Az első rész után megvettem a másodikat is és nekem valahogy jobban bejön, de egynél többször szerintem én se fogom elolvasni. De azért azt nem mondanám, hogy rossz. Jó, én nem vagyok egy nagy olvasó, így nem sok mindenhez tudom hasonlítani. Eragon viselkedése kicsit idegesít néha-néha:
- A tündék vegetárianizmusához való viszonya eleinte.
- A szerelmi bénázások
- és, hogy kb. úgy tud érvelni mint egy ötéves.
Jó azért "büdös paraszt" létére nem semmi, amiket művel.
Ami még idegesít az a fordítás. A folytonos föl (fölfedezte, fölismerte) ... én úgy tudom, hogy ma már inkább a "fel"-t használják. Meg néha rossz a szóhasználat.
Ezen felül én ajánlom a könyvet akárkinek akit érdekel a fantasy, annyira nem rossz.
Az első részt még befogadta valahogy a gyomrom,a másodikat már nem. Nem mondhatnánk hogy túl sok eredetiség van benne...
Egyszeri olvasmánynak elmegy mondjuk.
Szeptember 20-án jelenik meg az Egyesült Államokban a 3. Könyv (a címe Brisingr lesz). Ja és nem valószínűleg kénytelen lesz kibővíteni, hanem meg is teszi.
Szóval tud valaki bármi érdembelit a harmadik könyv megjelenéséről?
Állítólag négy részes lesz... még hónapokkal ezelőtt volt szerencsém meglesni paolini egy a rajongókhoz intézett videóját, melyben a nagy könyvekről beszél, és arról, hogy ő mennyire szeret ilyeneket olvasni. Tehát az ilyen 900-1000 oldalas könyvek, csak hát már akkor úgy állt a dolog hogy összehozott egy ilyen kaliberű írást, és még mindig incs vége a történetnek. Úgyhogy valósznűleg kénytelen lez kibővíteni a trilógiát...
Engem ezek a Paolini féle tündék, nem fogtak meg. Valahogy nekem ez olyan meredek, hogy kiéneklik a fákból azt, amire szükségük van.
Paolini neve hibádzik a borítón, és a cím is inkább StarWars/HarryPotter(mint kis szegényke ki nagy tápságossággá növi ki magát, amúgy legbelül marad láma)/LotR/Warcraft(sárkányok lopása fergeteges viccességgel) és egyéb klasszikusok és stílusbeli regények címei közt van a "real one".
Hát azért olvasás közben nem egyszer estem a földre vagy sírva(ezt azért nem vittem túlzásba mert még a végén önsajnálatból fogok élni mint 1esek) vagy nevetve de sikerült végig betűzni a "válogatást". Ezek a "kicsikém" beszólások meg egyszerűen kriminálisak Szafíra szájából Sztem 3.ban (mivel nem olvastam még "csak" 2őt, a 3 nem is tudom h ottvan e már azokon a szegény polcokon) lesz egy love story Eragon(de ismerősen cseng ez a név, mintha a "gyűrűs bizniszben" lett volna ilyen "fellépő") és hátasa között. Jah de boccs, ez lehet hogy eredeti szál halvány gyanúját keltheti, szal kizárva(bár akik emlékeznek még szegény Krázus(Kolialsztrasz) barátunkra és Alexstraszára...).
Éljünk a remek fordítás(vagy a (kórosan)tapasztalatlan író) nagy bölcsességével(ami sacc/kb 45ször hangzik el a 2 "műben" ez a laphalmaz padlót fogott és nem mozdul(t) többé.
Jah és hogy magamat cáfoljam: El fogom olvasni a 3.at, mert szeretek....
(Az utolsó .... helyére a fikázni/olvasni/remekművet kézben tartani vagy a eredetit látni szókapcsolatok illeszthetőek tetszés szerint.
