[Hardver] Jövőbetekintő – összehangolt támadás hardverfronton

Cikkünkben nem hajítunk senkit a mélyvízbe, nem a dolgok hogyanjába és mikéntjébe vagy egyes modellek ajánlásába kívánunk belefogni, hanem inkább igyekszünk egy átfogó képet adni arról, hogy az elkövetkezendő egy év alatt milyen jelentős újdonságok várhatók a hardverek terén. Ugyan az internet az Nvidia 30-as szériájától hangos, azért azon kívül is bőven lesz újdonság, bár a jelen járványügyi helyzet senkinek sem könnyíti meg a dolgát.

Videokártya

De ha már így felemlegettük, akkor ne is kerülgessük az elefántot a szobában: beköszöntött az Nvidia GPU-inak új generációja. Az Ampere névre keresztelt architektúra jelentős előrelépést ígér gyakorlatilag minden téren, amit a gyártó a „legnagyobb generációs ugrásként” jellemez. Nem kis szavak, de a belezsúfolt technikának már csak a mennyiségét elnézve sem tűnik elképzelhetetlennek. Az elsőkézből szerzett infókra sem kell sokat várni, a 3080 már a piacon van (csak győzzük megtalálni), majd szeptember 24-én a 3090 is befut, míg a megfizethetőbb 3070 érkezésére októberig kell várnunk.

Kíváncsian várjuk a másik oldal bemutatóját, még szerencse, hogy az RDNA 2, avagy „Big Navi” architektúra leleplezése nem várat sokat magára, teljes leleplezése október 28-án esedékes. Jelenleg konkrét számadatok nélkül vagyunk kénytelenek saccolni, de a sok magyarázat helyett maradjunk annyiban, hogy a GCN (az előző generáció) és az RDNA (jelen generáció) között az elsődleges különbség az, hogy miként kezelik az utasításokat; míg az RDNA és az RDNA 2 közötti különbség az AMD bevallása szerint az energiahatékonyság, melyben nem kisebb, mint 50%-os javulást ígérnek.

Amennyiben ez igaz, akkor az leegyszerűsítve annyit tesz, hogy kisebb fogyasztással ugyanezt a teljesítményt, vagy ugyanezen fogyasztással nagyobb teljesítményt érhetünk el. Mielőtt azonban 50%-os teljesítménynövekedésről álmodoznánk, sajnos ez a legkevésbé sem valószínű, de ne legyen igazunk. Az Nvidia viszont a raytracinggel sarokba szorította az AMD-t, mely korábbi álláspontját felülvizsgálva már az RDNA 2-től támogatni fogja a hardveres sugárkövetést, ráadásul ugyanazzal a módszerrel (BVH, azaz Bounding Volume Hierarchy), mint a konkurencia. Ez pedig még további kérdéseket is felvet, melyekre biztos válaszunk nincs: külön alegység gondoskodik erről, akár a konkurenciánál, vagy más utat választ az AMD? Milyen hatással lesz ez az összteljesítményre?

Visszatérve a gyakorlathoz: az októberi dátummal a zászlóshajók kihajózása várható, míg a fősodorbeli RDNA 2 kártyák érkezése jövőre esélyes, hiszen az 5500XT csak idén került piacra. Minden más specifikáció jelenleg még pletyka, GPU-fronton mindenesetre igen izgalmas hónap(ok)nak nézünk elébe.

És akkor még nem is beszéltünk az Intel Xe-ről, mely már egy ideje készülődik és megjelenése szintén idén várható. Hogy mennyire szól bele a kék csapat a többiek mókájába, az egyelőre két okból is kérdéses. Egyrészt a már emlegetett pándémia az eredetlieg terjesztett júniusi (esélyesen Computexes) bemutató tervét alaposan keresztülhúzta. Másrészt a jelek pedig arra mutatnak, hogy a fejlesztések nem a tervek szerint haladnak, és az első Xe GPU-k valójában integráltak lesznek, nem pedig add-in (dedikált) kártyák. Ezt a feltevést erősíti az ex-AMD-s Raja Koduri több nyilatkozata is, illetve a tény, hogy az idénre tervezett Tiger Lake processzorcsalád integrált grafikus vezérlője az Xe kéne, hogy legyen.

Minden más gyakorlatilag csak találgatás, mindenesetre nagyon úgy fest, hogy az Intel alulról kezd el építkezni és elsőként a piac alsó szegmensét célozza meg, avagy nem kíván egyből a nagymenőkkel a csúcson versenyre kelni. Ugyanakkor a sugárkövetés támogatásával kapcsolatban Jim Jeffers nyilatkozta azt, hogy az adatközpontokban a technológia hardveres támogatása adott lesz, de hogy ez miként fordítható le a „fogyasztói” kártyákra, az jó kérdés; ahogyan az is, hogy ezek ténylegesen mikor látnak napvilágot.

Processzor

Ha már az Intelnél fejeztük be, kezdjük is vele az új témakört: az AMD-hez képest továbbra is lemaradásban levő óriás hosszútávra rendezkedik be, persze tíz év távlatában könnyű 1,4 nm-es csíkszélességről álmodozni. Egyelőre azonban úgy tűnik, marad a nemrégiben bevezetett 10 nm, a laptopoknál és a Project Athena szekerének továbbtolása, melyekkel a legkönnyebb hordozható laptopok szabványosítását igyekszik végrehajtani. A többségünket érintő asztali eszközöknél a Rocket Lake lesz a soron következő architektúra, melynek elvileg még az idén be kéne mutatkoznia, de egyelőre nem kizárt az sem, hogy 2021 elejéig várnunk kell rá. Továbbá egy darabig a csúcskategóriában (HEDT fronton) sem számíthatunk vérfrissítésre, magyarán az AMD legalább jövő év első feléig biztosan töretlenül menetelhet tovább.

És nagyon úgy néz ki, hogy menetelni is fog, hiszen szintén októberben (leleplezés október 8.) érkeznek a következő Zen-generáció első tagjai, melyek körül talán csak azért nem akkora a hírverés, mert “csupán” a 7 nm-es litográfia egy frissítéséről van szó, nem pedig új csíkszélességre állásról. Ami bizonyos, hogy továbbra is marad az AM4 foglalat, vagyis alaplapot nem biztos, hogy váltani kell miatta: legtöbb esetben elég lesz egy BIOS-frissítés. A távolabbi jövőbe tekintve pedig már úton vannak a TSMC 5 nm-es eljárásával készülő chipek is, 2021 decemberére várhatóan gond nélkül meg is érkeznek, méghozá a DDR5 memóriaszabvány támogatásával – és ezzel rá is térnénk a következő, egyben utolsó témakörre.

Memória

A DDR5 memóriaszabványt a JEDEC idén júliusban hagyta jóvá, melynek legfőbb előnye a magasabb memóriasűrűség, magyarán egy modulon nem 32 GB(16 Gbit), hanem 128 GB(64 Gbit) terpeszkedik majd. Ráadásul ugyannannyi kimeneti tűvel (288), vagyis méretnövekedés nélkül – mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy a jelen foglalatokba be lehet majd őket szuszakolni, ez több okból nem lehetséges. Egyrész más lesz a tűk kiosztása, tehát fizikailag képtelenség lenne, másrészt a memóriakontrollerek aligha bírkóznának meg a négyszer nagyobb modulokkal. Érkezése asztalainkra a rákövetkező generációs processzorokkal, azaz jövő év vége felé várható. Először szerverekben kapja meg a támogatást, utána viszon nem árt felkészülni arra, hogy  az órajelek emelkedésével a memóriaárak is hasonlóan tesznek.