályom is átkozta ezeket a novellá(ka)t...), az egész egy szenvedéstörténet. Ez zavar bennük. Ha könyvet, vagy novellát kell olvasni legalább normális története, és szereplői legyenek.

A Csinovnyik halála nem könyv, hanem novella. Az pedig, hogy értelmetlenek számodra, már megbocsáss, hogy ezt írom, de Téged minősít. Ezeket meg kell érteni és szükséges némi alapfokú történelmi háttér hozzájuk.

Az orosz realista ideőkben készült könyvekkel az a baj, hogy semmi értelmük(legalábbis számomra ), másrészt igaz történetük nincs. A végüktől meg majdnem sikítófrászt kaptam A Csinovnyik halála pl egy értelmetlen könyv. Sztem ilyet mindenki tudna írni, csak tekintettel az emberiségre nem írbak
A Candide viszont nagyon bejött 1 fejezet max 3 oldal, és mozgalmas, izgalmas könyv.

Minenki fél a Köpönyegtől? Wake-et is kirázza a hideg, ha csak megemlítem. Pedig szerintem nagyon jó volt. A hangulata, a mondanivalója és a szatírikus, már-már fájdalmas befejezése mind ott volt a szeren. Azt azonban már itt helyben le kell szögezni, hogy nem egy realista műről beszélünk.