Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mindegyik szolgáltató - ideértve a közösségi oldalak üzemeltetőit - igyekeznek valamifajta szűrést, ellenőrzést, bejelentést, valamint jogorvoslatot is megvalósítani, elképzelhetjük, hogy mennyi munkát adhat ez, erről még a végén ejtünk is szót. Az mindenesetre a Cambridge Analytica eset óta még világosabban látszik, hogy aközösségi oldalaknak mekkora befolyása, hatalma, és felelőssége van az információk terjesztésében, terjedésében.
Az ellenőrzési elvárások persze konkrétan meg is fogalmazódnak, néha csak EU ajánlások formájában, de a GDPR hatálybalépése óta akár kötelező szabályok, büntetési tételek formájában is. Például az Európai Bizottság (EC) tavasszal fogadott el egy olyan ajánlást, miszerint az uniós tagállamoknak a közösségi oldalakról a terrorista posztok moderálását, törlését 60 percen belül kell megoldani, ugyanis ezek komoly biztonsági kockázatot jelentenek - uszítás, toborzás, gyűlöletkeltés, stb.
A terrorista anyagok mellett a rendelkezés már akkor is kiterjedt a gyűlöletbeszédre, a kiemelkedően erőszakos tartalmakra, a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális cselekményekre, valamint a hamisított termékekre, illetve a szerzői jogok megsértésére.
Ezúttal a Tumblr üzemeltetői léptek, és tovább szigorítottak a szabályaikon, ennek keretén belül pedig még határozottabban tiltják a következőket: terrorizmus, és ennek terjesztése, dicsérete, ünneplése, vagy erre történő felbujtás. Tilos a gyűlöletbeszéd, amely valamely származás, vallás, nemi identitás, életkor, fogyatékosság, betegség, szexuális orientáció alapján erőszakra ösztönöz, gyűlöletet kelt. Ugyancsak definitíve bekerült a tiltandó tartalmak közé a kiskorúak sérelmére történő szexuális visszaélések témája, az öngyilkosságra vagy öncsonkításra való felhívás, erre való bátorítás.
Szerepelnek még a tiltólistán az erőszakos tartalmak, függetlenül hogy emberek vagy állatok sérelmére történik mindez, a szerzői jogokkal kapcsolatos visszaélés, kifejezetten szexuális tartalmak (pornó) feltöltése, csalások, átverések terjesztése, spammelés, illegális nyereményjátékok szervezése, emberkereskedelemmel és prostitúcióval kapcsolatos anyagok, illetve az online zaklatás, bántalmazás más szóval a bullying.
Az irányelvek konkrét megsértéséről ha úgy érezzük, bejelentést tehetünk, illetve mi magunk is kaphatunk ilyen jellegű figyelmeztetéseket, ha esetleg megsértettük volna azokat. Természetes folyamatként tekinthetünk a lépésre, amely részint a GDPR szabályozás okán, részint a nyilvánosság, az online térben működő portálok, közösségi oldalak hatalmas felelősségét próbálják meg szabályozottabb keretek közé terelni ezekkel az adminisztratív eszközökkel. Az internetes térben a manipuláció lehetősége szinte végtelen, Photoshoppal, álhírek terjesztésével, vagy a DeepFaces óta akár már arc-cserés videóval tetszőleges fiktív mondatok adhatók bárki szájába.
A sértő, illetve hamis, manipulatív fakenews tartalmak azonosítása, szűrése így egyre fontosabb feladattá válik. A Facebook 7500 fős moderátor csapattal igyekszik eleget tenni a különféle szűrési előírásoknak, melyek persze amiatt is nagyon fontosak, mert óriási pénzbüntetést kockáztatnak a szolgáltatók, ha nem ellenőriznének.
Végezetül megemlítjük, hogy a 2016-os hegyvidéki internetes felmérés eredménye többek közt igazolta azt a felvetést, hogy az iskolás korú gyerekek legerősebb félelme a 7/24-ben zajló online csúfolás, zaklatás, bántalmazás, kiközösítés volt. Ezek megelőzése, orvoslása, tiltása, szűrése valóban kiemelten fontos feladat.
Még 2013-ból emlékezhetünk olyan nevezetes incidensre, ahol a bostoni maratonfutáson történt robbantás kapcsán egy hamisan bombamerénylettel ártatlanul megvádolt egyetemi hallgatót, 22 éves Sunil Tripathilt üldözte a Reddit és az internet népe, és végül csak a véletlenen múlt, hogy ennek a virtuális lincselésnek végül nem lett egy újabb tragédia a vége. Ahogy akkor a valótlan információk közzétételében vétkes Reddit fogalmazott, "az instant újságírás számtalan előnye mellett az egyik hátránya, hogy időnként így félrecsúszhatnak a dolgok. Felkapja a média a hamis információt, és utána szinte lehetetlen ezt megállítani".
Vagy felhozhatjuk még, hogy a 2017-es mianmari vérengzésekben is szerepet játszhatott a Facebook oldalakon tomboló erőszak kampány, ezzel kapcsolatban aztán később még ENSZ vizsgálat is indult.
Vagyis a szűréseknek, moderálásnak egyre inkább elkerülhetetlenül kulcsfontosságú és számon kérhető szerepe lesz az internetes életünkben, vagy Churchill után szabadon: egyelőre ennél jobbat eddig még nem találtak ki. Aztán meglátjuk, az AI bevetése a jövőben mennyire lesz képes majd megkönnyíteni ezt a nehéz és vitatott feladatot.
