Én ide olyan hosszú hsz-t írhatnék hogy ki se férne egy oldalra. Inkább csak a legemlékezettesebbeket írom le

4 éve történt az iskolába ülök és akkor még fém székek voltak. Végig húztam a kezem az egyik oldalán, de nem vettem észre a belőle kiálló vas szöget. Végig vágta a csuklómon az összes erem és az ütő ért is. Rohanás orvosi, ragasztás kötés. Szép kis heg a jobb kezemen.

2 éve történt békésen jövök haza anyával bevásárlásból. Még egy öreg Skoda 120 l (long) autónk volt. Kanyaradnánk le a főútról, de anya még megvárta szembe jövő autót. Elkezdeünk befelé kanyarodni erre az egyik kocsi megelőzte a sort és belénk jöt. A autónk fejjel lefelé megpördült, magy így csúszva bele a 20 méterel arébb lévő árokba. Az ablak szét vágta melkasom, a fejem betört és az a fém rúd ami ketté választja az ablakot az átfúrodott a kezemen. Anyának meg semmi baja csak beverte a fejét (Hál istennek). A balesett utáni percekben kirántottam a vasat a kezemből, segítettem anyának kimászni, aztán megjött a mentő és össze estem. 1 hónap kórház és néhány szép kis heg.

Tavaly történt velem épp füvet vágtam. Megyek megyek jó munkás emberként vágom a füvet, egyszer csak valami csattanás, sötétség. 1 ht kórház. kiderült hogy az öcsém ott hagyta a verseny autóját a fűben, ami felpattant és végig vágta az arcomat. Azóta van egy szép kis heg a szemem mellet.

Eddigi baleseteim:
Tavaly sikeresen eltörtem a lábfejemet. Tesiórán sajnos rosszul léptem, és pont a pálya szélén lévő betonba rúgtam. Reccs.... Rögtön utánna foci..... Nem kell mondanom, majdnem be tam . + bejárós vagyok, úgyhogy 1 óráig élvezhettem a magyar utak "simaságát". Otthon le kellett vágnom magamról a cipőmet, annyira bedagadt a lábfejem. Ekkor még nem tudtam, hogy gond van, csupán pár hónap múlva, amikor (más gond miatt) ortopédushoz mentem. Megnézte, s mondja nekem, hogy ez szerinte eltörött. Mint kiderült (további vizsgálatoknak köszönhetően), nem éppen a legszebben forrt össze. A törés 9 hónappal ezelőt történt, azóta is fáj néha, de rendesen műxik, 400 m-es és 100 m-es futásból új egyéni rekordot állítottam fel . Még a végén kiderül, hogy jót is tett .
A másik: úgyszintén tavaly (az előző előtt), kosarazás közben elfelejtettem, hogy a kinti pálya betonból van . Max sebesség, vetődés a labda után, mindenki kussban, és minden elsötétül. A következő, amire emlékszem, hogy a pálya közepén vagyok (durván az elejénél ugrottam el), emberek körülöttem, egyik csávó meg pusztul a röhögéstől. Állítólag csak akkor kezdett el röhögni, miután nyögtem egyet. Addig mindenki attól félt, hogy...khmm...valami súlyos dolog történt. Mint mondták, a felyem úgy lifegett, mint egy tesztbábúé, vagy 10x nekivágódott a betonnak. A pólóm, gatyám jobb felén csomó szakadás, amely épp, az véres, és az arcomból is jön alaposan a vér. Okos ember ilyenkor mit csinál? Beül másodnyelvre .
Balesetveszélyben még párszor voltam. Pl.: télen, egy kemény este után mentem haverommal a házukhoz. Kib..szott nagy főút, a gyalogoslámpa zöld. Várunk, várunk, majd amikor piros lett, s megindul a legnagyobb kamion, akkor irány ki elé..... Mit mondja, szerencsés vagyok .

Ja, amúgy azt elfelejtettem említeni, hogy pont autómentes napon ütöttek el. Hát nekem nem volt autómentes Bocs a floodért...

