A The Op ritkán problémázik azon, ha egy korábban már bevált ötletet kell újrahasznosítani, így Darth Vader mellett most már Thanos is Rising, hogy másokról ne is beszéljünk, meg a kiadónál ugye kvízből sincs hiány. De nagyon úgy tűnik, hogy a kreatívok akkor sem esnek kétségbe, ha máshoz kell átugrani egy kis vérfrissítésnél. Merthogy az USAopoly mostanság ráfeküdt a népszerű horrorfilmes témákra, így a Shining és a Stephen King’s It (IT: Evil Below) mellett most a Friday the 13th került elő, amiből persze Jason Voorheest sem lehet kihagyni. De tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy egy durvább, a filmekhez hű feldolgozást kapunk, elvégre a Horror at Camp Crystal Lake nem a slasherekből táplálkozik, hanem inkább a partijátékokból, amiknél nincs halál, maximum ijesztés, de a móka örök és elpusztíthatatlan. Pont, mint Jason.
Friday the 13th: Horror at Camp Crystal Lake
- Kiadó/partner: Asmodee UK
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 3-6 fő
- Játékidő: átlagosan 60 perc
- Korcsoport: 17+
- Nehézség: 2,00/5
- Ára: Angliából 22 font, nagyjából 8900 forint
A mutatós artworkkel megáldott doboz fedele alatt egy logóval ellátott húzózsák, sok token és kártya, műanyag korong, egy központi kunyhó-tábla és hat darab, a játékosoknak szánt karakter-lap tartozik – stílusosan egy-egy Jason-maszk hátoldalán. A kunyhó megy középre, amin 5 éjszaka kap jelölést (négyen Jason-korong van, ezek az aktuális éjszakán egyesével mennek a zsákba), illetve ide jön még egy feladatkártya, ami némi győzelmi pontért a megjelölt eszközök beszerzését adja meg céljául. A játékosok karaktert választanak, akciókártyát kapnak, majd megkezdődik a móka, avagy a szexelés és füvezés a táborban, miközben Jason halomra gyilkolja a felügyelőket. Ch-ch-ch-ah-ah-ah...
Jason megijeszt
A feladat egyszerű, avagy a játékosok három akciót hajthatnak végre. A legfontosabb: húznak a zsákból, így pedig eszközöket nyerhetnek, amiket a karaktertáblára helyeznek, ha pedig a piros Jason-korongok közül húznak ki egyet (ezeknek ugye minden éjszakával nő a számuk), azt szintén a táblára teszik, de innentől oda kell figyelni, mert a másodiknál a maszkos sorozatgyilkos úgy ráijeszt a delikvensre, hogy az elejti minden felszerelését és a kunyhóig menekül. Emellett lehet akciókártyát kijátszani, valamint visszatérni a kunyhóba. Előbbi esetben valamilyen előnyhöz jutunk vagy megviccelhetjük a többieket (pl. három korongot húzunk, az egyiket megtartjuk; a saját Jason-korongunkat átadjuk valakinek; tárgycserét hajtunk végre a saját és valaki más táblája között), utóbbi esetben pedig befoglaljuk a ház soron következő mezőjét, amivel általában valami előnyhöz jutunk.
Maga a játékmenet lecsupaszítva ennyiből áll, a felszedett tárgyak azonban rendkívül fontosak, elvégre különböző kombinációkban győzelmi pontokat, “Blood Spatter” tokeneket nyújtanak, amikkel az ötödik éjszakát követően, a játék végén lehet megnyerni a partit. Igen, ennyi az egész, semmi több, és ezt az alapvetően a szerencsére építő mechanizmust dobja fel a kártyahasználat, a nyeremény, illetve haladó módban a védekező lapok bevetése, amikkel a játékosok közötti konfrontáció oldható meg. A Friday the 13th: Horror at Camp Crystal Lake tehát a 2015-ös Quartz elemeit hozza, amik a 2011-es Ouro de Toloból származnak, mindezt pedig egészen egyedivé varázsolják a Péntek 13-sorozatot jellemző elemek.
Nem horror, csak szórakozás
Nem is értem a korhatár-besorolást (17+), ami már a 14-essel is túlzás volna, elvégre nincs egyetlen holttest, nincs gyilkolás, maximum sok paradicsom színű paca mindenfelé. A Horror at Camp Crystal Lake egyáltalán nem horror, de nem is ijesztő, csak a játékbeli karakterek ijednek meg és rohannak haza, miközben a játékosok jókedvűen húzzák a színes korongokat és próbálnak minél több eszközt begyűjteni, mialatt kihasználják a kártyák nyújtotta extra lehetőségeket. Kis szemétkedés a többiekkel, egy kis védelem, ha Jason egyszer már hazakergetett minket, több lap vagy token… és ennyi. Lényegében egy nagyon szimpla, partiba való “push your luck” társasról van szó, ami bár egyszerűségével együtt is jól néz ki (a viszonylag minimalista, de a szériához köthető dizájn és az anyaghasználat jól áll neki), túl sokat biztos nem fogunk mellett rémüldözni.
Szóval a címzés valahol kérdéses, mert hát a horrorrajongók és Jason kedvelői (van egy pár, az tuti) nem biztos, hogy pont azt kapják, amire számítanának, míg a zsánert nem annyira szerető játékosok is számos partijátékot találhatnak, ami úgymond, könnyedebb stílusban készült, kevesebb paradicsomlével. Viszont, ha sikerül kicsit alacsonyabbra tenni az elvárásokat, valamint ha valakit nem zavar a horrorfilmes dizájn, akkor egyébként egy nagyon szórakoztató, kimondottan egyszerű játékot kapunk, ami ráadásul nem is drága. Lényegében ez valahol a The Op védjegye, szóval nincs ebben semmi meglepő, avagy ha picit is felkeltettem az érdeklődésed, a baráti társaságnak pedig szüksége van egy horroros tematikájú, de könnyed darabra, akkor Jason tárt karokkal és frissen élezett bozótvágóval vár a Kristály-tónál.