Tetszett a regény hangulata, DE:
Eragon=Luke lázadók=lázadók
Brom=Obi-van Galbatorix=Palpatine
Han Solo=Murtagh+Roran
Darth Vader=Morzan+Murtagh
Yoda=Oromis+Vrael
Zar'roc=Darth Vader régi kardja(csak itt vörös az éle, mint a sötét oldalon)
Islanzadí=Galadriel
Garrow=Owen bácsi
Paolini a módszert, miszerint a plagizálandó regény egy szereplőjének cselekedeteit részletekben, több karakterrel csináltatja meg(Morzan árulása=Darth Vader árulása, Murtagh küzdelme Eragonnal=Darth Vader küzdelme Luke-kal Bespin-en) szerintem Terry Brooks Shannara-sorozatából merítette(Brooks a GyU-t koppintotta a kezdő részekben legalábbis...)
1. kötet kék színe=Episode 4 kazetta borítóján feltartott kék fénykard
2. kötet színe=vörös fénykard Episode 5 kazetta borítóján
Ha a harmadik kötet nem zöld lesz azt a kritikusok nyomásának fogom betudni...
VAGY Paolini nem vette észre h a kitalált karaktereit vhol máshol már kitalálták
(erre sok írónak vigyázni kell, nem kellemes élmény, amikor hirtelen rájössz, h addig eredetinek gondolt karaktered v sztorielemed vhol már szerepelt...)
Pedig elhiheted nekem, és ezt két könyv után mondom a story nagyon ott van. Annak ellenére hogy a fordítás néhol sántít, meghát a magánélet semmibevétele a sárkányos gondolat megosztós részek miatt hőbörgök még ma is... De nekem nagyon bejött és ez a sztory miatt van így. Remek történet, amit az első négy-negyven oldal alapján nem lehet jogosan megítélni. Persze sok benne a nagy túlzás, de ettől függetlenül marha jó.
Aha, ezt pont egy hónapja mondtad. Azóta gondolom kiolvastad, vagy mégsem tekintve hogy az utobbi időben vizsgáztál. De ha mégis mi a véleményed?
Hát, nemtom akarják e egyáltalán folytatni a filmet, de ha igen csúnyán ráfázanak, legalábbis Paolini alaposan behúzta őket a csőbe, és bizony a forgatókönyv íroknak vért kell izzadniuk hogy a következő filmet meg tudják úgy csinálni, hogy legalább egy kicsit hasonlítson a könyvre...
Nem akarom lelőni itt a poénokat meg a fordulatokat ezért csak
A film már úgy nyit hogy Galbatorix, a sárkánylovas Galbatorix Saphira tojását kőnek nevezi, mintha nem is látott volna soha életében sárkányt. Annak ellenére hogy fiatalon felnevelt egyet, amit aztán meg is őltek, és attól őrült meg, hogy a tanács nem akart másik hátast adni neki. Hát, megölte Shurikan lovasát és elvette a feketesárkányt. Most egy ilyen ember, egy exsárkánylovas hogy a csudába mondhat egy sárkánytojásra olyat hogy kő! A nézőket meg nem kel sültbolondá tenni se annak nézni...
A másik az ahogy Brom szívenszúrja a ra'zacot, ezzel megölve mint egy árnyaat. Igen ám csakhogy mint az a második könyvből kiderül a Ra'zacok nem árnyak hanem bogarak, pontosabban lárvák. Amiken repülnek azok a szüleik...
Illetve Murtagh eltűnése sem volt benne a filmben, ami az egyik legfontosabb jelenet lett volna a történetben. Meg ugyebár Jeod, és egész Treim, vagy Yazuak sem volt a filmben...
És ha már itt vagyunk, akkor meg kell említeni Aira-t is. Na igen Aira, annak ellenére hogy a könyvben tünde, itt a filmben egy ifjú emberhölgyemény, ami pedig azt a tollat illeti a hajában hát csak fújjogni tudok... A tündék hegyes fülét teljesen elhagyták. Ez annyiban nem baj, ha olyan fület terveztek neki mint a Warcraftes tündék füle, mert én azon is csak szörnyülködök (lásd az oldal fejlécén) de egy olyan fület, mint ami Arwennek vagy Legolasnak volt a Lotr filmekben igazán kihozhattak volna magukból.
