A videojátékok kedvelőinek ötödénél jelentkeznek valamilyen mértékben a problémás játékhasználat jelei – mutatta ki egy ELTE-n készült kutatás, amelyben 3400 fiatal vett részt. A magyar játékosok 3%-a súlyosan, 15%-a pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik - ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ténylegesen függők lennének, ugyanakkor érdemes odafigyelni rájuk. Meglepő, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a játékkal töltött idő mennyisége, hanem sokkal inkább a személyiség, a szociális háttér és a játékhoz való hozzáállás a meghatározó tényezők.
„A videojáték-függőség kutatása még relatíve új tudományterület, így hivatalosan nem is tartozik a mentális betegségek közé, pedig a nemzetközi kutatások a problémás játékosok arányát 3% és 20% közé becsülik, és Magyarországon is több százra tehető a számuk” – mondta Bányai Fanni, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia tanszékének doktorandusza, a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom szakértője.
A függőség tünetei
- Fantáziálás: gondolatban akkor is a játékról álmodozik, amikor éppen nem játszik
- Megvonási tünetek: hiányérzet és feszültség keletkezik benne, amikor nem játszhat
- Túlhasználat: nem tudja kontrollálni a játék mennyiségét, pedig szeretné
- Belefeledkezés: elveszti az időérzékét, teljesen elmerül a játékban és emiatt elhanyagolja a feladatait
- Konfliktusok: a fenti okokból összetűzésbe kerül a környezetével, gyakran hazudik a játékkal töltött idő mennyiségéről
- Elszigetelődés: elhanyagolja a barátait, kapcsolatait, így magányossá válik
Ezen felül olyan testi tünetek is jelentkeznek a problémás játékosoknál, mint az elhízás/fogyás, a szem megerőltetése, hátfájás és egyéb mozgásszervi betegségek, valamint általános fáradság és kimerültség.
Hogyan segíthet a család?
A pszichológus szakértő szerint semmiképpen sem agresszióval és eltiltással. Ha valóban problémás játékosról van szó, úgy abban kell segítenünk neki, hogy visszataláljon az egészséges használathoz. A legjobb stratégia, ha elkezdünk vele beszélgetni a játékról, hogy megismerjük, milyen az a virtuális világ, amelyben a napjait tölti. Fiatalabb játékosoknál ez megkönnyíti azt is, hogy közösen alakítsuk ki a játékra vonatkozó szabályokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók, vagy közösen választunk ki játékokat a hivatalos besorolás alapján, és határozzuk meg a napi vagy heti játékidőt. Bátorítsuk, hogy játsszon együtt az „offline” barátaival, mert így fejlődhetnek a személyes kapcsolatai, és a játékban tanult készségeket is könnyebben használhatja majd a valós élethelyzetekben.
„Jó, ha a játékosnak van más hobbija, amire szülőként építeni tudunk. Szervezzünk közös programokat, amelyekben szerepet kap a játék és a testmozgás is. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak az ingyenes Chio Mozdulj Gamer rendezvények, ahol a játékosok új sportokat próbálhatnak ki, közben pedig ismerkedhetnek a hasonló érdeklődésű fiatalokkal. Erre legközelebb a budapesti PlayIT Show keretében, április 29-én lesz alkalom” – tanácsolja Bányai Fanni.
A Chio Mozdulj Gamer Mozgalom
2015 szeptemberében indult útjára az a kezdeményezés, amelynek célja egyfelől, hogy a számítógépes, illetve digitális játékokkal játszókat, azaz a gamereket egészséges életmódra ösztönözze, másrészt lebontsa a velük szembeni előítéleteket. A mozgalom mögött az ország legnagyobb gamer rendezvénysorozata, a PlayIT szervezői állnak. A programhoz 2016 áprilisában névadó szponzorként csatlakozott az Intersnack Magyarország Kft. is. A Mozgalom minden hónapban ingyenesen látogatható, változatos sportprogramokat, életmód tanácsadást kínál azzal a céllal, hogy megmozgassa a magyarországi játékos közösséget.
Már ne is haragudj, de a te érvelésed kb. olyan, hogy "nekem nem tetszik, tehát nem normális". Mégis mi alapján kéne valakinek úgy gondolkodnia, ahogy te gondolkodsz? Az csak egy szubjektív vélemény, ez a tiéd az meg az övék. És mint olyan, senkinek nincs igaza, viszont te a saját véleményed objektív tényként tálalod, ami nem túl etikus.
"Fontosak a szociális kapcsolatok és akinek nincs ne a játszással próbálja meg kipótolni azt az űrt amit a szociális élet hiánya okoz! Inkább kezdjétek el felépíteni apránként az életeket az alapoktól és a végén már ti sem sírjátok vissza majd a durva gépezési időszakotokat"
Ezzel az a probléma, hogy ez meg a te véleményed. A muszlim prókátor meg mondhatja, hogy szerinte az a szar, amit te csinálsz és a mecsetben kéne imádkoznod, mert szerinte ez a jó. Ezek még mindig mind-mind szubjektív vélemények, amiket valami miatt az emberek objektív igazságnak gondolnak.
