A cápa című film óta senki nem megy ugyanolyan nyugalommal a tengerbe, de az alábbi hat vízalatti szörny is hozzájárult ahhoz, hogy ne vessük bele magunkat olyan felhőtlenül a habokba. Enyhén spoileres leírások következnek.

Octalus (Kísértethajó – 1998)

A Kísértethajó egy olyan horror, ami kellően ijesztő, de nem veszi magát túl komolyan. Hatásos, hogy a kráken-szerű szörnyet csak a film legvégén láthatjuk teljes terjedelmében, addig azt hisszük, csak holmi tengeri kígyók garázdálkodnak a fedélzeten. A filmben elhangzik, hogy a lény egy Ottoia, azaz mélytengeri ősféreg, amely hatalmasra nőtt. A szörnyet Rob Bottin kreálta, aki a Dolog rémségeiért is felelős volt. A mai napig az a jelenet a kedvencem, amiben szegény Billy félig megemésztve kizuhan az egyik csápból, és meglepődve tovább oldódik társai szeme láttára.

Clingerek (Árok – 2020)

A film első rosszfiúi az emberszabású, ugyanakkor víz alatt élő clingerek (vagy más néven "deep ones"), akik Cthulhut szolgálják Lovecraft írásában. Nem hatalmasak, körülbelül kétszer akkorák, mint egy ember, ennek ellenére rendkívül ijesztőek, és még az alfa-szörny nélkül is bőven elég para-faktort vittek volna a filmbe. Valamelyest tintahalra hajaznak, nagyon gyorsak, ezért sokat nem is látunk belőlük, ami csak hozzáad a félelemhez. A film azért is dicséretet érdemel, mert nem vesződik expozícióval, hanem az első percben belecsap a lecsóba, így végig biztosítva van az akció és a feszültség.

Leviatán (Leviathan – 1989)

Egy igazi klasszikus horror a nyolcvanas évekből, amire sokan mondják – méghozzá joggal – hogy az Alien és a Dolog ihlette, csak épp a víz alatt játszódik. Mivel a kivitelezés minőségi és a színészgárda is ütős, én azt mondom, soha rosszabb párosítást. A szereplők egy réges-rég elsüllyedt orosz hajón talált vodkával próbálják meg oltani a szomjukat, melynek következtében testük ijesztő módon elkezd mutálódni. A személyzet minden megtámadott tagja az entitás részévé válik, a lény végső formája pedig egy rémálomszerű halszörny.

Behemoth (Az Árok – 2020)

Miután megküzdöttünk a fent említett clingerekkel, következik a “főellenfél”. A rendező azt nyilatkozta, hogy az "alfa szörny", avagy Behemoth tulajdonképpen egy óriás tintahal-szerű lény lett volna, de úgy gondolták, ez így nem elég ijesztő, szóval megszületett az ötlet, hogy a nagy szörny legyen maga Cthulhu. Ezzel a film elment a kozmikus horror irányába, a stáb pedig a mai napig hálás a stúdiónak, amiért az előzetes nem lőtte le a poént. A nézők közül ugyan sokan vitatkoznának a lovecrafti utalással, abban viszont mindenki egyetért, hogy a kreatúra-dizájn kellően félelmetes volt.

Depladon (Mélytengeri szörnyeteg – 1989)

A nyolcvanas években számos vízi horror született, köztük a Mélytengeri szörnyeteg (DeepStar Six), ami szerencsére a jól sikerült darabok közé tartozik. A mélytengeri kutatócsoport robbantásai egy repedést eredményeznek a tengerfenéken, itt ébred fel álmából az ízeltlábúakra emlékeztető szörnyeteg. A depladon egy ősi eurypterida, azaz tengeri skorpió, amely rendkívül erős harapással rendelkezik és hangradarral navigál.

Kraken (Meg 2.: Az árok – 2023)

A Jason Statham nevével fémjelzett opusz második részében nem csupán megalodonok, de még egy rémséges cefalopod is előkerült a mélytengeri árokból, akit a filmben csak Krakenként emlegetnek. Ez a kolosszális lábasfejű kígyószerű, sárga szemekkel rendelkezik, tapadókorongos polipcsápjaival pedig még egy helikopterbe is képes belekapaszkodni. A filmben a lény – minő meglepetés – megküzd egy megalodonnal, és bár nem szeretném elárulni, hogy melyikük kerül ki győztesen, annyit azért elárulok, hogy igazán megérdemeltünk végre egy A-kategóriás Megacápa vs. Óriáspolip bunyót.