Ez pedig a belső nézetes ugri bugri, avagy a Fisrt Person Platfrom. Kicsit olyan az egész mint az Assassin's Creed belső nézetből, csak ez a közeljövőben játszódik és nem olyan egyhangú . A történet központjában egy Faith nevű csini-baba áll, aki foglalkozását tekintve Futó, vagy más néven futár, ami ebben az időben illegális. A játéknak ez a központi eleme, ami annyit takar, hogy elképesztő magasságú felhőkarcolók tetején jussunk el egyik pontból a másikba. És minthogy ez a fő alap pillér, így elvárható az összetett és mégis egyszerű mozgás rendszer. Kijelenthetem, hogy ezt hibátlanúl oldották meg a DICE fejlesztői. Ha elég ügyesek vagyunk, akkor nagyon látványos, és mégis valamilyen szinten hihető manővereket hajthatunk végre. Van lehetőség ugrásra, guggolásra, amivel úgyszintén a csúszás is előhozható, ugrás közbe fel húzhatjuk a lábunkat, hogy nem akadjunk bele a szöges drótba, falon futás is előadható felfelé, és előre is akár, ami elengedhetetlen a nagy távolságokhoz való átkeléshez.


A foglalkozásunkból kifolyólag nem fogják jó szemmel nézni a rend elhivatott őrei tevékenységünket, így amint meglátnak, tüzet nyitnak ránk, vagy a közelünkben megpróbálnak leütni. Ilyenkor van lehetőség lefegyverezni a rosszarcúakat, ami egy kicsit szerencse központúvá teszi az egész mozdulat sort. Ekkor ajánlott benyomni az idő lassítást, és a fegyver piros felvillanásakor lenyomni a lefegyverző mozdulatsort elindító gombot megnyomni. Ekkor hősnőnk egy látványos animációval magáévá teszi a fegyvert.(rosz az aki roszra gondol ). A különböző csuzlikkal alkalmunk lesz ritkitnai a csúnya bácsik sorát, viszont ezzel együtt eléggé behatárolódik a mozgási lehetőségeink. mer pisztollyal ugyan ugrálni bírunk, viszont gfalon futni és mászni nem igazán. Hát még ha egy mester lövész puska van náunk, vagy pedig egy roham puska, hát akkor tényleg nem tudunk semmit se csinálni a menésen kívül.


Említést szeretnék még tenni a nem mindennapi külsőségekről is. A grafika nagyon pöpec, művészi látvány tárul elénk, bármikor körbe nézünk. Ha valakit zavarnak a nagyon világos és rikító színek, azt nagyon idegesíteni fogja a program, ugyanis néha tényleg vakító az a sok élénk szín, de nekem ez kifejezetten tetszett. A zene nagyon jól illeszkedik a játékba, amikor kell felgyorsul, ha nincs akció, akkor pedig a lágy, lassú dallamok kényeztetik a halló szervünket. A szinkron színészek is nagyon jól teljesítenek.


Elérkeztünk az értékeléshez, szóval lássuk a futót
Grafika: 10/10 (nagyon szép az egész játék, tudok belekötni, a színvilág is illeszkedik a programba)
Zene: 9/10 (ez is nagyon rendben van, a szinron hangok pedig tényleg nagyon jók)
Játékélmény: 10/10 (újféle stílus nagyon jól megvalósítva)
Összességében a játékot 97%-ra értékelem
Bekerült a blogba egy zene lejátszó, szóval ha valami nem tetszik, akkor vagy kapcsold ki() vagy írj és megpróbáljuk megoldani.
Na ennyi lett volna a Mirror's Edge postom, remélem tetszett, és köszönet ha elolvasod ha elolvasod