"Mondjuk kíváncsi lennék arra, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki hanyagolja a normális életet a számítógép miatt, vagy hanyagolja a normális életet az alkohol miatt. "
A számítógép nem okoz fizikai függőséget, illetve közvetlenül a számítógép nem is káros az egészségre. Ráadásul az alkoholistát sem küldik a kórházba, mivel akkor nem lennének törzsvendégek egyetlen vidéki kocsmában sem.
"Létezik víz mérgezés is. "
Számítógépmérgezés nem létezik, ez csak a szervezetbe bevitt anyagokra vonatkozik.
"Óhatatlanul néha elmegy a mérleg nyelve ide -oda, de törekedni kell arra, hogy meglegyen az egyensúly. "
De ki mondja meg, hogy mi a megfelelő egyensúly és milyen alapon? A pap azt mondja, hogy a te életed üres, mert nem jársz templomba, a sziklamászó azt mondja, hogy biztos milyen unalmas lehet neked, mert nem tudom, a barátaiddal beszélgetsz helyette, a kutyás azt mondja, hogy milyen szar lehet, hogy nem jársz kutyaversenyekre, mert milyen jó közösség és milyen jó elfoglaltság, stb stb. Mindannyian mondhatnák azt, hogy amit ők csinálnak az a normális, és ezt az élet bármely területén el lehetne játszani, de ez sehova nem vezet, mert ezeket nem tudjuk semmiféle objektív érvvel alátámasztani, mivel ezek szubjektív kérdések.
"bocsánat az idézetért, de ez egy nagyon furcsa és kifacsart logika, mert ennyi erővel a drogos is eldöntötte, hogy neki fontosabb flash mint az élete"
Nyilván, nem értem mi ezzel a gond.
"Vannak dolgok (sok ilyen dolog van), amiket nem egyénileg döntenek el az emberek, hanem a társadalom határozza meg a helyes viselkedést"
De ezek térben és időben változó dolgok, a polinéz kannibál társadalom elfogadhatónak tartja a szomszéd törzs megevését, a skandináv viking társadalom elfogadhatónak tartotta a rablóhadjáratokat, a középkori vallásos társadalom elfogadhatónak tartotta az inkvizíciót, ezek mind-mind szubjektív értékítéletek. A racionális érvelési lehetőség annyi, hogyha valaki a társadalom más tagjának valami közvetett vagy közvetlen kárt okoz, akkor az elítélendő, de ez is szubjektív és konszenzusos. Ezt pedig nagyjából lefedik a hatályos jogszabályok, meg a különböző emberi jogok. Az, hogy valaki akar másokkal beszélni vagy nem az pedig egyéni preferencia kérdése, ezzel semmiféle egzakt kárt nem okoz senkinek és a társadalmi konszenzus erre az, hogy ez szabad, mivel nem törvénytelen. Persze ez a konszenzus is csak egy erős pragmatikus, gyakorlati érv, mivel ez nem állandóan és csak egy konszenzusos kölcsönös érdeken, belátáson múlik, gyakorlatilag így védjük magunkat és egymást. Úgyhogy ez a közlegelők tragédiájának az elkerülése, nem pedig valami perskriptív ízlésrendőrség, vagy értékrendőrség, amit ti propagáltok. Ráadásul mentális beteget ma csak akkor lehet kényszergyógykezelni, ha azt a bíróság jóvá hagyja, illetve ön- és/vagy közveszélyes. Aki otthon játszik egész nap, az se nem veszélyes magára se másra.
Teljesen egyetértek Fromthedeep álláspontjával: melyik az a szociológus/pszichológus, aki bármire is használható (értelmes) megoldást adott volna? A lelki problémák kezelése történhet egyesek álláspontjának kinyilatkoztatásával és annak elvárásával, hogy azt mindenki kérdés és gondolkodás nélkül kövesse. Gratulálok a követőiknek.
Gondolkodni kell és a számítógépező fiatalok tudnak is. Gyermekként én is sokat gépeztem, de annak ellenére, hogy ez akkor azt jelentette, hogy több időt töltöttem a szobában, mint mások, nem jelentette azt, hogy elszakadtam volna a valóságtól. De végigjátszottam akkor 30-40 kiváló játékot (DOOM-ok, stb.). Akkor arra volt szükségem. Mostanában már nem tudok annyit a család és a munka mellett a szórakozásra fordítani, de ez nem szegte kedvemet.
A fentebb olvasható tanulmány egy-két ember doktorijának elkészítését segítette, a hasznosságát nézve meg konvergál a nullához. Szerintem ennyi a konklúzió.