De, természetesen voltak töréseim is. Eltört a bal alkarom, vagyhogyismondjam, plusz az egyik ujjam. De amúgy a törések fájtak a legkevésbé...

gorobal: Ez durva történet, fejjel beleesni a wcbe, ezen nagyot derültem. Az is durva, hogy elütött egy autó. Nem törted el semmid?

Űűűűűű gorobal! Nem semmi. A Te Hszeden nem mosolyogtam. Még jó, hogy megmaradtál...Pfff...

Életveszélyes kalandom nekem egy volt eddig. 14 éves koromban elkezdtem vitórlázó repkedni. Asszem 16 évesen történt az eset (azóta abbahagytam, mert nem volt elég időm meg pénzem rá). Ekkor már egyedül repkedtem, bibi... Felszállás: ellenőrizni kell a kormányt, fékszárnyakat...Nekem minden oknak tűnt belülről. Csőröltem is egy királyságos 350-400 m körülit. A termikelést kellett tanulnom. Olyankor körbe-körbe körözgetünk, hogy a meleg levegő felfelé cipelje a repcsit. Ezek ilyen kis meleglevegő buborékok. Azt lovagolják a vitorlázók...Na én csak a körözgetést gyakoroltam még. Tudni kell, hogy min. 60kg-mal lehet egyedül beülni a Góbé nevezetű repcsibe. Nekem ehhez egy 20kg-os ejtőernyőt is magamon kellett cipelnem, hogy ezt elérjem... Leakasztottam a gépet a csúcson a kábelről hát, aszt uccu előre...Igen ám, de a gép a normális 3-4 szeresével süllyedt állandóan...Fogalmam sem volt miért, mert minden ok volt indulás előtt. Szal csak kitrimmeltem a szárnyakat, aszt go...

Szal mint a kavics "zuhantam" lefelé. Tök nyugodtan elkezdtem körözgetni...: Mire észbekaptam a tanulóköröm felénél sem jártam, mikor hatalmas fémes oszlopok között találtam magamat a nagygépeknek fenntartott BETON kifutó felett, a reptéri irányítótorony magasságában. Aki debreceni, az tudja mekkora az ottani torony...nem nagy. Aszt bumm...Olyan ideges voltam, hogy mikor a BETONRA : szálltam le a vitorlázó géppel (máshova nem tudtam), jól odaöleltem a földnek, aszt pattogva, páni félelem közepett leszálltam egy számomra tiltott övezetben...Kiszálltam, majdnem összeestem, úgy remegtem...Jönnek a többiek, asz mondja az egyik: " Tudod mit csesztél el? Fordulj csak meg!" Megfordultam, ránéztem a gépre, és sokkot kaptam. Az összes fékszárny tökig ki volt eresztve, én meg nem vettem észre...Rosszabbul is végződhetett volna. Szerencsém is volt, de azért ügyi is voltam! :

Pfff, hát velem jósokminden történt (az is csoda, hogy világra jöttem, elméletileg el kellet volna vetéljek). Egyszer kb. 5 éves koromban nagyon kellett pisilnem, úgyhogy rohantam is a WC-re. Csakhogy nekünk a WC kagyló előtt volt egy ilyen kis lábtörlőszerűség és ahogy futottam az kicsúszott alólam, én meg puff fejjel bele a klotyóba. Az állam betört és ömlött belőle a vér (még mindig megvan a heg).

Aztán olyan is volt, hogy kb. 3 évvel ezelőtt lejött egyik haverom hozzánk Balatonra. Volt egy tandemünk. A haverom "kicsit" kövér volt és ugyebár a tandemen mindig a nehezebbnek kelle előre ülni, a biztonság kedvéért. Nos, nekünk pont egy bazimeredek lejtő tetején jutott eszünkbe helyet cserélni. Megindultunk, csakhogy mivel az osztálytársam kb. 2-szer olyan nehéz volt mint én, a tandem hátulja előre farolt és elkezdtünk összevissza szlalomozni az út közepén. Közben apám kijött a nagy ordibálásra, és ő is elkezdett ordibálni, hogy: "Kontrázz! Kontrázz!" Ezzel csak egy baj volt, még az ülést sem állítottuk be, úgyhogy el sem értem a pedált . Hamarosan 2 szikla közé csapódtunk be. Ennek is megvannak a nyomai. Azóta komolyan veszem a fizikát.