A film története már eddig is nagyon gyenge lábakon állt, de szerintem a második részbe vagy csúnyán belebuknak vagy csúnyán belebuknak.
Ezt is megcsináltam, kiolvastam Az Elsőszülöttet, és csak 4 és fél nap kellett hozzá. Hétfő délután megvettem és most fél órával ezelőtt fejeztem be. Megdöbbentő, kolosszális, magávalragadó fantasztikus.
Mondjuk a végsőfordulatot már Eragon olvasása közben előre láttam, és igen valamicskét visszatükröz a már korábban felvázolt Star Warsos hangulatból. Csak itt nem egy apa-fia összecsapást mutat be Paolini mester, hanem egy testvérharcot. Megdöbbentő volt, noha sejtettem hogy így fog történni...
Eragon tanulása, Vastörő Roran és Carvahall népének viszontagságai, két szál , szintén egy kicsit felidézi a birodalom visszavág hangulatát, de csak kicsit. Roran története egész egyszerűen gyönyörű, és fantasztikusan van leírva. Eragon tanulása pedig nos kedves emlékeket ébreszthet bennünk egy öreg, száműzetésbe vonult, megtört mesterről és egy sűrű erdős világról...
Mindenkinek csak ajánlani tudom, az eddig megjelent két kötetet.
Nem akarok spoilerkedni, éppen ezért nem is akarok sokat elárulni, a második kötetből csak annyit hogy nagyszerű, főleg így, Eragon megtalálta a sérültet, aki egész.
Roran, meg egyszerűen csúcs, komolyan mondom mint valami Dózsa féle jobbágy lázítást látnánk a szemeink előtt. Paolini komolyan nagyon jól megírta ezeket a fejezeteket.
Horst a kovács egyik fia, meg is jegyzi hogy a szónoklat annyira hatással volt rá, hogy majdnem azon kapta magát hogy lándzsával a kezében akár most rögtön elindul az ismeretlen és félelmes vadonban. Egyszerűen zseniális...
De ez a sárkány ember viszony egy kicsit még mindig idegesít, főleg ízlésileg, az hogy mindig olyan ideális szállást ad alájuk. Egy szoba, ahová egy nagy nyíláson át kivülről be tud jönni a sárkány, de még a dolgozószobába is be tud jönni, szintén egy nyíláson.
Már az hogy egy ember és egy sárkány megosztja egymással a gondolatait mitöbb folyamatosan kapcsolatban állnak is elég rémisztő, de az hogy ilyen szinten elvegye a magánéletet valakitől, az engem eléggé zavar. Mindenki szeret visszahúzódni, elzárkózni főleg ha állandóan társaságban és a figyelem középpontjába van kényszerítve, hátmég úgyhogy minden érzelmét, gondolatát egy sárkányal is megosztja.
Ez az egyetlen hibája szerintem, a dolognak, különben nagyon jó.
Na hát ezek szerint lesz egy utam a legközelebbi könyvárushoz Kedvet kaptam na. A fantasy mindig közel állt hozzám, és úgy érzem, ha esetleg másra nem is, akkor is a Harry Potter 7-ig kihúzom ezekkel a könyvekkel
Megvettem az Elsőszülöttet a trilógia második kötetét... Döbbenetes a történet, most már két szálon fut, és az is döbbenetes hogy másris átrágtam magam kétszáz oldalon...
Eragon utazásai nem is annyira, érdekesek legalábbis számomra, de az amit Roran művel Carvahallban na az nem semmi, ha olyan fejezet csoporthoz érek képtelen vagyok abbahagyni az olvasásukat.
Az Eragonos részek valahogy kezdenek fusztrálni, főleg az hogy Saphira mindenütt ott van, és állandóan véleményt nyílvánít, Eragon nem is mozdul melőlle... A történet tetszik de a kapcsolat túl szoros a sárkány és a lovasa között...
Eragon: egy ifjú koppintó könyve
Ez az, amit nem mondanék rá... Elolvastam a könyvet, és nekem tetszik, jó hosszú volt de megérte, a történet nagyon érdekes, és különleges is.