Anton
Már ne is haragudj, de a te érvelésed kb. olyan, hogy "nekem nem tetszik, tehát nem normális". Mégis mi alapján kéne valakinek úgy gondolkodnia, ahogy te gondolkodsz? Az csak egy szubjektív vélemény, ez a tiéd az meg az övék. És mint olyan, senkinek nincs igaza, viszont te a saját véleményed objektív tényként tálalod, ami nem túl etikus.
"Fontosak a szociális kapcsolatok és akinek nincs ne a játszással próbálja meg kipótolni azt az űrt amit a szociális élet hiánya okoz! Inkább kezdjétek el felépíteni apránként az életeket az alapoktól és a végén már ti sem sírjátok vissza majd a durva gépezési időszakotokat"
Ezzel az a probléma, hogy ez meg a te véleményed. A muszlim prókátor meg mondhatja, hogy szerinte az a szar, amit te csinálsz és a mecsetben kéne imádkoznod, mert szerinte ez a jó. Ezek még mindig mind-mind szubjektív vélemények, amiket valami miatt az emberek objektív igazságnak gondolnak.
"Mondjuk kíváncsi lennék arra, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki hanyagolja a normális életet a számítógép miatt, vagy hanyagolja a normális életet az alkohol miatt. "
A számítógép nem okoz fizikai függőséget, illetve közvetlenül a számítógép nem is káros az egészségre. Ráadásul az alkoholistát sem küldik a kórházba, mivel akkor nem lennének törzsvendégek egyetlen vidéki kocsmában sem.
"Létezik víz mérgezés is. "
Számítógépmérgezés nem létezik, ez csak a szervezetbe bevitt anyagokra vonatkozik.
"Óhatatlanul néha elmegy a mérleg nyelve ide -oda, de törekedni kell arra, hogy meglegyen az egyensúly. "
De ki mondja meg, hogy mi a megfelelő egyensúly és milyen alapon? A pap azt mondja, hogy a te életed üres, mert nem jársz templomba, a sziklamászó azt mondja, hogy biztos milyen unalmas lehet neked, mert nem tudom, a barátaiddal beszélgetsz helyette, a kutyás azt mondja, hogy milyen szar lehet, hogy nem jársz kutyaversenyekre, mert milyen jó közösség és milyen jó elfoglaltság, stb stb. Mindannyian mondhatnák azt, hogy amit ők csinálnak az a normális, és ezt az élet bármely területén el lehetne játszani, de ez sehova nem vezet, mert ezeket nem tudjuk semmiféle objektív érvvel alátámasztani, mivel ezek szubjektív kérdések.
"bocsánat az idézetért, de ez egy nagyon furcsa és kifacsart logika, mert ennyi erővel a drogos is eldöntötte, hogy neki fontosabb flash mint az élete"
Nyilván, nem értem mi ezzel a gond.
"Vannak dolgok (sok ilyen dolog van), amiket nem egyénileg döntenek el az emberek, hanem a társadalom határozza meg a helyes viselkedést"
De ezek térben és időben változó dolgok, a polinéz kannibál társadalom elfogadhatónak tartja a szomszéd törzs megevését, a skandináv viking társadalom elfogadhatónak tartotta a rablóhadjáratokat, a középkori vallásos társadalom elfogadhatónak tartotta az inkvizíciót, ezek mind-mind szubjektív értékítéletek. A racionális érvelési lehetőség annyi, hogyha valaki a társadalom más tagjának valami közvetett vagy közvetlen kárt okoz, akkor az elítélendő, de ez is szubjektív és konszenzusos. Ezt pedig nagyjából lefedik a hatályos jogszabályok, meg a különböző emberi jogok. Az, hogy valaki akar másokkal beszélni vagy nem az pedig egyéni preferencia kérdése, ezzel semmiféle egzakt kárt nem okoz senkinek és a társadalmi konszenzus erre az, hogy ez szabad, mivel nem törvénytelen. Persze ez a konszenzus is csak egy erős pragmatikus, gyakorlati érv, mivel ez nem állandóan és csak egy konszenzusos kölcsönös érdeken, belátáson múlik, gyakorlatilag így védjük magunkat és egymást. Úgyhogy ez a közlegelők tragédiájának az elkerülése, nem pedig valami perskriptív ízlésrendőrség, vagy értékrendőrség, amit ti propagáltok. Ráadásul mentális beteget ma csak akkor lehet kényszergyógykezelni, ha azt a bíróság jóvá hagyja, illetve ön- és/vagy közveszélyes. Aki otthon játszik egész nap, az se nem veszélyes magára se másra.
Felkiáltójel!
Az a baj, hogy Te (a brit tudósokkal karöltve :D) megpróbálod bedefiniálni azt a dolgot, hogy "Normális élet".
Ez ugyanakkora hülyeség, mint mondjuk az ergonómia. Az ergonómia nem csinál mást, mint vesz egy marék embert, azokat csoportosítja (="átlagember"), és aztán ahhoz a csoportos igazodik. Ez mind szép és jó dolog, de aki nem tartozik bele a favorizált csoportba, azoknak mocskosul kényelmetlen lesz a végeredmény.