Aztán talán életem eddigi legkeményebb balesete, amikor is elütött egy autó. Át akartam menni egy eléggé forgalmas út közepén, és hát nem igazán jött össze . Körülnéztem, láttam, hogy nem jön senki, erre kilépek és kiderül, hogy mégis jönnek. Szóval 50-nel belémhajtott egy remek kis Renault Clio . Elájultam, és azt hittem, hogy otthon fekszem az ágyamban és azt álmodom, hogy elütöttek. Erre csalódtam, mert amikor magamhoz tértem kiderült, hogy tényleg elütöttek. Ráadásul úgy tértem magamhoz, hogy a járda közepén sétálgattam. Amúgy az autón is alapos munkát végeztem. Az autó jobb első oldala teljesen behorpadt és a szélvédőt is befejeltem (később csipesszel húzogatták ki a szilánkokat a homlokomból). Inkább most nem részletezem a sérüléseimet, mert akkor még egyszer ilyen hosszú lenne ez a hsz...

Én valamiért mindig megúszom a baleseteket. Nem tört el semmi. Nem estem bele a bokorba, nem vertem be a fejemet semmibe stb. Nem maradtak életem végéig maradandók sebeim. Amúgy a barátaim állandóan azzal nyomulnak, hogy majd nem meghaltak úgy bele rúgtak a falba
De azért velem is történt egyszer egy dolog amibe semián meghalhatam volna:

Még 3-4 évesen bementem egyedül a fürdő szobába . Anyáék a másik szobába voltak. Meglátam a kád szélén a Domestos-t. Én azt megfogtam és meghúztam .
Persze én azt se tudtam mit ittam meg. Amikor meghúztam a Domestos-t elkezdtem fuldokolni vagy valami ilyesmit csinálni. Anya ezt meghallota és meglátta, hogy ittam Domestos-t. Gyorsan felhívta a mentőket és a mentő autó után jött az egész család
A többire nem emlékszem csak arra, hogy valami csőt dugtak belém.

2 évvel ezelött nagy biciglis voltam, aztán egyszer egy szép napon eggyik haverommal a posta elött akaram elmenni. A postás éppen jött ki, én azthittem hogy elis megy. Ezért gondoltam elmegyek mögötte. Igenám csak a pstás visszalépet, ezért jobb olalra nem tudtam volna kikerülni mert akkor belemegyek, bal odlalt a posta fala azon lejön a bicigliröl a festés ezért szóse lehetett róla. Aztán az mellett döntöttem hogy lesz ami lesz megálok. Igenám csak azt elfelejtettem hogy biciglim van elvileg csak ezt gyakorlatba nem lehet bebizonyítani. Ordítottam hogy nincs fék, igaz 10 centiröl ez hatástalan Telibe kaptam a postást. Egy szép repülés után csúsztam vagy 4 métert. Nemis az volt a baj a csúszás hanem a postás a 90Kg-jával rámeset én meg megstukkoltam az aszfaltot. Mindenki megúszta horzsolásokkal de nekem akkor es nagy sebem lett: LEKOPOTT A MICHELIN-es matricám

Na! Jó kis szotrik!

Jókat mosolyogtam rajtuk. Seka nem semmi gyerek...Jókat röhögtem azon is, meg CheAttilán is. A biciklis sztorik is jók!

Én nem akarom egyszerre leírni az eseteimet, de most hogy olvasgatok elég sok felelevenült bennem...Nem is hittem, hogy ennyi minden történt velem...

