Pár hete indult a GameTrailers.com új műsora, az Annoyed Gamer, melyben az internetes magazin népszerű újságírója, Marcus Beer osztja meg gondolatait a nézőkkel. A legutóbbi részben egyikük a kalózkodásról kérdezte Marcust, aki magából kikelve mocskos tolvajnak titulált minden olyan emberi lényt, aki valaha bármit is letöltött illegálisan. Noha érthető Beer kirohanása, a kommentelők nem igazán értettek vele egyet. Holott Amerikában az átlagfizetés messze több, mint itthon. Felmerül hát a kérdés, hogy van-e valami más is a warez mögött, mint puszta illegalitás?
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
A KELETI BLOKK KALÓZAI
Kelet-Európa mindig is hírhedt volt a kalózkodás magas arányáról. Tőlünk arrébb egyre rosszabb a helyzet, Kínában pedig már ott tartanak, hogy államilag is támogatják a szoftverek és hardverek hamisítását – gondoljunk csak a népszerű „kínai iPhone-ra”.
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
BŰNÖZŐ VAGYOK?
Mivel a PC Guru egy játékokkal kapcsolatos magazin, maradjunk is a videojátékok háza táján, és a zeneszámokat, filmeket, vagy épp könyveket ne keverjük ide. Ehelyett, mint gamerek, nézzünk szépen a lelkünkbe és gondolkodjunk el rajta, hogy szégyelljük-e, ha lewarezolunk valamit! Az ember, ahogy idősödik, egyre több pénzt kapar össze, azaz valószínű, hogy huszonévesen több játékot vehet meg, mint addig.De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
AZ IGAZSÁG
Innen nézve tehát a warez nem nyers lopás, ahogy Marcus Beer állította, és nem is szabadságharc, vagy lázadás, mint egyesek vélik. Másolatokkal még egy megacég anyagias hozzáállását sem sikerült megváltoztatni. A kalózkodás inkább afféle szükségmegoldásnak tűnik: ha az ember igazi gamer, akkor játszania kell, és ha nincs rá pénze is játszani fog.Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
Mindig agyvérzést kapok a kiadók kimutatásain, hogy letöltötték x-en és annyi szoros a kár.
A kalózkodás visszaszorítása a cégek feladata. Nem létezik olyan ember aki elé ha egy használható alternatívát tesznek a letöltés helyett, a kalózkodást választaná. Kezdheznék a kiadók egy "Fizess annyit amennyit akarsz" kísérlettel. Hétvégi akciókor, vagy akár egy AAA játék megjelenése napján. Sokkal többen vennék, és több emberhez jutna el az adott termék. (Főleg az utóbbinál ugrana meg az eladás.) Lenne aki ugyanannyi pénzt adna érte mint az árazott esetben, lenne aki a felét tudná csak fizetni, és lennének akik 2X vagy akár a többszörösét is adnák érte. Miért várjon az illető egy Steam leárazásra, ha egyből annyiért venné, amennyit ő tud adni érte? Ezek azonnali bevételek lennének a cég számára.
Kredenc: Azt a 10-est vagy te teszed el, vagy a rendőr.
Mikor fogjátok már fel, hogy itt nem a fizikai adathordozó, hanem a szellemi tulajdon ellopásáról van szó? XY 500 000 forint ráfordításával elkészít valamit, erről csinál 1000 lemezt, darabját 500 forintért árulja. Attól, hogy te nem lopod el az adott lemezt, hanem a rajta lévő terméket lemásolod és használod, XY-nak okoztál 500 forint kárt, hiszen ha megvetted volna a cuccot a lemásolás helyett, akkor ennyi pénz járt volna neki. Azt én értem, hogy "de majd megveszi más azt a lemezt", de mi van akkor, ha nem? És szerintetek mindegy, hogy 2000 ember veszi meg a játékot, vagy 1000 megveszi, és 1000 lemásolva használja? Mert előbbi esetben 1 milliót kap XY, utóbbi esetben 500 ezret, és azért az szerintem egyáltalán nem mindegy... Mindenki okos, hogy kinek van ennyi pénze játékra, de az senkit nem érdekel, hogy a játék fejlesztőjének is vannak szükségletei, neki is el kell látnia magát, fenn kell tartania a családját valamiből, márpedig ő csak a játékai eladásából tudja ezt megtenni, mert neki ez a munkája, a megélhetése. A kiadókat meg fölösleges belekeverni, mer jól tudjuk, hogy a warez a fejlesztőkön csapódik le, ők kerülnek az utcára, ha nem fogy a játék. És könnyű azt mondani, hogy majd találnak másik állást, de mindannyian tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Én is szellemi terméket állítok elő. Én abból élek, hogy az újságot, amibe publikálok, megveszik. Ha mindenki torrentról töltené le a PC Gurut ahelyett, hogy megvásárolja, a kiadó csődbe menne, én meg az utcára. És nem biztos, hogy találnák 47 évesen másik állást... Tényleg nehéz megérteni az összefüggéseket?
Azzal , hogy te egy gyártotól ellopsz wegy kocsit meg akadályozod , hogy valaki más megvegye azt , mivel már nincs ott. Azzal , hogy letöltesz nem akadályozol meg senkit , hogy be menjen a boltba és megvegye az adott játékot. ÉS itt a különbség a szellemi és fizikai tulajdon között. És ezért rohadtul elcseszett példa a kocsi lopás...
1. Hivatalos youtube ami után a tulajdonos pénzt kap.
2. egy zene 30000 feltöltése amit vagy leszednek vagy az után is pénzt kaphat.