- Bemutatták a 2015-ös adótörvény-tervezetet
- Kiderült, mi az az intetnetadó
- 150 Ft/GB-os adóról van szó
- A bevétel 20 milliárd forint lehet évente
- Elméletileg lesz felső korlát az adóban
- 700 forintos előfizetésenkénti határt emlegetnek
Mivel a PC Guru Online egy elsősorban videojátékokkal foglalkozó portál, talán furcsa lehet egy közéleti-gazdasági hírt olvasni rajta, de mivel manapság a játékaink nagy részét Steamen vásároljuk, és naponta több tíz gigabyte adatot töltünk le, talán nem árt beszélni a magyar internetadóról.
Ma délután terjesztette be a magyar kormány a Parlamentnek a 2015-ös adótörvények tervezetét, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevében. A tervezetből többek között kiderült, mi az az internetadó, amit már több mint egy éve pletykálnak a nagyobb híroldalak, kormányközeli forrásokra hivatkozva.
Az internetadó alapja a felhasználó (tehát mi) által bonyolított, gigabyte-onkénti adatforgalom, ami minden megkezdett gigabyte esetében 150 forint adót terhel a szolgáltatóra. Hogy mennyi pénzről van szó? Nos, a 444.hu a BIX adataira hivatkozva 20 gigabyte-os magyar adatforgalommal számol másodpercenként, ami azt jelenti, hogy minden másodperben 3.000 forint haszon ütné a magyar állam markát. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy bár ez éves szinten százmilliárdos bevételt jelent, Varga szerint mindössze 20 milliárdos éves haszon várható az internetadóból.
Hogy ez mit jelent ránk, mezei felhasználókra nézve? Előreláthatóan nem sok jót, hiszen a szolgáltatóknak így vagy úgy, de muszáj lesz előteremteniük ezt a hihetetlenül nagy összeget, és mi más lenne evidensebb bevételkiegészítés, mint a felhasználók sarcolása? És hogy legyen mit perspektívába tenni: egy 50 GB méretű játék letöltése az adó bevezetése után 7.500 forintba kerül majd a szolgáltatónak.
Vélemények?
belegondoltatok abba, hogy az elet minden teruleten kiepult egy online infrastruktura a netbankolastol a webes vasarlasokig - nem kis penzeket oltek ebbe a cegek - , majd emiatt az agyrem miatt mindezek a szolgaltatasok rendesen megdragulhatnak. tehat nem csak offline oromlanyok szolgaltatasat lesz olcsobb igenybe venni egy pornofilm letoltesnel, hanem egy egyszeru felelossegbiztositast is kedvezobb dijert lehet majd megkotni papiron, mint neten. mar ha kibirod a sorbanallast...
És a végén csak mindenhol tüntetést látok.
"Hát fiam, ezt jól elintézted. A mesetorrentjeid miatt a gatyánkon van a netadó"
"Az önkormányzatoknak megengedik, hogy lényegében bármely vagyontárgyra adót vessenek ki. Az általános indoklás szerint a települések települési adót “vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.” A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja."
(Ennek minket érintő összegét megsaccolni sem lehet, hiszen ez teljesen az önkormányzatok kénye-kedve szerint alakulhat.)
A munkabéren kívüli juttatások (cafeteria) adóztatását jelentősen átszabják. A béren kívüli juttatások után 51,17 százaléknyi adót és járulékot kell fizetnie a juttatást biztosító cégnek, míg a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások után még magasabb, 65,79 százalék lesz a közteher.
(Hadd ne ragozzam.)
Az élelmiszerfelügyeleti díjat a többszörösére emelik. Most lényegében a takarmánnyal, feldolgozott állattal, állatgyógyszerrel kereskedők, állatok szállítását végző cégeknél a nettó árbevétel 0,1 százaléka az élelmiszer-felügyeleti díj. Jövőre sávosan 6 százalékig fog felmenni a kulcs.
(Ez közel 600%-os áremelés, és érint mindent, ami az állatokkal kapcsolatos, azaz lecsapódik majd a hústermékeken, tejen, tojáson, vagy az olyan szolgáltatásokon, mint az állatorvosi ellátás)
A jövő évi adócsomagban a kormány arra hivatkozva, hogy lezárják a szabad pálinkafőzés miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárást, chipsadó (népegészségügyi termékadó) hatályát kiterjesztik az alkoholos italokra.
A magánfőzésről adóbevallást kell benyújtani. Emellett a bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára (1 liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell fizetni) változik az eddigi 0 százalékról.
(Jó hír: A mézes pálinka olcsóbb lesz, mert "az adóköteles termékek köréből kikerülnek azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, de cukortartalma nem haladja meg a 40 százalékot.")
Szóval továbbra is fenntartom: az internetadó gumicsont, ami nem így és nem ebben a formában fog átmenni. A többi igen. Aki pedig akarja, most álljon neki matekozni, hogy jövőre a fentiek miatt mi minden fog drágulni, és mennyivel. Pénzed nem marad internet-előfizetésre...