Bár 2020-ban a koronavírus-járvány némi megtorpanást okozott az ingatlanpiacon, és ez időszakban csökkentek az ingatlanpiaci tranzakciók, Székesfehérváron a növekedés így is kétszámjegyű volt. Ez a budapesti átlagnál is magasabb.
A múlt és a jelen
Székesfehérvár korábban királyi székhely és koronázóváros volt, és ma is megyeszékhely, a Közép-Dunántúli Régió központja. Központi helyzete egyrészt elhelyezkedéséből adódik, hiszen Budapest és a Balaton között félúton található, illetve gazdasága, sport és kulturális sokszínűsége révén kiemelkedik az ország városai közül.
Történelmi belvárosa, nevezetességei, kulturális látnivalói vonzó célponttá teszik a látogatók körében.
Székesfehérvár a térség gazdaságának egyik motorja. A város gazdasági életében központi szerepet tölt be az elektronika, a szoftver, emiatt gyakran a magyar Szilícium-völgyként is emlegetik, illetve az élelmiszeripar és a logisztika is jelentős.
Ingatlanhelyzet Székesfehérváron
A város ingatlanállománya az országos irányvonalnak megfelelően elavult, szükség van a megújítására. Ez a lakhatási feltételek javítását, továbbá városrészek, agglomerációs települések rehabilitációját jelenti. Amennyiben ez megvalósul, az az ingatlanárak emelkedését hozhatja magával. Az új építésű ingatlanokat tekintve Székesfehérvár a legdrágább megyeszékhely, az új lakások átlagára 26 millió Ft.
Ha eladnád ingatlanod, de nem tudod, mennyit ér, vagy vásárolnál, de fogalmad sincs, reális-e az az ár, amit kérnek érte, az Ingatlannet.hu ingatlanár kalkulátora segítségével pillanatok alatt kiderítheted.
Mi jellemzi az egyes ingatlantípusok árait?
A Közép-Dunántúli Régió legnagyobb városa egyben a legdrágább is. A családi házak és panellakások árai jelentős mértékű áremelkedést mutatnak: előbbiek 16,8, míg utóbbiak 12,6%-kal drágultak az elmúlt 15 évet tekintve. Ugyanezen időszakot tekintve az országos árváltozás aránya a székesfehérvári alatt maradt.
Az elmúlt évben az árak a családi házakat és a paneleket tekintve stagnáltak, a téglalakások ára azonban nagyobb mértékben, kb. 14%-kal drágult. A családi házak négyzetméteréért 380 ezer Ft-ot, a panellakásokért 460 ezer Ft/m2-t, míg a téglalakások négyzetméteréért 570 ezer Ft-ot kellett fizetni.
Az albérleti piacon áresés figyelhető meg, mivel a turizmus sokáig szünetelt, illetve a felsőoktatási intézmények távoktatásban működtek, így a diák bérlők elmaradtak.
Mi várható a közeljövőben?
A jövőben az ingatlanárak stagnálása várható, se nagyobb mértékű áremelkedés, sem árcsökkenés nem várható. A kormányzati lakhatási támogatások hatására a kereslet fellendült, valószínűleg itt is drágulás következhet be, de valószínűleg nem szállnak majd el az árak.