Pl.: A föld egyes pontjain futóbolondnak néznének azért, hogy napi 8 órát elpocsékolsz az életedből munkára. Araboknál ugyebár akkor néznek bolondnak, ha egyenlő félként tekintesz az asszonyra. Gondolom ezen dolgok miatt feszélyezve éreznéd magad, pedig azokon a területeken ez a bevett szokás = "Normális élet".
Erre amit Hagymának írtam, hogy ahány ember annyiféle módon nézik a dolgokat. Már két ember nem tud egyet érteni dolgokban, akkor nagyobb tömegektől nem elvárható. A normák szabályozás céllal lettek kitalálva, hogy egy adott közeget irányítsanak és próbáljanak meg befolyásolni, mert az munkaerőt jelent elsősorban, valamint véderőt.
Az erőszakot pl elutasítjuk, de háborúba elküldünk embereket, mert az hazafias dolog. Eleve hülyeség elküldeni az embereket meghalni, ebben az egyedüli értelmes a népességszám szabályozás, viszont ez munkaerőt és potenciális génállomány vesztéssel jár, ami hosszabb távon a fajunk eldeformálódásához vezet.
.
Mondjuk kíváncsi lennék arra, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki hanyagolja a normális életet a számítógép miatt, vagy hanyagolja a normális életet az alkohol miatt. Az alkoholista is hozott egy döntést, és azért mer más neki a fontos, ezért őt sem kell lenézni, megvetni (nem is teszem), ugyanakkor az egyiket korházba küldik, a másikat nem.
.
Szerintem egyszerű a képlet. a Számítógép / játékok nem ártalmasak, a sőr/bor nem ártalmas. Semmi sem ártalmas, ha az ember meg tudja találni a megfelelő szintet. A túlzásba vitt dolgok ártalmasak. MINDEN túlzásba vitt dolog megölhet. Létezik víz mérgezés is. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember megtalálja az életében a megfelelő egyensúlyt. Óhatatlanul néha elmegy a mérleg nyelve ide -oda, de törekedni kell arra, hogy meglegyen az egyensúly.
.
" Több időt tudok arra szánni, ami érdekel és foglalkoztat, amitől meg elveszem, azt én döntöttem el, hogy nekem nem kell"
bocsánat az idézetért, de ez egy nagyon furcsa és kifacsart logika, mert ennyi erővel a drogos is eldöntötte, hogy neki fontosabb flash mint az élete... Vannak dolgok (sok ilyen dolog van), amiket nem egyénileg döntenek el az emberek, hanem a társadalom határozza meg a helyes viselkedést. Ha tetszik valakinek ha nem. És ez jó is, hiszen ennek köszönhetjük, hogy a legtöbben nem használják wcnek a szoba közepét.
Igenis aki beteg azt el kell vinni (akár erőszakkal) orvoshoz, mert a szellemi problémával élő emberek legkevesebb alkalommal tudják, hogy betegek.
Az elejével nincsen gondom, ameddig más életét nem szabályozzák teljesen be és nem akarnak ártani másnak, meg az egyén sem árt a másiknak.
" Igenis aki beteg azt el kell vinni (akár erőszakkal) orvoshoz, mert a szellemi problémával élő emberek legkevesebb alkalommal tudják, hogy betegek."
Ez a szakasz leginkább az őrangyal típusú emberekre jellemző, akik minden áron meg akarnak másokat változtatni, függetlenül attól, hogy nekik van e nyereségük a másik megváltoztatásából vagy sem. Ezek az emberek szokták mondogatni, hogy mi a tuti.
Nem akarok kötekedő lenni, arra tippelnék, hogy te a magánéletben is fellépsz az ilyesmivel szemben, meg ha már apa vagy, akkor elég sok energiát belefektetsz a gyerekeid nevelésébe és próbálod őket óvni mindentől.
Az a baj, hogy Te (a brit tudósokkal karöltve :D) megpróbálod bedefiniálni azt a dolgot, hogy "Normális élet".
Ez ugyanakkora hülyeség, mint mondjuk az ergonómia. Az ergonómia nem csinál mást, mint vesz egy marék embert, azokat csoportosítja (="átlagember"), és aztán ahhoz a csoportos igazodik. Ez mind szép és jó dolog, de aki nem tartozik bele a favorizált csoportba, azoknak mocskosul kényelmetlen lesz a végeredmény.
Pl.: A föld egyes pontjain futóbolondnak néznének azért, hogy napi 8 órát elpocsékolsz az életedből munkára. Araboknál ugyebár akkor néznek bolondnak, ha egyenlő félként tekintesz az asszonyra. Gondolom ezen dolgok miatt feszélyezve éreznéd magad, pedig azokon a területeken ez a bevett szokás = "Normális élet".
.