Lehet mondani, hogy Paolini koppintotta Tolkient vagy a Star Warst, bár szerintem nem igaz. Hasonlóság talán annyi fedezhető fel benne, hogy a lovasok rendje, hasonlóképp épül fel mint a Jedik rendje. Egy kicsit valóban hajaz a régi trilógiára, történetileg de nem feltétlenül származik innan az ötlet.
Vegyük először ezt, a SW-ból Luke, itt Eragon hasonlítanak egymásra, parasztfiúk mindketten, aztán történik valami, aminek nem kéne megtörténnie és a parsztfiúból hőssé lépnek elő. Ott Obivan itt Brom a bölcs öreg tanítja pártfogoltját hogy ne térjen le a hősiesség ösvényéről, és hogy az igaz utat válassza. Ott Darth Vader itt Galbatorix, ők is hasonlítanak, hiszen saját rendjük árulójává, pusztítójává váltak. Elkerülhetetlen lesz hogy ők összecsapjanak és akkor majd talán más is kiderül. Ha valóban Star Wars volt a minta, akkor még akár az is kiderülhet hogy Galbatorix maga Eragon apja... De ha így is van az sem lenne baj és attól még hogy átvett egy ilyen fordulatot a SW-ból. Nem feltétlenül nevezném koppintásnak.
Hasonlítana a Gyűrűk urára, nem hinném hacsak a helységek elnevezése, vagy a szereplők nevei esetlegesen a könyv eleji térkép nem kelti bennünk ezt a tévhitet. Sok könyvet elolvastam már, de eddig még egyetlen egy sem tudta megközelíteni, sem stílusban sem mondanivalóban, szóhasználatban vagy egyáltalán történetben és háttértörténetben Tolkien művét. És ezt nem is lehet elvárni egy tizenötéves a szülei által otthon tanított (iskolába nem járt gyerektől). Tolkien nyelvész professzor irodalmár volt, neki a gyűrűk ura megírása nem jelentett különösebben nagy gondot, hiszen ez volt a szakterülete... Paolini nagyot alkotott ahogyan Tolkien is, csakhogy még gyerek és az hogy ennyire felkapott lett a műve, én úgy gondolom elismerésre méltó, révén maga a történet kigondolása és megírása egyaránt rengeteg időbe került. És ha egy tizenöt éves gyerek képes így lekötni magát, hogy megírjon egy ilyen terebélyes könyvet az mindenképp fantasztikus teljesítmény.
Az írásképe valóban nem túl változatos! Az Egy-két oldalas fejezeteken előszőr bosszankodtam, de később elfogadtam, írói szabadság. Vagy csak a szerkesztő keze, munkája. Azonban erősen érződnek rajta a túlzások,rengeteg minden túlságosan is nagy benne. Teszem azt a Vardenek és a Törpék otthonául szolgáló város, a Beor hegység és persze a csillagzafir. Ami már talán egy kicsit túlságosan is túlzó, olyan Dragon Lance-es.
Amifölött nem mehetünk el megint az az hogy nagyon szépen ír, hasonlatokkal dolgozik és következetesen szinonimákat használ, az új kifejezéseket régiesebbre cseréli, és mindemellett elképesztően sok háttérismerete van. Elég ha csak a legelső fejezeteket vesszük ahogy azt írja miként követte Eragon az ünő nyomait stb...
Ha jól emlékszem volt itt egy ilyen kérdés is hogy miért kell feltétlenül kiadni egy könyvet? Nos, szerintem ez egy minimum a szülők részéről, ha már a fiú ennyit dolgozott rajta, ráadásul van egy kisebb családi kiadójuk, akkor miért ne adnák ki. Az hogy világhírű lett a könyv az pedig egy nagyobbb kiadónak köszönhető, és hogy felhívja a figyelmet a könyvére a szerzőnek bizony rengeteg börzére és meghallgatásra el kellett vinnie hogy egyáltalán egy nagy kiadó egyik embere egyáltalán a kezébe vegye a könyvet.
