Az első blog...
Nos, ha már adott a lehetőség, hogy a PGO-n blogot írjak, úgy gondoltam kihasználom az alkalmat. Igazándiból sose vonzott annyira a blogírás, de azt se mondanám, hogy sose csináltam, hisz annak idején az MSN Messenger-hez kapott oldalon írtam pár dolgot. De nem tartott sokáig. Most megpróbálok változtatni ezen.
Olvasgattam pár blogot itt az oldalon, és gondoltam azzal kezdem az írását, amivel páran megpróbálkoztak. Vagyis, hogy mit láthattok majd ezen a blogon. Hát az már biztos, hogy életem aktuális eseményeit viszontláthatjátok, legyen az örömteli, vagy bosszantó. Ehhez kapcsolódnak majd így az én érdeklődési körömből ilyen-olyan dolgok. Hogy mik is ezek? Élmények az éppen játszott PC-s játékból, a frissen megtekintett TV műsorokból (filmek, CSI epizódok, Animax műsorán szereplő animek), beszerzett animekből, és ehhez hasonlókból, vagy egy könyvből, ami képes lekötni.
Először is pár szót magamról: Aki nem tudná, egy debreceni egyetemista vagyok, aki a Debreceni Egyetem kémia BSc szakán tanul, és megpróbál valami vegyész szakmát megtanulni több-kevesebb sikerrel. Maga az érdeklődési köröm már nem olyan extrém a környezetemhez képest, mint anno középsuliban, de így is előfordulnak különbségek. Van pár további számítógépes játékrajongó, van jó sok közös film- és sorozatélmény, animerajongókból is van egy pár, ellenben könyvek terén talán én olvasok a legtöbbet. Vagy ha mégsem, akkor totál különböző dolgokat olvasunk. A Gyűrűk ura majd mindenkinél kötelező, de pl rajtam kívül senki nem olvas Isaac Asimovot, Frank Herbert-et. Bezzeg a sok romantikus, kissé erotikus könyvek népszerűek a csajok körében, vagy éppen a svéd krimik egy másik ismerősömnél. Én viszont pont a Harry pottertől írtózok, nem úgy, mint egyesek. Amúgy leginkább a sci-fi iránt érdeklődök, szóval ilyen kedvenceim vannak, mint Star Wars, Star Trek, régen Babylon 5 (majd lehet rá kéne függnöm újra, csak még alkalmam nem volt rá), Battlestar Galactica (erre is illenék már jobban ráfüggni), és többet nem mondok, túl sok, és úgyis kiderül majd. A fantasy-t se vetem meg, bár ez annyira nem erős vonal. De pl bármi ami sárkányos, azt megnézem. Az más kérdés, hogy mennyire jó... Itt az örök kedvenc a Sárkányszív!
Nos, evezzünk más vizekre. Gondoltam leírom az elmúlt hét eseményeit, hogy mi mindennel fel tudtak húzni, de inkább nem idegelem magam rajta. Nem úgy, a mai nappal. Ülnék le TV-zni, hogy megnézzem a Fullmetal Alchemist aktuális epizódját, és hát nem korábban kezdik egy picit, már megint? Na majd az elejét felveszem az ismétlésnél. Most már kíváncsi vagyok a végére, mert én lassan mindenhol összeesküvést látok már benne. És nem tudom melyik a valódi... Most már azon se lepődnék meg, ha meglepődnék a történeten. Tegnap pedig a Death Note-ot néztem meg felvételről, hát mit mondjak, az is nagyon zsír volt! Eszméletlen, ahogy az a két zseni próbál túljárni a másik eszén! Ezt érdemes megnézni. Újabb jó élmény, hogy ma sikerült másodjára is végigvinni a Halo 2-t. Nagyon imádom ezt a játéksorozatot, de annyira már nem, hogy a Halo 3 miatt vegyek is egy XBox 360-at. Aztán jött a gyepálás a Medieval 2: Total War-ban. Egyszerűen büszke vagyok magamra, hogy mennyit fejlődtem. Emlékszem, anno magyarokkal kezdtem, és valami harmatgyenge országot pakoltam össze, de legalább a mongolokat fel tudtam tartani (tiszta valódi történelem, csak éppen törökök helyett mongolok voltak ). Utána Egyiptommal kezdtem el játszani, itt már egy fokkal jobban ment a játék. De egészen addig, míg fel nem tűntek a timuridok, itt se voltam túl erős. Ott viszont nagyon bele kellett húznom, hogy túléljem őket. Hosszú háborúskodás után sikerült leverni őket, és azt vettem észre, hogy akkora seregem van, hogy simán lealázom Bizáncot. Hát, sikerült is, hirtelen fellendült a gazdaságom, melynek az lett a vége, hogy az enyém lett a legnagyobb ország, a haderőm a gigantikus Dán Birodaloméval vetekedett, a keresztes hadjáratok lepattantak rólam, majd pedig kifosztottam egész Itáliát (Rómának is kanyec ), és olyan gazdag lettem, mint még soha. Aztán kicsit meguntam ezt a helyzetet, úgyhogy új játékot kezdtem, ezúttal visszatérve a kereszténységhez, a franciák képében. Itt eszméletlen mit hoztam ki eddigi tapasztalatimból! Kb a 70. körnél járok, és a mai Franciaország enyém Metz kivételével, épp a Brit-szigetek egyesítésére készülök (angolok kírtva, skótok alig), kicsit Hispániában is terjeszkedtem, és most még jobban fogok. Ugyanis elgondolkoztam, hogy ha kiütöm a skótokat is, és enyém ott minden terület, akkor kit kéne támadni. Nos, először a portugálok jelentkeztek önként. Elfoglaltam a legközelebbi várukat, és érdekes módon már megint egy ilyen elfoglalt várban vannak a legfejlettebb egységek. Na mindegy, máshol már ezerrel fejlesztek. Aztán ki akartak békülni velem, úgyhogy kikényszerítettem némi pénzt tőlük. Milan is betámad néha, fölöslegesen. Egy ideig ők voltak a legerősebbek, de velem nem dacolhattak. Belőlük is kihúztam némi pénzt a békéért cserébe. Most éppen a spanyolokkal hadakozok, közben készülök elfoglalni Dublint, amit a skótok frissen foglaltak el. És mindenből én vagyok a legjobb. Már itt vannak a mongolok is, de még náluk is nagyobb seregem van. Na jó, ideje befejezni a mai adagot. Remélem élveztétek a blogomat! Én meg remélem, hogy sikerül izgalmasabbá tenni a későbbiekben.
Apropó! Ha már Medieval 2, akkor megmondaná valaki, hogy hogyan tudnám növelni a népem Piety-jét? Már tele van a hócipőm az inkvizítorokkal, akik jönnek, és legyilkolják minden tábornokom...
Lezáró poén: Most jutott eszembe haverom esete, amit mesélt nekem. A héten, míg várta, hogy ismerőse megérkezzen hozzá a Splinter Cellel, gondolt egyet, és megnézett egy filmet a gépen. És hát nem volt egy túl hangos film, úgyhogy feltekerte a hangerőt az 5.1-es hangfalszetten. Aztán végre megkapta a Splinter Cell-t, ki is próbálja, és hát ez se volt túl hangos, maradt a hangerő. Megy egy parton, és egyszer csak aknára lép. Azt mondja akkorát szólt a hangfalszett, hogy majdnem becsinált. Hát igen, aki tud...