Mondjuk kíváncsi lennék arra, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki hanyagolja a normális életet a számítógép miatt, vagy hanyagolja a normális életet az alkohol miatt. Az alkoholista is hozott egy döntést, és azért mer más neki a fontos, ezért őt sem kell lenézni, megvetni (nem is teszem), ugyanakkor az egyiket korházba küldik, a másikat nem.
.
Szerintem egyszerű a képlet. a Számítógép / játékok nem ártalmasak, a sőr/bor nem ártalmas. Semmi sem ártalmas, ha az ember meg tudja találni a megfelelő szintet. A túlzásba vitt dolgok ártalmasak. MINDEN túlzásba vitt dolog megölhet. Létezik víz mérgezés is. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember megtalálja az életében a megfelelő egyensúlyt. Óhatatlanul néha elmegy a mérleg nyelve ide -oda, de törekedni kell arra, hogy meglegyen az egyensúly.
.
" Több időt tudok arra szánni, ami érdekel és foglalkoztat, amitől meg elveszem, azt én döntöttem el, hogy nekem nem kell"
bocsánat az idézetért, de ez egy nagyon furcsa és kifacsart logika, mert ennyi erővel a drogos is eldöntötte, hogy neki fontosabb flash mint az élete... Vannak dolgok (sok ilyen dolog van), amiket nem egyénileg döntenek el az emberek, hanem a társadalom határozza meg a helyes viselkedést. Ha tetszik valakinek ha nem. És ez jó is, hiszen ennek köszönhetjük, hogy a legtöbben nem használják wcnek a szoba közepét.
Igenis aki beteg azt el kell vinni (akár erőszakkal) orvoshoz, mert a szellemi problémával élő emberek legkevesebb alkalommal tudják, hogy betegek.
A véleménykülönbségekkel és kifejtéssel nincs baj, azért van a fórum, hogy beszélgessünk dolgokról.
A harmadik bekezdésed nagyjából egy szóban ennyi : Mérték, mértékkel mindent lehet csinálni és az emberek zöme ezt tudja is tartani, mert a szervezeted jelzi is, hogy mit meddig.
Lehet ez furán hangzik, de a szervezetem jelzi, hogy nem szereti a műkajákat, pl amikor egy mekiben eszek (ritkán) akkor fáradtságot, teltséget, némi levertséget érzek amikor megeszek 2 db burgert krumplival és kólával. A másnapi tünetei az izzadás és kiütések, amik elég gusztustalanok tudnak lenni, de szerencsére nem eszem olyan mennyiséget és sűrűn, amennyi az életemre nézve káros lenne.
A víz halálos dolog, mert van benne oxigén, ami tulajdonképpen méreg és szép lassan roncsolja a szervezeted, pechünkre a szén alapú életformáknak ez kell.
Az idézetet úgy értelmezd, hogy több időt szánok arra, amit élvezek, nincs belőle bajom és nem árt másnak. A társadalomnak nincs addig beleszólása pl egy drogos életébe, ameddig a drog miatt nem kezd el ölni, vagy a szerencsejátékos ameddig nem lop csal és hazudik némi kis plusz pénzért, hogy eljátszhassa, addig a dolgok magánügyek. Erőszakkal nem lehet megoldani semmit, mert felszínesen kezeltél valami tünetet, de magát a problémát szabadon hagytad, ráadásul lelki sérülést okoztál az illetőnek, aki az élet valamely területén megérzi az erőszakos behatolást.
Mindenkinek vannak szellemi problémái, nincs tökéletes és nincs normális, ez egy illúzió, amit az ember azért talált ki, hogy legyen egy szabályozás egy rendszer, amiben nem veszik el. Az emberek könnyen elvesztik a kontrollt, ha kiesnek a komfort zónából és magukra maradnak, ebbe a társadalomnak mint egy mentő öv van jelentősége, hogy ne "hagyja" magára az egyéneket.
A társadalmat egyének hozzák létre, tehát egyének döntéseinek a halmaza lenne a társadalmi döntés, viszont két ember már nem tud megegyezni, tehát sokkal több meg képtelen, innentől kezdve a társadalom mint követendő példa nem meghatározó, mert kinek a véleményére kéne adni, ha még alap dolgokban sincs egyetértés. Nagyon kevés dolog van, amit "már" sikerült eldönteni és elfogadtatni, pl a biblia 10 parancsolata, de ezt sem tartják be, ahogy semmilyen egyezményt sem vagy szervezett dolgot sem. Az emberek egyénieskednek és trükköznek, hogy az igényeiket kiegyenlítsék, nem követnek semmit sem amit mások tanszerűen leírtak.
Pl amikor az öregek mondogatják, hogy nősülj meg, mert ez az élet rendje, lehet, hogy a fajfenntartás miatt az élet rendje, de egy : túl sokan vagyunk így is, mások megoldják a szaporulatot ad kettő : miért vállaljak felelősséget és miért tegyem ki más (leendő gyerek) életét, ha nem tudok neki megfelelő körülményeket biztosítani? ad három : Az embernek az életében mindig lesznek döntései, akár jó akár rosszak, másoknak addig nincs sok köze hozzá, ameddig más életére nem megy rá a dolog, maximum jó tanácsokkal láthatják el az illetőt, hogy mit ne kövessen el, de az életből mindenki tanul, csak mindenki mást és más mennyiségben.
