Ueda Fumito 2005-ben tette le az asztalra az eredeti Shadow of the Colossust, amiben hatalmas, de tényleg toronyház magas lényekre kellett vadásznunk. Bár megtalálta a közönségét, sajnos a játék irányítása kissé problémás volt, és mivel rendre túlszárnyalta a PS2 képességeit, jószerivel diavetítésnek tűnt a program. Ezen segített a 2011-es PS3-as remaster, itt ugyanis már rendesen futott a Shadow of the Colossus, sőt még némi ráncfelvarráson is átesett. Jelen ajánlónk témája viszont nem ez, hanem a Bluepoint Games 2018-as remake-je.
Régi-új játék
A PS Plus előfizetők ugyanis a PS4-re elkészült Shadow of the Colossust kapják meg most márciusban a Sonic Forces mellett. Az újrafeldolgozást azonban ne úgy tessék elképzelni, mint teszem azt a Resident Evil 2 esetében, ahol alaposan belenyúltak a karakterek dizájnjába, a játékmenetbe és még a történetbe is.
A Shadow of the Colossus esetében ugyanis bár teljesen új játékról beszélhetünk, az audiovizuális élmény maradt a régi. A Bluepoint hozzáértőként modernizálta az irányítást és a grafikát – ez utóbbit az alapjaitól alkotta újra –, viszont a hangokat, a zenét és a dizájnt pontosan úgy tartotta meg, ahogy azt anno Fumito megálmodta. Ennek köszönhetően úgy kapod meg a régi játék minden pozitívumát, hogy az teljesen megfelel a modern követelményeknek.
A vadászat kínzó öröme
A Shadow of the Colossus különleges játék, és nem csak azért, mert hegynyi lényekre vadászunk. Hangulata és mesélési stílusa miatt képesek vagyunk együtt érezni ezekkel a monstrumokkal, s miközben megsebezzük őket és elvesszük életüket, kicsit belül talán mi is meghalunk.
A játék amúgy akcióközpontú, a vadászat keserédes örömére építkezik. A hatalmas, nyílt játéktéren kell megkeresnünk ezeket a kolosszális teremtményeket, majd megtalálnunk a módját, hogy felkapaszkodjunk rájuk és ki kell derítenünk, mi a gyengepontjuk. Ha ez megvan, akkor jön az idegtépő móka (legalábbis nehezebb fokozaton), merthogy az elsőre jámbornak tűnő lények bizony komolyan védik az életüket és nem restek megpróbálni megölni minket.
A legkevesebb, hogy megkísérelik eltaposni gyötrőjüket, de akár el is szökhetnek, vagy árammal és méreggel támadnak vissza. Szóval levadászni egy sétáló hegyet korántsem egyszerű móka, pláne, ha csak kardod, íjad és lovad van, nem pedig egy hatalmas Yägered vagy MechaGodzillád.
Egy szó, mint száz, a Shadow of the Colossus egy gyönyörű, szívbemarkoló, egyedi hangulatú mese, amiben egy apró lovag a szerelme feltámasztása véget óriásokra kezd vadászni.
