A modell úgy működik, hogy jól fizető könnyű otthoni munkavégzésre hirdetnek állásokat "pénzügyi asszisztens" vagy "pénzügyi igazgató" néven. Valódi feladatuk azonban a saját bankszámlájukra érkező kétes összeg továbbutalása lesz, aminek fejében egy csekély százalékot megtarthatnak ugyan, ám könnyen lebukhatnak és pénzmosás miatt elítélhetik őket.
A negyedik és ötödik helyezett indiai és svéd "úriember" tulajdonképpen bűntársak, a napjainkban annyira divatos és ők is a scareware bizniszben utaztak. Shaileshkumar P. Jain és Bjorn P. Sundin, akik együtt érnek 40 ezer amerikai dollárt, 2006. december és 2008 októberek között tettek fel valós cégek nevével visszaélve hamis hirdetéseket legális weboldalakra, amelyek segítségével a felhasználókat megijesztve, vásárlásra akarták ösztönözni. 60 országba több mint egymillió hamis antivírust értékesítettek, és ezzel mintegy 100 millió dolláros kárt okoztak.
Ez a módszer manapság annyira elterjedt, hogy okostelefonon már magyarul is könnyen belefuthatunk. Nem régen írtunk is egy Androidon jelentkező, magyar nyelvű hamis antivírus átverésről, ahol ha valaki gyanútlanul rákattint a reklámablak "igen, futtassuk a keresést" gombjára, egy szinte lemondhatatlan emelt díjas szolgáltatásra iratkozik fel, ahol akár 15-20 ezer forintot is felszámolnak az ilyen "szolgáltatásért" havonta.
A körözési lista kibővítése a kiberbűnözéssel vádolt friss gyanúsítottakkal arról árulkodik, hogy az FBI látványos erőfeszítéseket próbál tenni az ezen a területen történő bűncselekmények hatékonyabb visszaszorítása érdekében.