Nevelés és tudás, bizonyos ismeretek elsajátítása, hogy legyen mit átadni a gyereknek, pénz, hogy életben tudd tartani, tolerancia és kitartás, mivel a másik személyt el kell viselni és minden kis vackot át kell beszélni, máskülönben a kapcsolat idővel elhal, valamint a kitartás azért kell, hogy el tudj dolgokat viselni és legyen erőd próbálkozni.
Amúgy - Az élet csupa hülye íratlan ember általi szabályt tartalmaz, amit egy időben normának vesznek, máskor meg száműzik a létezésből is, mondván más idők járnak.
Személy szerint nem éri meg nekem a fáradtságot extrákat megtanulni, ha tárgyilagosan ki tudom fejezni, hogy mit gondolok. A jelbeszédet és testbeszédet meg huzamosabb ideig kéne tanulni, amire nincs türelmem sem energiám.
Nem lehurrogni kéne a cikket, hanem elgondolkozni azon hogy tényleg produkáljátok-e a hírben leírtakat (kérdés hogy van-e elég vér a pucátokban ehhez), ha meg igen, akkor kicsit vissza kéne venni, mert az élet nem erről szól hogy kockulás és gép előtt ülés, főleg akkor nem ha valakinek a munkája is arról szól hogy a szg. előtt dolgozik. Fontosak a szociális kapcsolatok és akinek nincs ne a játszással próbálja meg kipótolni azt az űrt amit a szociális élet hiánya okoz! Inkább kezdjétek el felépíteni apránként az életeket az alapoktól és a végén már ti sem sírjátok vissza majd a durva gépezési időszakotokat. Nem kell teljesen felfüggeszteni a játszást, mert jó dolgok a játékok de ne essen senki túlzásba :) elég az a pár óra hétvégente.
Szokták mondani akinek nem inge ne vegye magára, de hiúságból fikázni ezeket a tényeket (esetleg azért mert egyesekre igazak de nem képesek belátni) idiotizmus.
Én azt a részét kifogásolom, hogy nem elég konkrét. Nem különíti el azt, ha belemerülsz egy tevékenységbe, attól, hogy rabjává válsz az adott tevékenységnek. - Nem feltétlen a játék, lehet ez bármi. Mi van akkor, ha xy több 10 órát tud játszani/olvasni/netezni/legózni akármi, de bármikor abba tudja hagyni, ha az élethelyzet azt követeli. Szüneteltetni tudja, mert nem rabja. Akkor csak egy hobbi amit szívesen űz.
Megvonási tünet - szintén nem elég konkrét. Ha egy dolgot huzamosabb ideig csinálsz, főleg keddvel, akkor fantáziálsz róla. Itt sincs meghatározva a mérték. Nem tudom van-e olyan gamer aki ne élné bele magát a játékba és ne fantáziálna róla. :) Ezzel addig nincs baj, amíg van mérték és az élete nem csak erről szól.
De gondolj bele, hány ebert lehet függőnek kikiáltani ezek alapján, akiknek van családja munkája és kvázi “normális” élete?
A többiről meg volt szó! Lehet az habitus kérdése…
Viszont te kifejezetten az a típus lehetsz, akinek szúrja a szemét a dolog, mint írtam alább vannak emberek, akik nem értenek valamit vagy csak nekik nem természetes a dolog és akkor megjegyzik. Nincs ezzel bajom, ez is egy formája a kommunikációnak és érdekes infókat is lehet cserélni ezáltal, csak a stílus ami fontos az ilyen dolgoknál. Most nem volt baj a stílussal, csak érdekelne, hogy neked személy szerint mi az ami természetes és mire vágysz.
Minden ember más és mások az igényei, nem lehet mindenkinek megfelelni, csak nehezen és az elveid feladásával, viszont akkor már báb leszel. Én bevállalom azt, hogy nem lesz társam életem végéig, ha ezzel időt nyerek, mert nekem ez az egyik legfontosabb. Több időt tudok arra szánni, ami érdekel és foglalkoztat, amitől meg elveszem, azt én döntöttem el, hogy nekem nem kell, ha kimaradok valamiből ezáltal, akkor az a saját felelősségem. Viszont ha van kérdésed vagy még valamit szeretnél tudni, nyugodtan dobj egy privit. Cheers
.
Mondjuk kíváncsi lennék arra, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki hanyagolja a normális életet a számítógép miatt, vagy hanyagolja a normális életet az alkohol miatt. Az alkoholista is hozott egy döntést, és azért mer más neki a fontos, ezért őt sem kell lenézni, megvetni (nem is teszem), ugyanakkor az egyiket korházba küldik, a másikat nem.
.