Én egyszer még nagyon fiatal koromban pont péntek 13-án (tisztán emlékszem) bicikliztem nagyiéknál mamám biciklijével. Persze úgy, hogy állva tekertem, mint állat, az ülése meg a derekam fölött verdeste a hátamat... Eszeveszett véghajrába kezdtem az utcában hazafelé, mikor a bicikli az egyik erőteljesebb tekerésnél egy hatalmasat szalajsztott! Mindkét lábam a talajra huppant (a talaj apró kavicsos volt), a bicikli ment ezerrel én meg a kormányra kitámaszkodva tartottam magam, amennyire bírtam. A canga úgy lassúlt le, hogy mindkét nagy lábújjam a földet súrolva lassította a gépet, míg az meg nem állt, mert moccanni sem bírtam/mertem, mert akkor leesek vagy tudomisén. Lemerevedtem. A végeredmény az lett, hogy csontig leszedtem a húst, bőrt a lábaim ujjairól, de úgy, hogy egy kis rész még tartotta a leszakadt bőr-és húscafatot, szal az ott fityegtt végig, míg be nem gyógyult és le nem rohadt a régi cafat! Egész este bőgtem a fájdalomtól, úgy fájt!

Van még sok!

Ja! pittty pang a csajom! XD

Nekem most is gipszben van a jobb lábam, tört már el karom, ujjam, ment ki csuklóm.... Igaz nem túl gyakoriak velem az ilyen sérülések, de elő szoktak fordúlni.

Csontom még nemkem sem tört, pedig volt már rá pár lehetőségem. Egyszer, úgy kb. 6 éves koromban, volt egy terasz, azon pedig egy kerítés. Na, a kerítésen úgy szoktam lengedezni, hogy kinyomtam magam a tatjén, és olyan voltam mint egy mérleg nyele. Egyszer elszámítottam magam, túl nagyot lendültem és a kerítés másik oldalán lévő legalább 4 centi vastag cserepet törtem darabokra fejjel. Azóta is meg van a nyoma.
Meg olyan is volt, hogy bicigliztem és a kormány egyszer csak a kezemben maradt. Tanúk szerint legalább 6-7 métert csúsztam a hasamon, a betonon.
Volt egy olyan eset is, bár ez nem baleset, mikor egy építkezés közelében mászkáltam, és egy tégla kb 30 centivel esett előttem a földre. Ha még egyet lépek, most nem biztos, hogy képes lennék ide irogatni...

Nekem szerencsére még egy csontom sem tört el. El mondom én is egyik balestem, egyszer még jó régen(fogalmam sincs, hogy hány éves lehettem, talán 10) a családdal a Kiskunhalas melleti Pirtón(ha jól emlékszem) töltöttünk el egy hosszú hétvégét. Valami lovas tanyán asszem. Nézegttük a lovakat az istállókban, egy ilyen istálló ugynézettki, hogy tégla épület, egy hosszú folyosóval, két oldal meg a lovak, és az egyik végén, akkoriban nekem fejmagasságban, volt egy kb 15 cm átmérőjü vasrúd vizszintesen, hogy a lovak ne tudjanak kijönni. Nagyon büdös volt az istállóban, én ezt megelégeltem, és el kezdtem kifele futni, de a napfény elvakított(HDR effekt) és nem vettem ésszre a vasrudat. Tehát teljes sebeséggel futottam kifele a bűz elől. Mint már említettem, a rúd fejmagasságban volt, és akkor CSATT!!!! Belefutottam, és a és a fejem visszapattant a rúdról és hanyat vágódtam a betonra, természetesen oda is jó bevágtam a fejem. Anyámék vérző fejel vittek be a szobánkba. Annyira nem volt vésszes. Ez után már csak arra emlékszem, hogy mikor felébredtem, a párnám full véres volt a számnál.

Szép történetek . Főleg AdyBaby-é és Seka-é tetszenek . Az a bokor kemény lehetett... Eddig még csak belekapni volt szerencsém, beleesni nem .

Nekem is sok ilyen van, de én törés nélkül megúsztam eddig .
Az egyik nem is olyan régi: haverommal beittunk a Gellért-hegyen, s a hegy lejtésének köszönhetően nem volt szerencsés, hogy táncra perdültem, főleg részegen . A bokám kiment... Persze akkor csak röhögtem, de másnap csak bottal bírtam menni . De beszenvedtem magam az egyetemre.
Hasonló eset: a kuka becsípte a kezemet, én pedig, "türelmemhez" híven úgy felhúztam magam, hogy a közeli fát pörgőrúgással megpróbáltam lerúgni. Azonban olyan szerencsétlenül estem, hogy szintén kibicsaklott a bokám .

