Usg-Ishimura a jelképes űrhajó, ami szintén rengeteget segített a játék hangulatának megteremtésében, mondjuk vicces is lett volna, ha az egész egy cirkuszban zajlik le. :D Eleinte ódzkodtam a játéktól, leginkább időigényt illetően, de a héten végül is, sikerült rászánnom 6-7 órácskát, ami idő alatt sikerült teljesen kipörgetni, kiismerni és megszeretni.

 Sok játékból hiányzik az, ami itt meg van és sok egyéb színvonalas játékban is. Természetesen ezen érték változó, itt nálam kiverte a biztosítékot, hisz horror tekintetében minden klappol benne, durvuló monsták, fények-árnyékok, zajok, hangok, zene mind-mind profin lettek kidolgozva. Ezekkel trükközve a készítők elhozták nekünk az űr poklának lávafolyóit. És mivel az űr egy félelmetes hely is tud lenni, ha kicsit beborul az „idő”, ezzel is fokozva a darkos feelinget. A történet nem egy világot megváltó cselekménysorozat, mégis kiemelkedő (kicsit kezd ajnározásba torkollani) – miért? Hisz a felületes sztorit még is megspékelik néhány szubjektívebb drámai fordulattal, ami sokkal színesebbé teszi a játékot. Főleg, ha van bennünk együttérzés. :-P
 
A játékhoz kapcsolódik egy Cybergenre készített videjó teszt, amit ezen a linket találhattok meg.
 
Isaac Clarke, no és amivel szembenéz...

  A játékvilágban terjedő némaság vírussal megfertőzött karakterünkről nem tudunk meg sokat a játék során. Nagyjából annyit, mint mondjuk a Crysisban Nomádról. Egy kis párhuzam a két játék között, hogy itt is nagyrészt támaszkodnunk kell majd ruházatunkra, ugyanis nem pehelysúlyú birkózók lesznek ellenfeleink. Ruhánk ellentétben a nano-rucival, kicsit masszívabb, összetettebb, mint a feszülős szadó-szerkó. Legyen szó oxigéntartályáról, sztázis-moduljairól vagy csupán az életerőről. Ugyan is őket majd játék közbe szükségszerűen fejlesztenünk kell, természetesen lesznek magasabb szintű ruhák is, ezek leginkább páncélzatuk, erősségük miatt fognak sokat nyomni a latton. De ennél látványosabb a fegyverfejlesztés, ahol egy adott fegyvert alapról egy teljesen felturbózott futurisztikus masinává változtathatunk majd, mondjuk én ezt külsőre, felépítésre egyik eszköznél sem vettem észre, no, de sebaj. Példaként felhoznám kedvenc hentelőmet az Ívfegyvert, ő az a bunkó nagy fegyver, mellyel alapszinten kisfeszültségű vízszintes ívű sugárlövedékeket lőhetünk ki, idővel, ha mindig őt óhajtjuk tuningolni, akkor már a végére egy tűzokádó sárkányt kapunk, nagyobb ívben való pusztítással, magasabb feszültséggel és ezt még valami izzó fénycuccal is megdobja nekünk a játék. A fal kormozása mellett, minden fegyvernél van másodlagos tüzelési mód, itt nem automatára való váltásra gondolok, hanem például a kedvencemnél egy destruktív elektromágneses gömböt lövünk, ki és ha az ellenség a gömbhöz közel van, könnyen meg lehet, hogy atomokra szakad. Vagy belezőnknél, ami inkább hasonlít egy flexvágóra – alapszinten egy fegyver által kibocsátott pályán darál kis ideig vagy az opcionális lövés típus, ahol már ki is lőheted a pengéket.
 

 

 

Összességében nagyon izgalmas akcióval megspékelt játékot kaptunk, az EA legújabb franchisában, amire már biztosan büszke a kiadó és fejlesztőcég.