Szerintem egyszerű a képlet. a Számítógép / játékok nem ártalmasak, a sőr/bor nem ártalmas. Semmi sem ártalmas, ha az ember meg tudja találni a megfelelő szintet. A túlzásba vitt dolgok ártalmasak. MINDEN túlzásba vitt dolog megölhet. Létezik víz mérgezés is. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember megtalálja az életében a megfelelő egyensúlyt. Óhatatlanul néha elmegy a mérleg nyelve ide -oda, de törekedni kell arra, hogy meglegyen az egyensúly.
.
" Több időt tudok arra szánni, ami érdekel és foglalkoztat, amitől meg elveszem, azt én döntöttem el, hogy nekem nem kell"
bocsánat az idézetért, de ez egy nagyon furcsa és kifacsart logika, mert ennyi erővel a drogos is eldöntötte, hogy neki fontosabb flash mint az élete... Vannak dolgok (sok ilyen dolog van), amiket nem egyénileg döntenek el az emberek, hanem a társadalom határozza meg a helyes viselkedést. Ha tetszik valakinek ha nem. És ez jó is, hiszen ennek köszönhetjük, hogy a legtöbben nem használják wcnek a szoba közepét.
Igenis aki beteg azt el kell vinni (akár erőszakkal) orvoshoz, mert a szellemi problémával élő emberek legkevesebb alkalommal tudják, hogy betegek.
Nem lehurrogni kéne a cikket, hanem elgondolkozni azon hogy tényleg produkáljátok-e a hírben leírtakat (kérdés hogy van-e elég vér a pucátokban ehhez), ha meg igen, akkor kicsit vissza kéne venni, mert az élet nem erről szól hogy kockulás és gép előtt ülés, főleg akkor nem ha valakinek a munkája is arról szól hogy a szg. előtt dolgozik. Fontosak a szociális kapcsolatok és akinek nincs ne a játszással próbálja meg kipótolni azt az űrt amit a szociális élet hiánya okoz! Inkább kezdjétek el felépíteni apránként az életeket az alapoktól és a végén már ti sem sírjátok vissza majd a durva gépezési időszakotokat. Nem kell teljesen felfüggeszteni a játszást, mert jó dolgok a játékok de ne essen senki túlzásba :) elég az a pár óra hétvégente.
Szokták mondani akinek nem inge ne vegye magára, de hiúságból fikázni ezeket a tényeket (esetleg azért mert egyesekre igazak de nem képesek belátni) idiotizmus.
Jól példázza a statisztika komolyságát a felvetésed. Természetemből adódóan nem igénylem a társaságot, de helyette megannyi pótcselekvésbe el tudok merülni - egyszersmind órákat eltölteni. Ez alapján monhatjuk, hogy minden adott dolog függőség.
Fejlesztettem! Persze szükséges, elengedhetetlen része az életnek. Nem szomorúság a kérdés, hanem a boldogulásé - kommunikáció. Sok hülye íratlan szabály van társas kapocslatokban, amit tanulnom kell/kellett nem tagadom…
Nevelés és tudás, bizonyos ismeretek elsajátítása, hogy legyen mit átadni a gyereknek, pénz, hogy életben tudd tartani, tolerancia és kitartás, mivel a másik személyt el kell viselni és minden kis vackot át kell beszélni, máskülönben a kapcsolat idővel elhal, valamint a kitartás azért kell, hogy el tudj dolgokat viselni és legyen erőd próbálkozni.
Amúgy - Az élet csupa hülye íratlan ember általi szabályt tartalmaz, amit egy időben normának vesznek, máskor meg száműzik a létezésből is, mondván más idők járnak.
Személy szerint nem éri meg nekem a fáradtságot extrákat megtanulni, ha tárgyilagosan ki tudom fejezni, hogy mit gondolok. A jelbeszédet és testbeszédet meg huzamosabb ideig kéne tanulni, amire nincs türelmem sem energiám.
.
Nem hiányoznak az emberi kapcsolatok??? Akkor ti betegek vagytok! Nem hiányzik, hogy minden nap a feleséged mellett kelj fel? És hogy a gyereked odajöjjön , hogy megmutassa neked, hogy talált egy hangyát?
.
34 éves vagyok. 10-11 éves korom óta játszok számítógépes játékokkal. Voltak komolyabb kockább éveim, voltak nem annyira komoly casual évek is, de olyat álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ember nem szeretne barátot/barátnőt huzamosabb ideig... Ez biztos valami trollkodás vagy vicc. .
Szerintem inkább arról van szó, hogy aki ilyen antiszociális, az egész egyszerűen nem képes olyan kommunikációra, ami elvárható egy kapcsolatban,( akár szerelmi, akár baráti) ezért képtelen kapcsolatba lépni más emberekkel.
.
Jó lenne, ha bevallanátok magatoknak a problémát, és elkezdenétek fejleszteni ezt az oldalatokat, különben szomorú és problémás életetek lesz.
