A titkosszolgálati vezetők a Washingtonban tartott szenátusi meghallgatáson úgy nyilatkoztak, hogy az amerikai telekommunikációs szektorban nem kívánatos idegen kormányokhoz kapcsolódó technológia alkalmazása. Állítólag az amerikai AT&T egy újonnan megjelenő mobilkészülék kapcsán a közeljövőben együttműködésben vett volna részt a Huaweivel, ám utolsó pillanatban - valószínűsíthető módon éppen a fenti aggályok miatt - végül kihátráltak belőle. Az ezzel kapcsolatos félelmek egyébként nem teljesen újak, hiszen már eddig is köztudomású volt a Huawei-ről, hogy azt a Kínai Népi Felszabadítási Hadsereg egy korábbi mérnöke alapította, ami sokakban gyanakvást szült.
Azonban úgy tűnik, hirtelen most érkezett el az amerikaiaknál az a pont, ahogy a Kaspersky antivírus tavaly év végi kormányhivatalokból történő kitiltásához hasonlóan további cégekkel szembeni szankciók, ajánlások életbeléptetése vált számukra fontossá.
Mint az közismert, a Kaspersky gyártóit azzal vádolták, hogy még 2015-ben olyan minősített titkosított dokumentumokat loptak el egy kormányhivatalnok számítógépéről éppen az antivírus programjuk segítségével, amelyek az amerikai titkosszolgálatok kibervédelmi stratégiájának részleteit tartalmazta, minderről pedig az izraeli titkosszolgálatok értesítették akkoriban az USA vezetését.
A tavaly év végi amerikai kitiltásukhoz egyébként a későbbiekben a britek is csatlakoztak, más résztvevőről viszont nincsenek ismereteink. De visszatérve a mostani esethez, üzleti tevékenységével a Huawei mintegy 170 különböző országban van jelen, és mobiltelefonjaik (például P9, P10) hazánkban is nagyon népszerűek, korszerűek és a nagy mobilszolgáltatók is forgalmazzák. A gyártó válaszában azt állítja, hogy szerintük semmivel nem jelentenek nagyobb kiberbiztonsági kockázatot, mint bármely más IKT-gyártó, és elfogultságot emlegetnek. Chris Wray FBI igazgató viszont ezzel szemben mégis kifejezetten úgy véli, hogy aggasztó mértékű ez a kockázat, és emiatt nem javasolná azt sem, hogy a magánszemélyek használják a kínai Huawei vállalat termékeit.
A beszámolók, cikkek alatti kommentekből ugyanakkor az is látható, hogy a hétköznapi felhasználók jó része nem bízik se jobban, se kevésbé a Huawei-en, mint bármely más mobiltelefon-gyártóban. Mindeközben azonban felemlítik az amerikai kémügynökségek Edward Snowden által korábban leleplezett tömeges megfigyelési botrányait is, sőt érdekes módon van, aki éppen emiatt jobban bízik a kínai gyártókban, mint a kormánybarát amerikai technológiákban.
Meglátjuk majd, van-e bizonyítható alapja a fentieknek, mindesetre ha valaki érdekes cikket, előadást szeretne látni a témában, ahol ezer százalékig biztosan szereplő gyári fertőzést, előtelepített kémprogramot tartalmazó vadonatúj kínai telefont boncolnak, annak a kínai Dogee telefonról szóló blogposztot javasoljuk.
Illetve Kovács Zsombor 2014-es Ethical Hacking Day-es előadását ajánljuk még figyelmébe, amelyben egy Samsung Galaxy Grandnak látszó tárgyról derülnek ki érdekes dolgok az alaposabb vizsgálat közben.