Én úgy gondolom Paolini nagyon megdolgozott a könyvel, az elismerésért, és bizony rászolgált az elismerésre. Személyszerint é alig várom hogy megkaparintsam a második könyvet, hogy tovább olvashassam ezt a remek történetet.
A mozi és a gamma meg elmennek a sunyiba...
Ez is egy nézőpont... S mindenképp igaz: el kell olvasni a könyvet, hogy tényleg megismerjük... Én magam csak beleolvastam, tehát annyira nincs fogalmam arról, hogy igazából milyen lehet a regény lényegi tartalma. De te kezdesz meggyőzni.... Bár nem tudom, hogy érdemes-e megvenni a könyvet... Inkább csak kiveszem könyvtárból, ha van egyáltalán már könyvtárban. De azt hiszem, a Szabó Ervinben láttam...
Úgyhogy elolvasom, már csak érdekesség képpen is. Ráadásul ehhez van is affinitásom a háttér miatt. A Harry Potter-t egyszerűen nem volt idegrendszerem annak idején olvasni, annyira nem jött át nekem az a "gyerekes" téma, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak. Itt legalább tudom, hogy a gyerek, ha nyúlt is, olyan nagy művekből tette azt, melyeket magam is szeretek.
Amúgy én úgy tudom, hogy Paolini 15 évesen elvégezte a gimnáziumot . S mivel még egyetemre nem járhatott, így megkérte a szüleit (akik nem mellesleg elég gazdagok, a Marka által említett "kiadói" okokból kifolyólag is...), hogy had írjon otthon. Ez nagyon kapóra jött neki...
Mindenesetre amikor létrehoztam a topicot ilyen címmel, nem az volt a célom, hogy lejárassam . Csupán rá akartam mutatni, hogy azért erősen nyúlt... Persze abszolút nem áll távol tőlem a "gótikus Star Wars"-gondolat . Sőt, magam is gondolkodtam mindig is ilyesmin, amióta először láttam a Star Wars IV-et (tyű, de régen volt már!).
Tehát becsület szavamra: holnap felmegyek Pestre leadni a lecekekönyvet ( ), benézek a könyvesboltba (ha túl drága, nem veszem meg, hanem majd könyvtárból...), és kiveszem, s egy oldalt ki nem hagyva, elolvasom .
Ez az, amit nem mondanék rá... Elolvastam a könyvet, és nekem tetszik, jó hosszú volt de megérte, a történet nagyon érdekes, és különleges is.
Lehet mondani, hogy Paolini koppintotta Tolkient vagy a Star Warst, bár szerintem nem igaz. Hasonlóság talán annyi fedezhető fel benne, hogy a lovasok rendje, hasonlóképp épül fel mint a Jedik rendje. Egy kicsit valóban hajaz a régi trilógiára, történetileg de nem feltétlenül származik innan az ötlet.
Vegyük először ezt, a SW-ból Luke, itt Eragon hasonlítanak egymásra, parasztfiúk mindketten, aztán történik valami, aminek nem kéne megtörténnie és a parsztfiúból hőssé lépnek elő. Ott Obivan itt Brom a bölcs öreg tanítja pártfogoltját hogy ne térjen le a hősiesség ösvényéről, és hogy az igaz utat válassza. Ott Darth Vader itt Galbatorix, ők is hasonlítanak, hiszen saját rendjük árulójává, pusztítójává váltak. Elkerülhetetlen lesz hogy ők összecsapjanak és akkor majd talán más is kiderül. Ha valóban Star Wars volt a minta, akkor még akár az is kiderülhet hogy Galbatorix maga Eragon apja... De ha így is van az sem lenne baj és attól még hogy átvett egy ilyen fordulatot a SW-ból. Nem feltétlenül nevezném koppintásnak.