Viszont te kifejezetten az a típus lehetsz, akinek szúrja a szemét a dolog, mint írtam alább vannak emberek, akik nem értenek valamit vagy csak nekik nem természetes a dolog és akkor megjegyzik. Nincs ezzel bajom, ez is egy formája a kommunikációnak és érdekes infókat is lehet cserélni ezáltal, csak a stílus ami fontos az ilyen dolgoknál. Most nem volt baj a stílussal, csak érdekelne, hogy neked személy szerint mi az ami természetes és mire vágysz.
Minden ember más és mások az igényei, nem lehet mindenkinek megfelelni, csak nehezen és az elveid feladásával, viszont akkor már báb leszel. Én bevállalom azt, hogy nem lesz társam életem végéig, ha ezzel időt nyerek, mert nekem ez az egyik legfontosabb. Több időt tudok arra szánni, ami érdekel és foglalkoztat, amitől meg elveszem, azt én döntöttem el, hogy nekem nem kell, ha kimaradok valamiből ezáltal, akkor az a saját felelősségem. Viszont ha van kérdésed vagy még valamit szeretnél tudni, nyugodtan dobj egy privit. Cheers
.
Nem hiányoznak az emberi kapcsolatok??? Akkor ti betegek vagytok! Nem hiányzik, hogy minden nap a feleséged mellett kelj fel? És hogy a gyereked odajöjjön , hogy megmutassa neked, hogy talált egy hangyát?
.
34 éves vagyok. 10-11 éves korom óta játszok számítógépes játékokkal. Voltak komolyabb kockább éveim, voltak nem annyira komoly casual évek is, de olyat álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ember nem szeretne barátot/barátnőt huzamosabb ideig... Ez biztos valami trollkodás vagy vicc. .
Szerintem inkább arról van szó, hogy aki ilyen antiszociális, az egész egyszerűen nem képes olyan kommunikációra, ami elvárható egy kapcsolatban,( akár szerelmi, akár baráti) ezért képtelen kapcsolatba lépni más emberekkel.
.
Jó lenne, ha bevallanátok magatoknak a problémát, és elkezdenétek fejleszteni ezt az oldalatokat, különben szomorú és problémás életetek lesz.
Jól példázza a statisztika komolyságát a felvetésed. Természetemből adódóan nem igénylem a társaságot, de helyette megannyi pótcselekvésbe el tudok merülni - egyszersmind órákat eltölteni. Ez alapján monhatjuk, hogy minden adott dolog függőség.
Fejlesztettem! Persze szükséges, elengedhetetlen része az életnek. Nem szomorúság a kérdés, hanem a boldogulásé - kommunikáció. Sok hülye íratlan szabály van társas kapocslatokban, amit tanulnom kell/kellett nem tagadom…
.
Nem hiányoznak az emberi kapcsolatok??? Akkor ti betegek vagytok! Nem hiányzik, hogy minden nap a feleséged mellett kelj fel? És hogy a gyereked odajöjjön , hogy megmutassa neked, hogy talált egy hangyát?
.
34 éves vagyok. 10-11 éves korom óta játszok számítógépes játékokkal. Voltak komolyabb kockább éveim, voltak nem annyira komoly casual évek is, de olyat álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ember nem szeretne barátot/barátnőt huzamosabb ideig... Ez biztos valami trollkodás vagy vicc. .
Szerintem inkább arról van szó, hogy aki ilyen antiszociális, az egész egyszerűen nem képes olyan kommunikációra, ami elvárható egy kapcsolatban,( akár szerelmi, akár baráti) ezért képtelen kapcsolatba lépni más emberekkel.
.
Jó lenne, ha bevallanátok magatoknak a problémát, és elkezdenétek fejleszteni ezt az oldalatokat, különben szomorú és problémás életetek lesz.
Ezért kell törekedni arra, hogy hasonló érdeklődésű embereket találj, nem mindenkinek van szerencséje az elején és nem mindenki passzol a másikhoz, főleg hogy gyarapszik a népesség így nehezebb megtalálni a potenciálisan sok emberből azt a keveset, akinek a társaságában jól éreznéd magad.
Amúgy a függőséget úgy lehetne definiálni, hogy ami ártalmas az ember "normális" működésére nézve, viszont itt a normális (biológiai működést) leszámítva megint egy olyan fogalom, amit sosem tisztáznak, mindig csak egy ideálképet festenek le róla, de nem tudják megfogalmazni sem.
Az embernek meg kell szórakozás, hogy tudjon élni, ez nem jelenti azt, hogy rosszabb leszel.
Az ELTÉN még ezen át kell rágniuk magukat.
Normális működés alatt én a napi teendőket/fejlődést értem. Pontosan, ennek egy keretet kellene adni, mert így erős a gyanú, hogy a vizsgálat nem sokat ér. Ha pedig ennyire alacsony üszöbnél függőségről beszélünk akkor lehetne tovább súlyzni a kategóriákat. Függő, Durván függő, Totál függő.