Nagyon régen volt már:
Mamáméknál voltam, s 4-5 éves gyerek mit csináljon játék híján? A csirkéket b*sztatja . Persze ez nekik nem tetszett. Az egyiket sarokba szorítottam, de az felrepült, és kb. 50 mm-rel a jobb szemem alatt ejtett egy szép karmolást . Isteni szerencse volt, hogy a szememet nem kapta ki.
Szintén mamámék előtt történt, hogy egy csepel bicikliről úgy akartam leszállni, hogy ráugrok a vázra, majd onnan a földre . Ja, csak ez nem a Prince of Persia . Tehát úgy lehorzsoltam a lábam, hogy még...
Az se volt rossz, még 11 évesen, mentem volna ki a homokozóba, de anyám mondta, vigyem ki a szemetet. Na, mondom, lóf, dehogy viszem. Rohantam, majd bevágtam az ajtót. Igen ám, de az ujjamra .
Balestenek nevezhető az is, hogy apámat egyszer lehülyéztem, ő meg adott egy taslit (ez is kb. 6 évesen lehetett ). Soha nem ütött meg, de akkor nagyon . Megérdemeltem... Két napig fájt a pofám .
Még általánosban volt: fociztunk, és kapus voltam, mint mindig . A leghálátlanabb feladat, akárki, akármit mond. Na, az egyik izomagy lőtt, én meg kivédtem... Igen ám, de a tökömmel . Hát, volt zsibbadás, rendesen . Többen megijedtek, hogy csak keresztapa lehetek .
Hasonló volt középiskolába... Ott csak pofánrúgtak . Utána meg: "jaj, semmi bajod??", mondom: "ugyan már..." "pedig tök vörös a fejed" . Hát igen, nagy tiszteletem volt, s ismerték hirtelen haragomat .
Tökönrúgásról jut eszembe... Még óvodában kikezdte megy csajjal... Mit csinált? Tökön rúgott .

Amúgy én figyelmes ember vagyok, nem csináltam sok hülyeséget .

Velem 3.kos korom óta minden évben volt egy baleset, de azokt nem részletezem, aki kiváncsi, annak privát, vagy msn Szerencsére ezen időszak a gimre megváltozott, azóta kisebb sérülésekkel mindent megúszik

Tényleg nem vagy egy szerencsés Seka. Gordon: én nem tudtam elképzelni, hogy vághattad magad fejbe egy baltával Gondolom ott maradt a nyoma

Azt az eget gyerekek, elég kellemetlen dolgaitok voltak nektek... Én általában "megúszom" ínhüvelygyulladással, vérző karcolódásokkal, bőr alól kibányászandó salakkal és/vagy kaviccsal, hátratört ujjakkal. Sajnos nem jutottam még el odáig, hogy sisakot, térd- vagy könyökvédőt vegyek el.

Na amik most eszembe jutnak:

Kb. 4-5 éves voltam. Felálltam a kisszékre, hogy a szekrény legfelső polcáról levegyek valamit. Tesóm fogta alattam a széket, de hülyeségből kicsit megrázta. Na puff, belevertem szépen pont a sarkába a szekrénynek a fejem. Szép kis seb volt.. Annyira, hogy még mindig megvan a nyoma. De most azon gondolkodok, hogy ha kicsit arrébb verem be a fejem, akkor meg is vakulhatok a bal szememre... lol?XD

Ugyanebben az évben szerintem játszottam tesómmal. Olyat, hogy a körömvágó ollóval lyukasztottuk a papírt. Tesóm fogta a papírt, én meg csapkodtam az ollóval. Tesóm megunta, és szó nélkül elvette a papírt. De én még csapkodtam, szóval jól beletaláltam a tenyere közepébe.xD Az az olló még mindig megvan, és még mindig használjuk.xD

Az óvoda veszélyes hely. Különösen ha három épület van, ami 3 "bandával" felel meg. Ez volt nálunk. Egyszer átmentünk a másik banda területének rakétájához, és jöttek arcoskodni. Volt egy kis verekedés, és az egyik belerugott a hüvelyk ujjamba. Azóta kicsit furán tudom hajlítani.XD

3.os lehettem, amikor edzésen kapuban álltam. Meglőtték a labdát, én meg szépen belenyúltam, de olyan kellemesen, hogy kiérdemeltem életem első gipszelését.

