Két hete ért véget a WandaVision, amellyel a Disney és a Marvel Studios a tévék képernyőjére helyezte át a Marvel Moziuniverzum, azaz az MCU karaktereit, legalábbis Wandát, Víziót és még néhány mellékszereplőt. A mai nap pedig elindult a második széria, a The Falcon and the Winter Soldier. Ám míg az előbbi sorozat egy szürreális karakterdráma volt, az utóbbi inkább az akcióra fog koncentrálni az első rész alapján, bár azért a karakter pillanatokra is maradt idő.

Kell egy új Amerika Kapitány

Az első epizód mindjárt egy meglehetősen hosszú és látványos akciószekvenciával nyit, amiben Sam Wilson hamar megcsillogtatja képességeit, de nem mint Amerika Kapitány, hanem mint Sólyom. Sam ugyanis inkább maradt a szárnyainál, és egy sokkal hétköznapibb életre váltott: besegít a hadseregnek, közben pedig próbálja menteni a családi vállalkozást is, míg a híres pajzs múzeumba került Steve Rogers egyéb tárgyai mellé.

Eközben a másik főhőst, Bucky Barnest rémálmok gyötrik. Bár megszabadult a Hydra agymosásától, és az Egyesült Államok felmentette korábbi bűnei aló, nem tud szabadulni múltbeli tetteitől. Pszichológushoz jár, próbálja börtönbe juttatni volt főnökei közül azokat, akik megúszták a Hydra összeomlását, És mindeközben próbál beleszokni a civil életbe, amihez úgy 90 éve nem volt szerencséje, egy olyan világban, amit nem is ismer.

A készítők nagyon jól egyensúlyoztak a két szereplő mindennapi életét bemutató jelenetek és az akciók között (amikből három is jutott az epizódra), miközben a pajzs megöröklésének kérdésére és egy Steve Rogers előtti megemlékezésre is maradt idejük. Sőt még arról is egy fokkal átfogóbb képet kaptunk, hogy Hulk csettintésének milyen következményei voltak, hogyan élte meg a világ 3,5 milliárd ember visszatérését.

A készítők igyekeztek mind Samet, mind Buckey-t alaposan bemutatni. Ez már csak azért is érdekes, mert míg előbbi számára ott vannak a szerettei, addig az utóbbi teljesen egyedül él, és mégis, mindkettejüknek ugyanaz a baja: nem találják a helyüket a világban. Ami amúgy ezúttal is szépen belesimul a korábbi MCU-művek alkotta univerzumba, hiszen még néhány ismerős alak is feltűnik, mint például Georges Batroc, akinek a hátsóját anno Rogers szétrúgta az Amerika Kapitány és a Tél Katonájában.

A legrosszabb, amit elmondhatunk a sorozat első epizódjáról, hogy a nyitó akcióban a CGI néha kicsit a megszokott színvonal alattinak érződött. Nyilván ez még mindig nem mozifilm, de a WandaVision és a The Mandalorian mellett úgy érzem, CGI trükkök tekintetében ez a rész alulteljesített, szerencsére viszont csak ezen az egy ponton.

Hova tovább?

Aztán, hogy milyen lesz az öt következő epizód, az még jó kérdés. Wilson és Buckey még csak nem is találkozott, az LAF pedig egyelőre nem tűnik nagyobb fenyegetésnek, mint a Tíz Gyűrű volt a Vasemberben. Ahogy Stark mondta a Bosszúállók: Ultron korában: ezek a hősök bármilyen terroristát legyűrnek a Földön. Ezt a kijelentést pedig a The Falcon and the Winter Soldier sem cáfolta meg, aminek köszönhetően az akció alapvetően tét nélküliek, hiszen a bukás veszélye nem fenyegeti hőseinket.

De persze ez csak a nyitás. Még nem tudjuk, mit ad hozzá a képhez Helmut Zemo, milyen szerepet játszik ebben az egészben Zászlótörő, hogyan kerül képbe Sharon Carter és egyáltalán, mi a helyzet U.S. Agenttel. Kérdések tehát bőven akadnak, amikkel lehet foglalkozni, az első rész, illetve a WandaVision után pedig bízhatunk abban, hogy ebből is egy szórakoztató és érdekes sorozat kerekedik ki végül.