Az előző két kör leginkább arról szólt, hogy a Qi’ra-trilógia elindulhasson, és nem rejtettem véka alá, hogy teljesen nem voltam elégedett a végeredménnyel, méghozzá sem a sztori, sem a külső szempontjából. A fejvadászokat egymás ellen fordító crossover nem kifejezetten rossz, de nem éreztem átütő erőt egyik kötetben sem, így azt a vonalat egyelőre kérdőjelesen zártam magamban, hiszen teljesen nem írtam le, de azért nagy reményeket sem táplálok a folytatást illetően. Talán ebből kifolyólag kicsit szkeptikusan álltam neki a másik mellékágnak (A köztársaság kora), ami azonban még messzebb megy vissza a Star Wars-univerzum történelmében, még Palpatine színre lépését is megelőzve, és bizony nagyon örülök, hogy előítéleteim ellenére belevágtam a sorba. Mondom is, hogy miért.
Star Wars: A Köztársaság Fénykora – Félelem nélkül/A Drengir szíve/Jedik – Egy korszak vége
- Író: Cavan Scott
- Rajzoló: Ario Anindito és mások
- Oldalszám: 120/130 és 192 oldal
- Ár: kötetenként 5290 és 5990 Ft
A Birodalom még elmélet szintjén sem épül, a galaxisban béke honol, miközben a különböző élőlényeket és bolygókat a nemes lelkű Jedik védelmezik. Miközben pedig a Köztársaság a Csillagfény Jelzőállomás elindításán dolgozik, hogy az reménysugárként szolgáljon a külső területek számára, valamint jelképpé váljon, megismerhetjük Keeve Trennis padavant, aki a Shuradenen igyekszik helytállni mestere, Sskeer előtt. Azonban történik valami, a sáskaszerű ridadik ugyanis irányt váltva a bolygót pusztítják, aminek persze a páros próbál mielőbb véget vetni. Mindez azonban még csak a bemelegítés, hiszen a Jedivé váló ifjú ezután egy új küldetésre indul, ahova már az egypetéjű ikrek (Terec és Ceret) is vele tartanak. A Csillagfény ugyanis segélykérést fog egy hajóról, ám mire hőseink odaérnek, már úgy tűnik, hogy a Nihil és egy általuk használt mérgesgáz mindenkivel végzett, a nyomok pedig a Sedri Minorra vezetik a főszereplőket, ahol hamarosan egy egészen új, mindent veszélyeztető fenyegetéssel kell szembenézniük.
Ez a fenyegetés annyira komoly, valamint annyira kifejti a hatását mindenre, hogy a három kötet egyik legfontosabb elemévé válik, már-már horrorisztikus szálat is hozzáadva a történethez, hiszen egy olyan inváziós faj támad fel a mélységből, mely minden élőlényt a kipusztulás szélére taszíthat. Nem utolsó sorban hőseink közül is szedi az áldozatokat, így egészen különleges, új összefogás születik, hogy annak harcosai végül egészen a gyilkos faj anyabolygójáig jussanak. A harmadik kötetre pedig, bár a közös ellenfelet sikerül legyőzni, a szövetség nemcsak szétforgácsolódik, de időközben az is kiderül, hogy a háttérben mások rángatják a szálakat, így visszajutunk a Nihilig, mely sokkal erősebbé vált, mint azt korábban bárki gondolta volna, és egy olyan hatalmas erő került a birtokába, mellyel szemben még a Jedik is védtelennek bizonyulnak. Ez a legvégső összecsapás kezdete.
A három kötet mindenben felülmúlta az elképzeléseimet, és miközben egy olyan korszakot mutat be, amit a kevésbé szakavatott szemek eddig nem láttak, nem érződik túlzónak vagy ismeretlennek, karakterei gyorsan megkedvelhetők, cselekménye során pedig lényegében mindig történik valami, miközben a két legfontosabb konfliktus hosszabb ideig fennmarad és elhúzódik, ezáltal folyamatos feszültséget és izgalmakat generálva. A párbeszédek érdekesek, a főbb szereplők belső vívódásai és személyes szálai pláne, mindezeken pedig még a látvány sem ront, sőt néhány helyen úgy éreztem, hogy ezt a rajzstílust máshol, más történeteknél és képregényeknél is el tudnám viselni. Az alapokon felül kapunk még borító-variánsokat, illetve a harmadik kötetben láthatjuk Marchion Ró felemelkedését, ami némi extra adalék a Nihil megismeréséhez. Remek kis sor, nyugodt szívvel ajánlom.
Star Wars: A Köztársaság Fénykora – Árnyak nyomában
- Író: Daniel José Older
- Rajzoló: Dave Wachter
- Oldalszám: 120 oldal
- Ár: 5790 Ft
Egy halott Jedi, egy nagyon homályos rejtély, és egy hátborzongató gyerekdal, amely valami gonoszhoz köthető. Nagyjából innen indul ki minden, hogy végül Emerick Caphtor Jedi-nyomozó és Sian Holt, a magándetektív, egymásra találjanak, és megpróbálják felgöngyölíteni az ügyet. Az ügyet, melyben árulás éppen úgy előfordul, mint egy-egy jelentéktelennek tűnő alak, aki igazából mégis nagyon erősen befolyásolja az eseményeket, amik végül párhuzamosan zajlanak a Csillagfény bukásával, közben betekintést nyújtva a másik három kötet történéseinek hátterében húzódó szálak kérdőjeles pontjaiba.
Emiatt az Árnyak nyomában egyfajta kiegészítés Keeve Trennis kalandjához, amivel néhány dolog egyértelműbbé válik, néhány különös rejtélyre fény derül, de ezek ismerete nélkül is nagyszerűen működik az alap sor, így erre a kötetre leginkább annak van szüksége, aki tényleg minden apróságot ismerni szeretne a történetből. Extraként itt is borítórajzokat kapunk, miközben a történet a lényeg, ami nagyjából izgalmas és fordulatos, noha idővel sejthető, hova fut ki, emellett a rajzokat itt kicsit gyengébbnek éreztem, bár kifejezetten rossznak sem mondanám a végeredményt.
Összességében azért ez egy elég izgalmas kitekintés volt a Köztársaság fénykorára, a már jól ismert történetek előtti időkre, és bizony legközelebb is ebben a közegben folytatom beszámolóimat, méghozzá egy regénnyel, amit egy egész trilógia egészít majd ki, ami viszont már a klasszikus trilógia cselekményét álmodja és bővíti tovább, egy kiváló stratéga jelenlétében. Tarts velem akkor is, és persze az Erő legyen veled!