12 voltam, amikor keróztam egy hétvégén... Szépen ment minden, egyszer csak megérkeztem egy kereszteződéshez. Kocsi nuku, szóval mentem tovább, de valamitől a kormány hirtelen kifordult, én meg akkorát nyaltam, hogy 3 percig ájultan feküdtem állítólag az úton. Óriási seb lett a térdemen, de akkora hogy még mindig megvan belőle 2*2 centi forradás...

A következő szeptemberben történt. Fociztunk a suliban. Tesóm elvitte a labdát, én futottam utána. Odanyúltam, de az állat beszorította a lábam, és meg elestem, és eltörtem a csuklóm. Tesómék, meg ott próbálták menteni magukat, hogy semmi baja, közben egy kisebb hullám volt benne. Ennek köszönhettem, hogy a csapatunkkal nem mentünk a 4v4 kupára.

Kb egy hónapja fociztunk. Futok egy gyerek után, de ő már készül kapura lőni. Fogom magam és a labdára csúszok. Mind a ketten akkorát tanyáltunk, hogy öröm volt nézni. Csak én sajnos rosszul érkeztem a csuklómra, és majdnem eltörött. De gipszet nem akartak adni a kórházban.


Na ennyi jutott most eszembe. Jajj, mégsem.

6.ban lent voltunk az udvaron, amikor egy 2. fogócska közben nekem jött, de úgy hogy nem kaptam levegőt, mert szerintem pont úgy találta el a tüdőm. A gyerek futott tovább, én meg fetrengtem a földön.. Nagy nehezen sikerült újra levegőt kapnom, és látom hogy haveromék ott fenyítik előttem a gyereket hogy kérjen bocsánatot.XD


Különben igazi orvosi csoda vagyok.XD Alulról felfele:
- mind a két sarkamban megrepedt a porc
- lúdtalpam van
- rosthiányom volt a vádlimban, ezért nem tudtam két hétig járni, amikor osztálytársam belém rúgott
- mind a két térdemben porckinövésem van, amikor pokolian fáj futás után + a bicikli sérülés
- gerincferdülésem van
- a mellkas csontom abnormálisan fejlődött
- fogszabályzóm van


Asszem ennyi... Mostmár mindent tudtok rólam... Féljek?

Én szintén ama bocskaikerti mérkőzés közepette sérültem meg kissé itt-ott, leglátványosabban az egyik lábujjamon. Továbbá persze kék, zöld, piros, stb. foltok minden mennyiségben.

2 hónapja kimentünk a haverokkal focizni. Én kapus voltam, akkor eléggé formába voltam és olyanoat is megfogtm amit nem tudtam volna . Na a lényeg hogy gondoltam hogy villantok eggyet és ahogy a haverom hozta a labdát, amikor akarta rárúgni elakartam öklözni ami sikerült is csak ahogy rúgta a térde meg az én bal kisújjam összeakadtak. Fájt eléggé de még 1 órát játszottam vele így. Aztán pihenéskor levettem a kesztyűt és kicsit ferde volt az újjam akkor gondoltam hogy vmi gáz van. Haza mentem és felvittek Vácra a korházba ahol mondták hogy eléggé szépen eltörtem az újjam. Azóta is ferde a kisújjam és azis lesz ha nem műtettem

Hm,Ady jó döntés volt megnyitni ezt a topicot.Hol is kezdjem?.Talán legrégebbről.

1: 2 éves voltam.Az egyik nagymamámnál és nagypapámnál töltöttem éppen a nyári vakációt Tolna megyében(Sárpilisen).Mikor ők egy picit nem figyeltek,én elkezdtem játszani egy hatalmas főzőfazékkal,amibe pár pillanat után beleestem.És nem tudtam kijönni.Nagyszüleim ketten együtt se bírtak kihúzni,mert annyira röhögtek.Aztán 10 perc után valahogy mégis sikerült kikecmeregnem...

