Na hála az égnek ez egyelőre nem fenyeget, de sehogy sem sikerült illő bevezetést találni erre a fránya weblogra, hát megteszi ez is, amúgy a fenti idézet Zelk Zoltántól származik, miután kijött a börtönből. Persze illő választ is kapott rá:

"Ne búsuljon, kérem, igen tisztelt Zelk úr,
van magának nyelve is, mely haláláig elk*r."

Na ennyit a szentéletű költőkről.

Szóval nem menekültök meg az én blogomtól se, ígérem, hogy nem foglak titeket (túlzottan) komoly témákkal bombázni, de hát aki éppen csak egy picit is ismer, az ismeri az attitűdömet, amivel a dolgokhoz állok, szóval sok jót se várhattok. xD

Mára ez is sok volt, tekintve egomat is túlszárnyaló lustaságomat, de hát hagyni kell az mindenre időt. Holnap találkozunk, legyetek jók, maradjatok tiszták, mint a frissen mosott fehér hó, és ne feledjétek, hogy a valóság olyan illúzió, amit az alkohol tartós megvonása idéz elő. Csöcs.