No, nem a PocketBook hibájából van a hiányérzet és csak fél beteljesülés, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs a házban kandalló. Bár a cserépkályhával talán kiváltható ez is. De a lényeg, hogy megjelent az új InkPad Lite, a PocketBook pedig küldött is egyet a teszthez, avagy megnéztük, mire képes a gyártó legfrissebb készüléke.
Dizájn és biztonság
Már dobozába zárva is szimpatikus a PocketBook készüléke, amely kibontását követően egyetlen USB-C kábellel asztali számítógéphez/laptophoz is köthető, sőt a wi-fire is pillanatok alatt felmegy, egyben pedig a teljes rendszer készen áll az alapbeállításokkal, amiket aztán testreszabhatunk. Kezdésként ott a magyar nyelv, amit beállítva azoknak sem kell keresniük és kutatniuk, akik esetleg nem beszélnek más nyelveket, majd ezt követően még számos apróságot állíthatunk, optimalizálhatunk, kezdve a fényerőtől tartalmaink rendszerezéséig. A belső egy dual core, 1 GHz-es processzor, 512 MB rammal és 8 GB belső memóriával, ami viszont 128 GB-ig MicroSD-vel bővíthető. A mindössze 369 grammos, 23,6x17,3 centis, 7,9 mm vékony e-olvasót egy 2200 mAh aksi hajtja, ami hetekre elegendő naftát biztosít. Mindezek mellett, bár a készülék sem zenék, sem hangos könyvek lejátszására nem alkalmas, szinte minden fájlformátumot visz, ami számít, avagy a kedvenc képregényeinktől kezdve a magazinokon át a különféle albumokig és regényekig mindenre jó, sőt még az eltérő képformátumokkal is elbír, így fekete-fehér családi albumnak is megteszi.
Kedvenc RSS feedünk olvasása mellett így tényleg egy csomó mindenre megfelel, én például képregényeket, regényeket olvastam vele, fotókat néztem át, de egy funkciónak hála akár jegyzeteket is készíthetünk, rajzolhatunk is. Merthogy az értintőképernyő nemcsak arra teszi tökéletessé, hogy az ujjunkkal lapozzunk, hanem arra is, hogy ujjunkkal vagy egy stylussal akár üzeneteket hagyjunk, feljegyzéseket készítsünk, amiket el is menthetünk. És ha már lapozgatás: maga a keret is nagyszerűen lett kialakítva, hiszen a jobb oldali külső peremen található a bekapcsoló gomb, illetve itt tudunk lapozni/váltani jobbra és balra, vagy a főmenübe visszatérni, ahol aztán amúgy az automatikusan beköszönő boltban is elnézelődhetünk, hátha van valami, amit még elolvasnánk.
Már az olvasás sem a régi
Bár kifejezetten szeretem a fizikai formátumokat, így nehezen lehet arra rávenni, hogy a könyvtáramat és újságaimat digitálisra cseréljem, az InkPad Lite azért mindent megtesz azért, hogy kedvenceim egy helyen, bármikor elérhető formátumban legyenek mellettem. Ráadásul úgy, hogy a készüléket elforgatva idealizáljam az aktuális olvasnivaló méreteit (pl. egy képregénynél a teli rajzot fektetve rakhatom teljes képernyőre, így maximalizálva az élményt, majd a normál oldalnál már visszadöntve állított formába olvassam tovább az ahhoz ideális paneleket).
Persze van hiányossága is az InkPad Lite-nak, ami már a nevéből is sejthető, miközben a 270 eurós (90-100 ezer forintos) árfekvés is árulkodó a 9,7 inches, profibb e-olvasók között. Az, hogy nem színes, nem baj, maximum a fotóknál és képregényeknél hátrány, a felbontásért viszont kár, hiszen lassan alap az 1800-as felbontás, ami ebben az esetben maradt 1200×825, viszont előnyére válik, hogy nincs üveglap, csak a kimondottan papírhatású kijelző, amit 24 LED világít meg, így nincs tükröződés sem. Van helyette viszont némi elmosódás a viszonylag lassú betöltés közben, ám még ez is elnézhető az ár és az össztudás ismeretében. Merthogy van egy remek, kellően bővíthető, jegyzetként is használható, testreszabható, wifis e-olvasónk, ami elfogadható áron dolgozza fel a CSM, CBR, CBZ, DJVU, DOC, DOCX, EPUB, EPUB(DRM), FB2, FB2.ZIP, HTM, HTML, MOBI, PDF, PDF (DRM), PRC, RTF és TXT fájlokat, emellett számos extra funkcióval rendelkezik, akár még sakkozhatunk is vele. Innen nézve viszont nemcsak remek eszköz az InkPad Lite, de szinte kihagyhatatlan vétel is, ha valaki egy megbízható, szinte minden téren jól teljesítő, nagyobb méretű és kellően sokoldalú, jól olvasható e-olvasóra vágyik.