Hasonlítana a Gyűrűk urára, nem hinném hacsak a helységek elnevezése, vagy a szereplők nevei esetlegesen a könyv eleji térkép nem kelti bennünk ezt a tévhitet. Sok könyvet elolvastam már, de eddig még egyetlen egy sem tudta megközelíteni, sem stílusban sem mondanivalóban, szóhasználatban vagy egyáltalán történetben és háttértörténetben Tolkien művét. És ezt nem is lehet elvárni egy tizenötéves a szülei által otthon tanított (iskolába nem járt gyerektől). Tolkien nyelvész professzor irodalmár volt, neki a gyűrűk ura megírása nem jelentett különösebben nagy gondot, hiszen ez volt a szakterülete... Paolini nagyot alkotott ahogyan Tolkien is, csakhogy még gyerek és az hogy ennyire felkapott lett a műve, én úgy gondolom elismerésre méltó, révén maga a történet kigondolása és megírása egyaránt rengeteg időbe került. És ha egy tizenöt éves gyerek képes így lekötni magát, hogy megírjon egy ilyen terebélyes könyvet az mindenképp fantasztikus teljesítmény.
Az írásképe valóban nem túl változatos! Az Egy-két oldalas fejezeteken előszőr bosszankodtam, de később elfogadtam, írói szabadság. Vagy csak a szerkesztő keze, munkája. Azonban erősen érződnek rajta a túlzások,rengeteg minden túlságosan is nagy benne. Teszem azt a Vardenek és a Törpék otthonául szolgáló város, a Beor hegység és persze a csillagzafir. Ami már talán egy kicsit túlságosan is túlzó, olyan Dragon Lance-es.
Amifölött nem mehetünk el megint az az hogy nagyon szépen ír, hasonlatokkal dolgozik és következetesen szinonimákat használ, az új kifejezéseket régiesebbre cseréli, és mindemellett elképesztően sok háttérismerete van. Elég ha csak a legelső fejezeteket vesszük ahogy azt írja miként követte Eragon az ünő nyomait stb...
Ha jól emlékszem volt itt egy ilyen kérdés is hogy miért kell feltétlenül kiadni egy könyvet? Nos, szerintem ez egy minimum a szülők részéről, ha már a fiú ennyit dolgozott rajta, ráadásul van egy kisebb családi kiadójuk, akkor miért ne adnák ki. Az hogy világhírű lett a könyv az pedig egy nagyobbb kiadónak köszönhető, és hogy felhívja a figyelmet a könyvére a szerzőnek bizony rengeteg börzére és meghallgatásra el kellett vinnie hogy egyáltalán egy nagy kiadó egyik embere egyáltalán a kezébe vegye a könyvet.
Én úgy gondolom Paolini nagyon megdolgozott a könyvel, az elismerésért, és bizony rászolgált az elismerésre. Személyszerint é alig várom hogy megkaparintsam a második könyvet, hogy tovább olvashassam ezt a remek történetet.
Még nem láttam az Eragont, és még nem is olvastam, de ami késik nem múlik... a közeljövőben mindkettőnek szerét ejtem. Igaz nézőpont kérdése, a sárkányok megitéltetése is, Tolkien pl Morgoth álnok férgeinek írta őket, tükrözve ezzel a tipikus középkori, európai felfogást. Máshol másként jelennek meg, a keleti történetekben általában mint a jószerencse elhozói és az emberek hű segítői. Mai a kultúrák által összekavarodott-zavart világunkban pedig a sárkányok helye , és megitélése is elég zavaros.
Álljon ittt most az én nézőpontom és elképzelésem a sárkányokról.
Sok lehetőség és fantázia rejtőzik mindkét nézőpont szerint, de ahhoz már elég érettnek tartom magam hogy belássam egy ember nem lenne képes egy sárkány legyőzésére, még annak ellenére sem hogy valami irgalmatlan erős bűvös kardja van. Egy sárkány pedig soha nem alázkodna meg olyan szinten egy ember előtt hogy akárcsak beszéljen hozzá, ne adj isten a hátára vegye, és megreptesse. Lássuk be az ember a mitológiák, regék és történetek végtelen mezején csak egy satnya kis nép, a megannyi csodás és ősi, és oly sok tikot örző népekkel szemben. Persze lehet felhozni hogy vannak Goblinok meg Gnómok meg más efféle eltorzult formák, ja és pixik is... de csak azért, mert ez az elmarasztalás már sérti emberi büszkeségünket. A Gyűrűk Urában is láthatjuk, hogy az ember az aki a leggyengébb a szabad népek közül.