2: Kb. 10 évvel ezelőtt történt.Húgommal játszottam nagybátyámék szuterinjába vezető lépcsőkön.Húgom a lépcső legalsó fokán krétával rajzolt a szuterinajtóra.Én meg ott a magasba egy 5 kilós vasrúddal játszottam...és véletlen ráejtettem a húgom fejére.Be is tört a feje rendesen,repesztettünk a kórházba,adtak rá fertőtlenítőt meg még valamit.Aztán szépen lassan begyógyult neki és mindannyian boldogok lettünk.

Egyelőre ennyi jut az eszembe.De amúgy van még.

Ez pont egy nekem való topic. ( na jó csak viccelek de részben igaz ) .Na szoval én eléggé eleven kölök voltam és hát ennek meg voltak a maga balesetei.Egyszer ugy estem le egy szikláról,hogy 5 percig nem kaptam levegőt.Akkor,biciklivel olyat estem,hogy a farom fájt 2 hétig.Sorolhatnám még vagy egy évig,de nálam ez a kettő benne van a top 10-be.Na de megnyuktatok mindenkit:nem egy totál pancser fiu vagyok,csak voltam kb. 10 és 5 éves korom között,most már nem vagyok ijen.

Velem is történt egy baleset, még réges-régem, messzi-messzi galaxisban(na jó csak rég kb.8-10 éve), hogy az ágyon ugráltam, mint egy hülye és egyszer csak...(itt nem tom mi történt) lefejeltem a szekrényt. Na, ennek megvoltak a hatásai: 1. betört a fejem, ömlött a vér, összekellett varni 2. még mindig ott a nyoma
Én nem emlékszem már semmire, de tuti, hogy nem volt kellemes

Lenne még valami, bár ez lehet, hogy nem ide illik: tegnap haverokkal fociztunk egy jót (igaz, hogy csak 3-an voltunk). Mentünk a közeli focipályára ott volt egy ismerős gyerek, aki egy kicsit zizi, de ettől függetlenül jófej. Szóval a mecs vége felé nyomta a cseleket az egyik haverom ellen és így szól(a zizi): én vagyok Ronaldinho Erre a haverom beindult elvette a ladbdát megindult és így szólt: a f@szom a Ronaldinho és ezútán akkorát esett, hogy a lábát meg is húzta Ezekútán mind kidöltünk a röhögéstől A meccsek végén(mert végülis kettőt játszottunk) elmentünk hozzánk és ettünk egy finom pizzát )

Amikor kisbaba voltam ugyancsak nagy mennyiségű videó felvételt csináltak rólam.Az egyik felvételen(akkor már tesóm megrtanított,hogy hogy lehet az ágyamból kimászni a pelenkázó felé)a pelenkázómon vagyok és négykézláb ugrálok.Na ezen a pelenkázón volt párna és ez szépen le is csúszott én meg fejjel a földre.

A most kővetkező kb 6-7 éves koromban volt.Átmentem a tesómmal a barátnőjéhez és az udvarukon szembekötősdiztünk.Egyből én voltam a hunyó és mivel rosszul kötötték be a szemem alul kiláttam.Ezt kihasználva meg is láttam az árnyékukat és futni kezdtem feléjük.Csak hogy pont egy betonoszlop sarkának mentem és a fejem betört.

Juj ez aranyos? Képet küldesz a kezedről?

Velem történt évekkel ezelőtt (5 éves koromban): Régebben egy piros asztalom volt aminek az egész elejét fel lehetett nyitni és tárolni benne dolgokat. A dolgot nehéz volt nyitogatni de én rendszerint próbálgattam. Egyszer mikor felnyitottam visrosszakni a helyére már nem bírtam és az asztallap a kezemre zuhant. Pontosabban a hüvelyk és a mutatóujjam közé. Épp nyaralni indultunk volna ehelyett anyukám felkapott lerohant a ház elé és a legközelebbi kórházba vitt. Mint kiderült pár miliméteren múlott, hogy még midig tudom mozgatni a hüvelyk ujjamat. Elég bizarr.