Na egyszó mint száz a sárkányokat én úgy képzelem mint az ősi idők mítoszainak csodás teremtményeit, akik nem mutatkoznak, és csak képzeletünk peremén élnek.
Ha én lennék az, aki megalkotta volna egykoron a sárkány fogalmát ez írtam volna:
A sárkányok legyenek hatalmasok erőben és hatalomban, tudásban és bölcsességben, de legyenek szilajok, nemesek és büszkék. Halhatatlanok ők, akik szelídek és elrejtőznek gyűjtve és őrizve a tudást, a mágiát mely szellemükkel egyidős. S bár külsejük félelmes, hogy már küllemük is megriassza azt, aki fél, és ki hazug akiben nincs akkora bátorság, és elszántság hogy a hatalmat és a tudást bírja; belül békések... de jaj annak aki feldüjíti őket, vagy ki életükre tőr, mert harcban ők legyőzhetetlenek, hisz ott a tűz amely szellemükből fakad és a világ kezdete óta az övék és bírják az ősi varázst is mely mindennél nagyobbá és különbé teszi őket...
Kicsit zavaros, kicsit ostoba de én ilyennek gondolom pont mint egy shaolin papot vagy egy jedi mestert, bölcsek és jámborak, nagytudásuak de ha harcolniuk kell hát jaj annak aki harcra kényszeríti őket...
Filmekben láthattunk már több elképzelést is sárkányokkal kapcsolatban itt megjegyzem hogy a legbárgyúbb dolog én úgy Gondolom a sárkányszív című fil volt, melyben a sárkány egy embernek adta a szívét... Enyje-enyje ilyen egy szégyenfoltot... ennél még Süsü is valóságosabb a vackoraival egyetemben...
OFF
Figyelj nem tudom hogy neked ilyenkor mi kínod van de te állandóan azt írod hogyha esetleg negatívan írnának a HSZedre hogy csesztetnek.Pedig Én csak a HSZedre írtam véleményt ennyi.No react pls
Rego: no comment
ON
sopianejar45:Na te IQ(már elnézést) most elmondom kinyitotta a topicot.De előtte elárulom hogy ki van írva hogy kinyitotta a topicot de haggyuk. CheAttila nyitotta.De ezen most ne sértődj meg.
A Gyűrűk Ura tényleg koppintotta az Eragont?? Basszus, ha ezt én korábban tudom... Komolyan, gyerekek, ilyen hülyeséget már régen nem írt senki ezen a fórumon, ami azért nagy szó. Gratulálok!
OFFz orkok szerintem csak sokan erősek (lásd Batle for midle-earth)és egyedül meg nullák.Viszont,hogy hogyan néznek ki?Általában mindenhol zöldes feketék vagy ilyesmik.Általában magaságuk kicsi és tömzsi testük van.Ekég trehányok na meg rondás.Hát enyit tudok az orkokról
ON:Tesómék láttál a filmet és azt mondta,hogy gagyi és ennél még a Gyűrűk ura is jobb (pedig ő gyűlölöia Gyűrűk urát.)
100-an százfélét mondanak... én innen már csak a saját szememnek hiszek...
OFFz orkok szerintem csak sokan erősek (lásd Batle for midle-earth)és egyedül meg nullák.Viszont,hogy hogyan néznek ki?Általában mindenhol zöldes feketék vagy ilyesmik.Általában magaságuk kicsi és tömzsi testük van.Ekég trehányok na meg rondás.Hát enyit tudok az orkokról
ON:Tesómék láttál a filmet és azt mondta,hogy gagyi és ennél még a Gyűrűk ura is jobb (pedig ő gyűlölöia Gyűrűk urát.)
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.